Artanzix / 133 / Fáy Miklós

Fáy Miklós

Egymás hegyén-hátán

Amennyire tudni lehet, az egész még most is megfejtetlen. Miért jött rá az emberekre négyezer-ötszáz évvel ezelőtt, hogy köveket hordjanak össze és tegyenek egymásra? Mert nemcsak Stonehenge van, de a nagy piramis is, meg bizonyára volt még száz hasonló, amit legyalult a szél, a jég meg az idő. De valamiért akkoriban jó ötletnek tűnt, hogy fáradságot nem kímélve gyűjtsünk össze köveket, és...? És ezzel jelezzük a világnak, hogy itt voltunk? Vagy van valami egyéb cél is? Csillagvizsgálat? Napimádás? Jelek a földönkívülieknek? Mi vajon mivel imádjuk a napokat, mivel jelezzük, hogy itt voltunk, mivel üzenünk a földönkívülieknek? Talán az utakkal. Négyezer-ötszáz év múlva az autópályákról nyílik majd kiállítás a British Museumban.

The world of Stonehenge (Stonehenge világa), British Museum, London, 2022. július 17-ig

133 fay1

Női övről származó díszített napkorong, i. e. 1400 körül, © Roberto Fortuna & Kira Ursem, National Museum of Denmark

 

Lilaruhás Lola

Ha Picasso nőire gondolunk, mindig meg is van a véleményünk. A vén kecske. Vagy ifjú kecske. Az avignoni kisasszonyok, akik nem is annyira kisasszonyok, nem is annyira avignoniak, aztán Olga meg Dora, meg Françoise Gilot. De időben mindegyiket megelőzi Lola, vagyis Dolores, Picasso húga. Nyilván semmilyen múzeumban nem terveznének kiállítást köré, de Barcelonában pont a helyén van. A korai Picasso-képeken gyakran ő volt a modell, aztán Picasso Párizsba ment, érthető, hogy Lola a híres képeken már nem szerepel. De a család maradt Barcelonában, őrizték a korai Picassókat, amíg oda nem adták a Picasso Múzeumnak, jobb helyen van náluk. És lám, igazuk is volt.

Lola Ruiz Picasso, Museu Picasso, Barcelona, 2022. február 27-ig

133 fay2

Pablo Picasso: Lola, a művész testvére, részlet, 1896 körül, akvarell, toll, tinta, papír, 18 × 11,8 cm, Museu Picasso, Barcelona, © Succession Pablo Picasso, VEGAP, Madrid 2021

 

Guido Reni hazatalál

Valaha a legnagyobbak, de a legeslegnagyobbak között tartották számon, ma meg magyarázni kell. Guido kicsoda? Reni? Valami barokk manus. Vagy még annál is rosszabb. Tán manierista? De az idő változik, forog Guido Reni szerencsekereke. Életében sikeres festő, Scipione Borghese egyik kedvence volt, vette is szorgosan a képeit. Aztán a 19. század végén valaki ugyancsak szorgosan eladta a Falusi tánc című festményét, csak a helyet foglalja. Egy éve a Galleria Borghese visszavásárolta, és most Guido Reni-kiállítást szervezett köré, hátha megértjük, legalább azt, miért is nem szeretjük Reni művészetét.

Guido Reni a Roma (Guido Reni Rómában), Galleria Borghese, Róma, 2022. május 22-ig

133 fay3

Guido Reni: Amori in gioco (A szerelem a tét), olaj, vászon, Altomani and Sons Collezione, Milano–Pesaro, © Altomani and Sons