CSERÉPHADSEREG

A Magyar Nemzeti Múzeum egyik leglátogatottabb kiállítása a világ nyolcadik csodájának tartott kínai „szellemhadsereg” 11 agyagkatonáját felsorakoztató tárlat volt 1987-ben. Azóta az első kínai császár, Csin Si Huang-ti 1974-ben felfedezett hatalmas sírkertjének a lovasokat és harci szekereket, akrobatákat és táncosokat nem számítva 8000 ezer főre becsült (de eddig mindössze 3000 katonát feltárt) agyaghadseregéből még mutatóban sem lehetett mifelénk látni. Így az Iparművészeti Múzeum új kiállításán a fő szenzációt kétségkívül az i. e. 3. század végéről származó két életnagyságú és csaknem 200 kilós terrakotta testőr szobor jelenti, melyeket ugyan előre gyártott elemekből illesztettek össze, de arcukat és hajviseletüket tekintve egyedi vonásokat viselnek. Mellettük azonban három kínai múzeum anyagából összeválogatott további 150 használati és dísztárgy kalauzol végig a kínai művészeten a neolitikumtól egészen a 18. századig, pompás viseletek, porcelánok, ékszerek és szertartási tárgyak segítségével mutatva be az egyes birodalmi központok udvari kultúráját.

Az ősi Kína kincsei. Élet az ázsiai birodalom központjaiban. Iparművészeti Múzeum, 2015. április 19-ig.

GIF-ITI AZ ŰRBŐL

A brit street art művész, INSA nem először készít gif-iti-t. A kézzel festett, animált graffiti több menetben készül: a falra/földre festett képet lefényképezi, a mozgásfázisnak megfelelően átfesti, majd újra fotózza. INSA már csak a fázisfotókból megszerkesztett gif-et, a megelevenedő falfirkát teszi fel tumblr oldalára. Most azonban olyan méretű gif-iti-t készített, amit csak az űrből lehetett befotózni. Rio de Janeiro kikötőjében lelkes önkéntesekből verbuvált csapata a gondosan megtervezett szív motívumokból kialakított és előrajzolt sormintát festette fel sárga-rózsaszínben a több futballpályányi méretű placcra. Amint a pontosan felette elszálló műhold rögzítette a képet, azonnal nekiláttak az átfestésnek, hogy a műhold visszatéréséig befejezzék a munkát. A két fotóból létrejött gif-en lüktető szívek jelentek meg. A nagyszabású projekt a Ballantine’s támogatásával jött létre, és ha tekintetbe vesszük a jelhagyást mint ősi emberi késztetést, akkor a Nazca-vonalak vagy a hetvenes évek gigantikus land-art alkotásai mellé a közeljövőben minden bizonnyal felsorakoznak az új médiumokat alkalmazó képzőművészek munkái is. 

http://gif-iti.tumblr.com/

A VALÓSÁG LÁTOMÁSAI

Gustav Deutsch is birkózáshoz hasonló küzdelmet élhetett meg Edward Hopper munkáinak mozgóképre adaptálása során. Való igaz, a festmények szinte kínálják magukat a megfilmesítésre: sejtelmes nyugodtságuk, a díszletszerű megoldások a hollywoodi filmgyár harmincas-negyvenes évekbeli hőskorszakának klasszikusait idézik, de felmerül a kérdés, hogy milyen jelentéssel bír az, ha egy játékfilm napjainkban ezzel a képi világgal operál. A Shirley-ben a cselekményt a címszereplő színésznő életútjának 13 különböző Hopper-festménybe ágyazott szakasza adja. Shirley a vásznon jellemzően nem cselekvő karakter, érzéseit, tetteit és élethelyzeteit kihangosított naplószerű belső monológjaiból ismerjük meg, miközben hopperi figuraként makulátlan arccal mozog a változó hopperi kulisszákban. A hosszú, eseménytelen (alkalomadtán unalmas) snittek egy olyan, a múzeumi szituációhoz hasonló helyzetet teremtenek, amely lehetővé teszi az aktív befogadáshoz és a kimerítő képelemzéshez szükséges elmélyülést. Deutsch Platón barlanghasonlatától kezdve a különböző filmelméleti és filmtörténeti utalások – legtöbbször didaktikus – beidézésével gondoskodik arról, hogy a festmények mellett a film mint médium is a figyelem középpontjába kerüljön. A megfilmesített művészportrék rajongói csalódni fognak, de a Shirley filmelmélet- és Hopper-fanok számára mindenképp kötelező látnivaló. (M.M.)

Gustav Deutsch: Shirley. A valóság látomásai, színes, feliratos, osztrák film, 92 perc, 2013 (Anjou Lafayette), Uránia Filmszínház

A DÚS

Dús László komoly nemzetközi reputációval rendelkező művészként tért vissza 1999-ben Magyarországra, ahonnan 1974-ben disszidált. A Kmetty Jánosnál, majd 1962-től Bernáth Aurél nevezetes osztályában tanult festő, a Brezsnyev-világban laposnak ígérkező pályaívét merészen átszabva, Amerikában telepedett le. Képkeretgyári munkásból néhány év alatt jól menő galériákban és komoly közgyűjteményekben szereplő művész lett, aki a minden modernizmust utáló, ám megkerülhetetlen bernáthi örökség és az absztrakt expresszionizmus, kiváltképp Robert Rauschenberg munkái bűvöletében teremtett életművet. A festészeti, grafikai és kerámiatechnikák széles körét alkalmazó Dús kivételesen sokoldalú mester, maga merítette papírra skiccelt virtuóz rajzoktól gyötört-roncsolt, kapart-tépett-gyűrt és mázolt grandiózus kollázsokig ívelő sorozatok alkotója, aki elsősorban a részletek és a textúra emberének vallja magát. Óriás kollázsaiból a Kiscelli Múzeum templomterében most több mediális regiszteren megszólaló, önironikus térművészeti alkotás épül – Dús László pályájának első installációja.

A DÚS. Dús László festőművész Kiscellben. Fővárosi Képtár Kiscelli Múzeum, Templomtér, 2015. április 6-ig.