Kína közel van

Lelőtt Micimackóval pózoló pártfőtitkár. Téli olimpia: a biatlonisták a céltábla helyett ujgurokra lőnek. Nem ebből lesz a nagy művészet – ámbár soha ne lehessen tudni. De népszerű művészet lehet belőle, az ember legalább tudja, hogy mire kell gondolni. Főleg, ha Kína megteszi azt a szívességet, hogy tiltakozik.

Márpedig itt épp ez történt, a bresciai kiállítás megnyitása előtt Kína római nagykövetsége levelet írt a polgármesternek, hogy Badiucao kiállítása tele van Kína-ellenes hazugságokkal, és nagyban sérti a kínaiak érzékenységét.

Ennél hatásosabb hirdetési kampányt nehéz lett volna megtervezni, hirtelen mindenki kíváncsi lett „a kínai Banksy”-re, az inkognitóját 2019-ig sikeresen őrző Badiucaóra. A bresciai polgármester asszony természetesen nem záratja be a kiállítást. Elképzelem a válaszcsapást: jól be fognak olvasni az olaszoknak a pekingi hivatalos művészek.

La Cina non è vicina. Badiucao – opere di un artista dissidente (Kína nincs közel van. Badiucao – egy emigráns művész munkái), Museo di Santa Giulia, Brescia, 2022. február 13-ig

Kína még közelebb van

Négy év csúszással, megdöbbentő költségekkel, de felépült, és idén megnyílt Hongkongban a világ legnagyobb kortárs képzőművészeti múzeuma, az M+. Elképesztő méretek, hatalmas gyűjtemény és hatalmas érdeklődés, állítólag hetvenötezren regisztráltak a megnyitóra. Most attól félnek, hogy... Nem, nem attól, hogy be fog zárni, csak hogy hiába van a gyűjteményben Ai Weiwei, nem lehet majd megmutatni. Már most sem lehet. Nem csak az a baj, ha ő az alkotó, azt a fényképet sem állíthatják ki, amelyen ő látható, fölemelt középső ujjal. A Tienanmen téren. (1) Kína hozzájuk tényleg közel van, a kínai nemzetbiztonsági törvények Hongkongban is érvényesek. Biztosan lehet lavírozni, de vajon meddig?

M+ Sigg Gyűjtemény, M+, Hongkong

(1) Ai Weiwei: Study of Perspective: Tian’anmen (Perspektíva-tanulmányok: Tienanmen tér), 1997

Potsdami mágia

A Barberini névről mindenkinek Róma jut az eszébe, okkal, de 2017 óta van egy Barberini Museum Potsdamban is. Semmi köze nincs a római családhoz, leszámítva azt, hogy valaha a barokk palotát a palazzo Barberini mintájára tervezték és építették. Az épületet szinte az utolsó pillanatban, mármint a 2. világháború utolsó pillanatában, 1945 áprilisában bombázták szét, az NDK-időkben a romos ház parkolóként funkcionált, aztán jött a gondolat: föl kell építeni. Amennyire csak lehet, az eredeti állapotban. A pénzt, majd utóbb a képeket is a Hasso Plattner Alapítvány adta, így legalább az egészen elképesztő gyűjteménynek is van biztos helye. Plattner elsősorban impresszionistákat gyűjtött, harmincnégy Monet boldog tulajdonosa, övé a legnagyobb Monet-gyűjtemény Párizson kívül. Ezek közül egy a Nemzeti Galéria Szinyei-kiállításán most élőben is megtekinthető.

Kép és kultusz. Szinyei Merse Pál (1845–1920) művészete, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2022. február 13-ig