Április közepén nyílt a bécsi Thyssen-Bornemisza Art Contemporary kortárs török művészeti törekvéseket bemutató új kiállítása, a Tactics of Invisibility. Az isztambuli Arter és a berlini Tanas alapítványok közreműködésével megvalósuló tárlat három évtized munkásságából nyújt válogatást meghatározó alkotók részvételével, mint Sarkis, Füson Onur vagy Ays ̧e Erkmen, akik révén már korábban is figyelem irányult a török művészetre.

Hamar a nyugati világ fókuszába kerültek a kilencvenes évek politikai és szociális problémáival foglalkozó művészek (Inci Eviner és Hale Tenger) is. A TBA 21 alapítója Francesca von Habsburg, a Thyssen-Bornemisza család negyedik műgyűjtő generációjának tagja. Korábban apja – ma önálló madridi múzeumban látható – műgyűjteményének kurátora volt, majd Habsburg Ottó fiával kötött házassága nyomán költözött Ausztriába. Bécs belvárosában 2002-ben hozta létre (ingyenesen látogatható) kortárs művészeti központját. A kereskedelmi galériákkal és a művészeti vásárokkal szemben a hagyományos műtárgy fogalom alá nehezen besorolható projekteket helyezi előtérbe. Építészeti, előadó-művészeti, helyspecifikus munkák, valamint új technológiákkal, szokatlan, efemer anyaghasználattal készült alkotások kapnak helyet a TBA-21 himmelpfortgasse-i, illetve Klaus Engelhorn Depot Abele Gasse-i épületében. A művészeti területek keveredése révén számos nemzetközileg elismert projekt valósult meg az alapítvány kezdeményezésére. A horvátországi Lopud szigete Olafur Eliasson és David Adjaye tájba illeszkedő, „ideiglenes múzeumának” (Your black horizon) adott otthont, míg a Matthew Ritchie közreműködésével készülő sevillai pavilon a The Morning Line elnevezést kapta. Ezek a projektek egymástól földrajzilag távol eső helyeken, egyre több nem euro-amerikai ország bevonásával valósulnak meg. Problémaérzékeny, társadalomkritikus küldetésük azonos rangra emeli ezt az aktív szerepvállalást az alapítvány több mint háromszáz darabos, bővülő gyűjteményével. Egy globális projektiroda és egy magánmúzeum elegye ez. A mostani kiállítás nem az első alkalom, hogy török művészettel foglalkoznak. 2006-ban Budapesten is kikötött az ipari uszály, amely a Küba projekt részeként a Dunán haladva minden országban művészeti-közéleti eseményt generált. Rajta Kutlug ̆ Ataman videointerjú-sorozatát vetítették, amelyet Isztambul gettójának (Küba) lakóival készített, s ez országonként egy, az eredeti alkotásra reflektáló munkával bővült. A mostani török időzítés nem véletlen, hiszen Pécs és Essen mellett idén Isztambul is kulturális főváros. Törökország, mint művészeti színtér egyre fontosabb, nem utolsósorban az európai és ázsiai elemek termékeny feszültsége révén. A TBA 21 egyik fő feladatának tekinti, hogy a bécsi közönségnek betekintést nyújtson az ilyen globálisan feltörekvő közegekbe; s a Bécsben élő nagyszámú balkáni bevándorló miatt ez a térség kiemelt figyelmet kap.

Thyssen-Bornemisza Art Contemporary, Bécs, 2010. április 16. – 2010. augusztus 15.