A magyar festészet mesterei

Könyvkritika

„Keresse az újságárusoknál!” – meglepő könyvterjesztési stratégia. A művészeti albumok piacán utoljára a több mint száz részt megért Híres Festők című füzetsorozat vitte sikerre ezt a programot úgy egy évtizeddel ezelőtt. Míg azok valóban vékonyka újságnak néztek ki (rájuk volt írva, hogy hetilap) és pár száz forintba kerültek, a Kossuth Kiadó új kiadványai (A magyar festészet mesterei) mégiscsak albumok.Nem a legvastagabbak (nyolcvan oldal), de kemény táblába vannak kötve, a hagyományos négyzethez közelítő formátumot követik és albumhoz illő minőségű lapokból állnak.

Az áruk viszont hihetetlen alacsony: 1490 Ft! A cél a legszélesebb közönség elérése, hiszen míg egy impozáns marketinghadjárattal felvértezett sikerkiállítást több százezren is megnéznek, egy-egy új művészeti album jellemzően pár ezres példányszámban fogy csak el. Vagyis a kiállításjárók mindössze egy százaléka vesz meg egy klasszikusról szóló szép kiállítású könyvet. Ez pedig – lássuk be – nem túl szívderítő statisztika. A Kossuth Kiadó tehát összefogott a metrómegállókban ingyen osztogatott Metropol újsággal, hogy kellő nyilvánosságot biztosítsanak a kéthetente megjelenő újabb kiadványoknak. A két szereplő együttműködése nem új jelenség. A több százezres olvasótáborhoz eljutó napilap – Metropol Könyvtár címmel – 2006 óta ad ki bolti forgalomba nem kerülő sorozatokat a Kossuth Kiadóval közösen. A modernizált „olcsó könyvtárban” szerepeltek már a magyar líra klasszikusai, Jókai Mór életműve és életmódkalauzok is. Az idén februárban induló festészettörténeti sorozat szakmai partnerének a Magyar Nemzeti Galériát nyerték meg, az intézmény igazgatója lett a főszerkesztő, az egyes életművekért felelős munkatársak pedig többnyire a szerzők. A válogatásba a biztos művészettörténeti hellyel bíró örök klasszikusok kerültek be, elsősorban a historizmus és a századforduló mesterei. A sort a napfény szerelmese, Szinyei Merse Pál nyitotta, majd következett a mindent vivő Munkácsy, utána a közismert nagy nevek, szépen sorban, Székely Bertalan, Paál László és Zichy Mihály, majd jött egy kevés Nagybánya és 20. század Ferenczy Károlytól Aba-Novákon keresztül Kondor Béláig. (Néhányukról jelent már meg album a kiadónál pár éve, csak borsosabb áron.) A stílus gördülékeny, már-már meseszerűen olvasmányos – tartsuk szem előtt, hogy a sorozat a legszélesebb, műkedvelő közönséghez szól! Viszont a szerzők – ahol csak lehet – a friss kutatási eredményekre támaszkodnak, így legalább mindenki megtudhatja, hogy Munkácsyt nem a kapzsi báróné hajszolta bele a szalonzsánerekbe, hogy Szinyei Merse nem a rossz kritika, hanem a birtokigazgatás miatt hagyott fel a festészettel, hogy Zichy az Ember Tragédiája mellett pornográf metszeteket is készített, Mednyánszky pedig nem csak művészi értelemben vonzódott az egyszerű parasztlegényekhez. A szövegek a pályaíveket követik, érzékletes jellemrajzzal, gyors műelemzésekkel és jól válogatott illusztrációkkal kiegészítve. (A jó minőségű festményreprodukciók persze zömében a Nemzeti Galéria gyűjteményéből származnak.) Az október elején megjelenő Egry Józseffel a 18 kötetes soroztat le is zárult, de az albumok az interneten később is megrendelhetők lesznek.


R. G.

Artmagazin 2009/ 4. 82.o.