IDŐTLEN TRÓJA

Hanna Claris

„Haragot, istennő zengd Péleidész Akhileuszét…”

British Museum Trója: mítosz és valóság című kiállítására belépve legelőször az Íliász kezdő soraival szembesül a látogató, majd rögtön Cy Twombly ké- pe hat szinte bénítóan: a vonalak rendezetlen sokaságából Akhilleusz véres kardhegye és a név kezdőbetűje rajzolódik ki. A kíméletlen, már-már agresszív ceruzavonások nemcsak Akhilleusz Hektór iránt érzett mélyről jövő haragjáról beszélnek, hanem a háború fogalmához kötődő univerzális érzelmi töltetet is hordozzák. A drasztikus kortárs fogadtatást aztán lágyabb és szinte misztikus atmoszférájú terek követik, amelyekben a tárgyak szűrt, bronzos fényű megvilágítása elmossa az egyes korszakokat bemutató szekciók közti határokat. Közel háromszáz, nagyobbrészt az antikvitásból származó műtárgy kerül bemutatásra, a trójai események mitikus aspektusára és a legenda narra- tív elemeire koncentrálva. A legimpozánsabb darab egy attikai szarkofág, ennek egy-egy drámai, márványba faragott, i. sz. 2. századi jelenete ma is átélhetővé teszi a háromezer évvel ezelőtt lezajlott háború kegyetlenségét. Mindeközben a kiállítás autentikus Trója-képet próbál közvetíteni a Schliemann-féle régészeti feltárások tárgyi bizonyítékait felsorakoztatva. A kétféle szempont folyamatosan áttűnik egymásba, mítosz és valóság összemosódó határvonalának definiálását a rendezők a látogatóra bízzák.

Screenshot 2020 10 05 at 11.17.12

Jobbra Cy Twombly The Vengeance of Achilles (Akhilleusz bosszúja) című műve a kiállításban, 1962, olaj és grafit vásznon, 300 x 175 cm, Kunsthaus Zürich Fotó: © Artmagazin

Screenshot 2020 10 05 at 11.17.25

Eleanor Antin: Parisz ítélete (Rubens után), 2007, a Helen's Odysseyből © Eleanor Antin © Ronald Feldman Gallery, New York

A tárlat a trójai háború állítólagos casus bellijeként elhíresült Szép Helé- nára, és általa a vállalt vagy csak elszenvedett női szerepekre is kiemelten fókuszál, úgyhogy Heléna nemcsak áldozatként vagy a testet öltött Szépségként, hanem autonóm nőként is megjelenik. Egy etruszk falképen, amelyen három nőalak készül Helénához nászajándékokkal, Szép Heléna szinte bosszúsan fordul el, egy kortárs fotón pedig egyedül üldögél a kép szélén, miközben a többiek épp nagyon érdekes tranzakcióban vannak, amiből őt, az érdekes tranzakció tétjét teljesen kihagyták. Mindemellett a Trója aktua- litása nem elsősorban ebben rejlik, hanem a fogalom kiterjesztésében minden fegyveres konfliktusra. Euripidész Trójai nők című drámájának 2013-as adaptációjában például menekült szír nőkből álló amatőr társulat tizenhárom tagja kántálja rezignáltan, mégis megrázóan, egy szólamban a tragédia sorait, azonosulva a férjeiket, fiaikat és otthonukat elveszítő trójai nőkkel. Az eredeti feldolgozás 2013-ban Jordániában debütált, majd később Queens of Syria címmel járta be az Egyesült Királyságot. A kiállításon vetített felvétel 2016-ban készült.

Screenshot 2020 10 05 at 11.17.34

2013-ban drámaterápiaként indult egy jordániai menekülttáborban, majd később színdarab formájában (rendezte: Zoe Lafferty) Queens of Syria (Szíria királynői) címmel turnézta végig Európát. A kiállításon vetített felvétel 2016-ban készült Fotó: © Artmagazin

Troy: myth and reality, British Museum, Sainsbury Exhibitions Gallery, London, 2020. március 8-ig