MEGVALÓSULT MUNKÁSUTÓPIA, UNDERGROUND-MENEDÉK, EGYHÁZI GYÜLEKEZETI KÖZPONT

Fekete Lyuk – avagy a hely szelleme

A predesztinációt jelentő Golgota utcában ma is áll az az épület, amelyben a᾿ '80-as évek kultikus, szó szerint under ground fellépőhelye, a Fekete Lyuk működött. Ha van egy helynek szelleme, akkor ezé, enyhén szólva is radikális alakváltó.

Screenshot 2020 02 04 at 8.59.23

Plakát a predigitális korból – a Dark Wave Club 1990. májusi programja, A BTM-Kiscelli Múzeum jóvoltából

Előzmények 

A Magyar Királyi Állami Vasgyárak (korábban MÁV Gépgyár, majd MÁVAG) 1909-ben kezdte meg alkalmazottai számára kőbányai telephelye közvetlen közelében egy új munkáslakótelep építését. A tervezéssel dr. Lipták Pál építészt, a vasbetonépítés specialistáját bízták meg, aki a mai Golgota – Bláthy Ottó – Vajda Péter – Delej utcák által közrefogott telek határvonalaira tervezett egymáshoz csatlakozó négyemeletes lakóépületeket. A telek körbeépítésével döntően meghatározta a terület zárt jellegét, a fogatolt alaprajzi elrendezéssel (a lépcsőházból közvetlenül megközelíthető lakások) pedig elkerülte a korszakban hagyományos „gangos”, függőfolyosós megoldást. A lakóházak övezte udvarra további három épület került: két kisebb, szabadon álló kétemele- tes lakóház (B és C épület) és a telepi víztoronnyal egybeépült többfunkciós kulturális épület, vagy ahogy a terveken nevezték, „teremépület”. A munkáslakótelep, vagy ahogy az építészeti tervlapokon jelölték: „munkásgyarmat” elsősorban méltányos árú lakhatást kínált az alkalmazottaknak (210–290 korona közötti áron). 

Screenshot 2020 02 04 at 9.00.13

A kiállítás alcímét ihlető ajtódekoráció, avagy a pokol kapuja, A BTM-Kiscelli Múzeum jóvoltából

A 655 lakás többsége egyszobás volt, konyhával, kamrával, külső WC-vel. A konyhában gázrezsó üzemelt, amit automatába dobott pénz- zel lehetett működtetni. A lakásokban nem volt külön fürdőszoba, de a többfunkciós teremépületben kádfürdőt, gőzfürdőt, sőt szaunakabint is igénybe lehetett venni. Mosni a B épület pincéjében lévő jól felszerelt központi mosókonyhában lehetett, havonta kétszer, 20 fillér ellenében. Bár a mosás, öblítés még teknőben történt, centrifuga és szárítógép, elektromos meghajtású mángorló már rendelkezésre állt. A munkaerő megtartása érdekében az állami vállalat nemcsak a lakhatást könnyítette meg, de más munkásjóléti feladatokat is felvállalt. A C épületben óvoda, munkaiskola és orvosi rendelő működött, később (az Országos Stefánia Intézet irányításával) a csecsemőés anyavédelemről is gondoskodtak, illetve a háztartásbeli nők foglalkoztatására egy szövőműhelyt létesítettek. A telephez kapcsolódó kulturális funkciók legnagyobb részének a munkáskolónia középpontjában álló, a víztoronnyal és a kéményekkel egybeépített, impozáns vasbeton épület adott otthont. A földszintet az előcsarnok és egy vendéglő foglalta el, a félemelet kisebb termei egyikében a tisztviselők társasköre, az emeleten a gyár étterme volt (az oldalhajókban az ételmelegítésre szolgáló gázrezsókkal). Az étte- rem hatalmas, reprezentatív, háromhajós csarnokában tartották a nagyobb ünnepségeket is, a csatlakozó kisteremben a későbbi években filmvetítéseket rendeztek. A második emeleten az önművelődési körök, a harmadikon a vívóterem és a birkózóhelyiség kaptak helyet. Az épület alagsorában a gép- és kazánház mellett helyezték el a gőzfürdő sokszögű meleg medencéjét, oldalt egy kisebb hideg medencét, szaunakamrát, valamint a kapcsolódó zuhanyozókat, masszírozó- és öltözőhelyiségeket. Ugyanitt voltak a kádfürdő kabinok is, ezek használatáért 30 fillért, a gőzfürdő igénybevételéért 20 fillért kellett fizetni. Később a fürdők mellé manikűrös és fodrász szolgáltatás is települt.

Screenshot 2020 02 04 at 9.01.19

Anyák napi ünnepség a kultúrház dísztermében, 1928, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest-képarchívum

Népfürdőből underground fellépőhely 

Bár a telep a mai napig működik, az elmúlt több mint száz év alatt sokat változott, mondhatni teljesen átalakult. Komfort nélküli lakásai az 1960-as években már elavultnak számítottak, ezért nagy részüket korszerűsítették, ugyanakkor az épületkomplexum és a közös terek felújítása nem történt meg. A karbantartás hiánya miatt az 1960-as évek végén többek között a fürdőt is meg kellett szüntetni. A munkásművelődés sokoldalú helyszínéből, a teremépületből Vörösmarty „Műv.ház” lett, alagsorában pedig – a gőzfürdő, a kádfürdők, zuhanyozók helyén – alternatív zenei klub kezdte meg működését 1988-ban. 

Screenshot 2020 02 04 at 9.02.01

Pszichedelikus, léptékváltó falfestés a mosdók, illetve a koncertterem bejáratánál, A BTM-Kiscelli Múzeum jóvoltából

Ez lett a Fekete Lyuk; az egyetlen állandó alternatív zenei szórakozóhely Budapesten, amely beengedett mindenkit, aki az alternatív, a punk, a rock vagy a metál műfajokat képviselte. Sem korábban, sem később nem volt olyan gyűjtőhely, amely így össze tudta volna fogni a szubkultúrákat és azok képviselőit. Több ma is létező zenekar a klubnak köszönhette ismertségét. Néhány még ma is működik (pl. Tankcsapda, Kispál és a Borz, Pál Utcai Fiúk, Sex Action, F.O. System stb.). Nem csupán klub és koncerthelyiség volt; itt tartotta például nemzetközi sikert hozó, híres, 1988-as, berlini divatbemutatójának főpróbáját Király Tamás. Hogy hogyan jött létre svájci alternatív kulturális centrumok mintájára az akkori alternatív kultúra befogadóhelye, kikből állt a közönség, mi zajlott még a falak között, arról a Kiscelli Múzeum újonnan átadott pinceterében nyílt kiállítás. Interjúkkal, dokumentumokkal, new vave relikviákkal. A történethez tartozik még, hogy a Golgota utcai épületben az amerikai alapítású Bible Speaks Church, azaz Biblia Szól Egyház működik most, a néhai Fekete Lyukban egyházi nyugdíjasklubbal.

Screenshot 2020 02 04 at 9.02.57

Buli Király Tamás divatbemutatója után, 1988, A BTM-Kiscelli Múzeum jóvoltából

Balla Loránd Fekete Lyukra és Branczik Márta MÁVAG-telepre vonatkozó szövegeinek felhasználásával összeállította: Topor Tünde

Fekete Lyuk – A pokol tornáca. Budapesti Undergound ’88–’94, Kiscelli Múzeum, 2019. június 25-ig.

Screenshot 2020-02-04 at 8.34.12.png
BERLINI KÉK

A nyolcvanas évek Nyugat-Berlinjének magyar filmeseivel Az emberevő szerelme című film kapcsán kezdtünk el foglalkozni. A hetvenes évek Magyarországától a berlini Filmakadémiáig vezető útról, a körülzárt város mikroklímájáról három kulcsszereplővel beszélgettünk.

full_006122.png
FÖLDALATTI EKLEKTIKA

Egy igazi posztapokaliptikus hangulatú kultuszfilm, magyar cyberpunk-mozi a rendszerváltás körüli időszakból. A Meteo című film rendezőjét és látványtervezőjét kérdeztük a film sajátos hangulatának, vizuális világának létrejöttéről és a forgatás történetéről.