Moholy-Nagy – a fényművész

Rieder Gábor

A berlini Martin Gropius Bau is a Bauhaust dicsőíti. Ezúttal a legnagyobb magyar bauhäusler, Moholy-Nagy László került terítékre.

42 kiallitasajanlo3

Moholy-Nagy László: Am 7 (26), 1926, olaj, vászon, 75,8×96 cm, Ernst és Kurt Schwitters Alapítvány – Sprengel Múzeum, Hannover, © Ernst und Kurt Schwitters Stiftung / Sprengel Museum © fotó: Hannover VG Bild-Kunst, Bonn, 2010 


A spanyol kurátor ott folytatja, ahol a pécsi (most már a berlini Bauhaus Archivban látható) kiállítás abbahagyta: értelemszerűen nem a bácsborsódi születésű művész magyar gyökereire volt kíváncsi, hanem a modern látásmód nagy hatású professzorára, aki nemcsak a Bauhausban tanított, hanem az iskola amerikai utódintézményeiben is. Weimartól Chicagóig Moholy megőrizte pedagógiai ideáljait, ami nem poroszos biflázásról szólt, hanem az érzékszervek kiterjesztéséről és a tehetségek felébresztéséről. Nem véletlenül került nagy hangsúly a weimari anyagtan-órákon a tapintó és a látó érzékek fejlesztésére. Az előtanfolyamnak nevezett képzéseken diákjai már kész kinetikus objekteket hoztak létre, amelyeken a test és a tér viszonyát, az anyagok, a formák és a színek kontrasztjait tanulmányozták. Moholy 1925-ben (mindössze harmincéves ekkor!) rakta le az asztalra a Festészet, fényképészet, film című opust. A technika iránt mindig is rajongó autodidakta tanár ebben a könyvében tette meg a fényt a legfontosabb művészeti eszköznek, legyen szó festményről, fotóról vagy akár mozgóképről. Vagyis átültette a kamerától kölcsönzött teóriát a festészet területére: számára a táblakép megszabadult a figurativitás kényszerétől és a fény hordozójává vált. Moholy nem törődött sokat a Bauhaus közkedvelt, misztikus, ezoterikus tanáraival, őt mindig a technika és az újdonság vonzotta, a gépileg előállítható, jövőt kémlelő mechanikus művészet. Ennek köszönhetők világhírű kísérleti projektjei, a telefonon megrendelt és iparilag legyártott zománcképek, a fényérzékeny lapra vetülő fotogramok vagy a mozgó-világító kinetikus objektek. Persze hiába hirdette a festékpigmenteket felváltó fény nagyszerűségét, ha közben még javában festette absztrakt olajkompozícióit. A nagy lélegzetvételű berlini kiállítás áttekinti Moholy életművének szinte teljes spektrumát, a meglepő szemszöget választó fotóktól kezdve az absztrakt formatanulmánnyá váló fotogramokon keresztül a geometrikus festményekig és a színpadi kosztümökig.

42 kiallitasajanlo4

Moholy-Nagy László: Olly és a Dolly nővérek, 1925 körül, zselatinos ezüst, fotómontázs, 37,4×27,5 cm, J. Paul Getty Múzeum, Los Angeles, © The J. Paul Getty Museum, Los Angeles © fotó: VG Bild-Kunst, Bonn, 2010

 


Martin Gropius Bau, Berlin, 2010. november 4 – 2011. január 16.