A művészeti könyvek piacának egyik legaktívabb kiadója, a londoni Phaidon Press nemrégiben megjelentetett, textillel és varrással kapcsolatba hozható kortárs alkotókat listázó könyvébe a Budapesten élő és dolgozó Kiss Adrian is bekerült. A Vitamin T: Threads and Textiles in Contemporary Art (magyarul: T-vitamin. Szálak és textíliák a kortárs képzőművészetben) nagyjából 100, képzőművészet-elmélettel foglalkozó szakemberek által kiválasztott alkotót bemutató, tekintélyt parancsoló méretű album.

A textilművészet kortárs jelentőségét és vonatkozásait elemző kiadvány számos párhuzamosan futó és alapjaiban is különböző művészeti praxist mutat be a művészekről készült kétoldalas, munkásságukat kontextusba helyező, rövid szövegek és néhány, az alkotó textíliákhoz fűződő viszonyát illusztráló reprodukció, illetve enteriőrfotó segítségével. Ahogyan a képzőművészet és iparművészet határai összemosódnak, egyre több iparos tudásról tanúskodó, mégis autonóm alkotás születik. Persze az egyes gyakorlatok sokszínű képet adnak ki az iparművészeti technikákkal dolgozó, tárgyait maga készítő alkotótól a tárgyakat számítógépen megtervező, a megvalósítást pedig szakemberekre bízó, a folyamatban művészeti vezetőként tevékenykedő művészig terjedő skálán. Az összegezni igyekvő kiadványban Kiss Adrian a Trafóban 2015-ben Nik Timkovával közösen megvalósult Hajnal című kiállításának, valamint az Art+Text Budapest termeiben 2017-ben Anthropots címmel bemutatott egyéni anyagának képeivel szerepel. A nem tisztán textilből készült, a különböző technikák vegyítésével születő hibrid munkák egyik legemlékezetesebbje a – könyvben a kiállítási környezetből kiemelve saját illusztrációt kapó – 2017- es Seat hole 1 című alkotás. A harmadik dimenzióba kilépő bőr és kerámia hibrid az Art+Text galériaterében bemutatott installáció részeként debütált. Az objekt formája egyszerre utal a legkomolyabb sportkocsik ülésére és a státuszszimbólumként értelmezett autók tulajdonosainak – feltételezetten – jól kidolgozott felsőtestére. A térben „lebegő” mű talán legmeghökkentőbb eleme a kerámiaedények eredeti, etető-itató-tároló funkcióját teljes egészében elhagyó, a használati tárgyak formavilágát mégis kísértetiesen megjelenítő agyagkiegészítés. Az agyag anyagát és eredeti színét teljes egészében megmutató rátét elhelyezéséből adódóan egyszerre emlékeztethet minket köldökre és nemi szervre, megvalósítva ezzel a műben a mechanikus ipari világ és az emberi lét érzéki és szubjektív természetének metaforikus egyesülését. A munka feszültségét így éppen a modernségre utaló autóülés és a korongozást mint archaikus technikát megidéző két elem vegyítése adja. Kiss Adrian divat által inspirált, textilművészettel rokonítható munkái esetében az alkotó nem saját kezűleg készít el mindent – ő „csupán” a koncepcióért, az anyagok kiválasztásáért, a kész termék (sic!) megtervezéséért és a megvalósítás koordinálásáért, a feladatokra legalkalmasabb mesteremberek és szakértők kiválasztásáért felelős. Nem a varrással és az anyagokkal való bíbelődés, a tűvel és varrógéppel kettesben töltött idő mint tényező teszi izgalmassá munkáit. A textil csupán egy – mégis természete, divatiparhoz és önreprezentációhoz való kapcsolódása által talán legjelentőségteljesebb – a háromdimenziós objektek teremtésére alkalmas anyagok garmadájából.

Vitamin T: Threads and Textiles in Contemporary Art. Szerkesztették a Phaidon szerkesztői. Előszó: Jenelle Porter. Phaidon Press, 2019, 304 oldal, 49,95 £