Savoyai Jenő, az itáliai és francia ősökkel büszkélkedő, vékonydongájú, zseniális hadvezér szerényen visszautasította, hogy Hollandiában – kormányzóként – életében szobrot emeljenek neki.

A magyarok is csak több száz évvel a halála után tették meg, Róna József neobarokk lovas szobra (a talapzaton Ivan Mestrovic mellékalakjaival) 1900-ban került a Budavári Palota elé. Nyugodtan gondolhatunk rá hálatelt szívvel, mert nemcsak a Habsburg Birodalom köszönhette neki 17. századi megerősödését, hanem a török hódoltság megszüntetésében is oroszlánrésze volt. Az osztrákok által csak Prinz Eugennek nevezett hadvezér felvilágosult filozófus, műbarát és tudós volt egy személyben, aki mecénásként támogatta Rousseau-t, Montesquieu-vel és Leibnizcel levelezett, ráadásul olyan komoly képtárakkal és könyvtárakkal felszerelt palotákat tartott fenn, mint a bécsi Belvedere-kastély vagy a marcheggi Schlosshof-kastély. (Magyarországi birtokán, a Csepel-szigeten a ráckevei kastélyt hagyta az utókorra.) A bécsi Belvedere most egy nagyszabású kiállítás keretében állít emléket alapítójának, Savoyai Jenőnek, aki eredetileg nyári rezidenciaként terveztette – Johann Lucas von Hildebrandttal – a barokk palotaegyüttest a 18. század elején. A tárlat szemezget Eugen gazdag műgyűjteményéből, a gyémánttal kirakott török szablyától kezdve a látványos barokk portrékon és csataképeken keresztül az olyan remekművekig, mint Philipp Ferdinand de Hamilton első osztályú keselyű-csoportképe vagy Bellotto széles bécsi látképe a felső Belvederéből.

Belvedere, Bécs, 2010. február 11 – 2010. június 6.