Egy új mű beiktatása ‘56 különösen gazdag Public Art pantheonjába

Sugár János vetítettképes előadása az A NÉP Budapest kapcsán

október 22. 18:00 @ Loffice Budapest (Paulay Ede utca 55.)

Forradalom és kreativitás

Október 29-én a tüntetők behatoltak a Hírlapkiadó Vállalat Blaha Lujza téri épületébe, amelyet a pártállam központi sajtó orgánumáról, Szabad Nép székháznak is neveztek, és a Lenin körúti járdára kidobáltak és elégettek könyveket, iratokat, valamint az ottani bejárat feletti Szabad Nép feliratot, néhány betű leütésével, A Nép-re változtatták.

Image may contain: outdoor
Bogyó Rezső felvétele

Néhány nappal később a Rákóczi útra néző főhomlokzaton négy emelet magasságban lévő Szabad Nép neon feliratot hasonló módon átalakították, és új elemként kiegészítették a szintén a homlokzaton lévő Esti Budapest neon feliratból, és így a homlokzaton attól kezdve az “A NÉP Budapest” felirat jelent meg.

A folyamatot dokumentáló fotók vetítése után Sugár Jánossal Topor Tünde beszélget.

Az Artmagazin, a Kisterem és a Loffice együttműködésében.

Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött: [email protected]azin.hu

full_004687.png
Top 5 – az öt legmeghatározóbb magyar kortárs művészeti intézmény – Sugár János szerint

2016-ban is folytatódik az Artmagazin Online körkérdés rovata, amelyben ezúttal is öt magyar szakembert kérdezünk meg arról, hogy szerintük melyik öt magyar kortárs képzőművészeti intézmény (állami és független) kapta a legjelentősebb és legmeghatározóbb szerepet a szcéna működése szempontjából az utóbbi két és fél évben zajló intézményi átalakulás során.

Ötödik, egyben utolsó válaszadónk Sugár János, képzőművész, aki szerint a toplistázás gyakorlata manapság már passzé, és jelen körülmények között a helyes kérdés máshogy hangzik.

full_005115.jpg
Sugár János: PST könyvbemutató és az œuvre című munka kiállítása

Sugár János public art tevékenységét bemutató könyv története 2006-ra, illetve annál korábbra, 1993-ra, a Sztriptíz című munkájához nyúlik vissza. A Városház utca egyik épületén, a nyolcvanas évekből származó „Sztriptíz” graffiti bronzba öntésének terve először a Polifónia: A társadalmi kontextus mint médium a kortárs magyar képzőművészetben című kiállításra készült, majd a kivitelezés hiányában, 2006-ban a tranzit.hu Meg nem valósult művek című felhívásának nyertes pályaműve lett, azonban az újbóli sikertelen engedélyeztetési tárgyalások miatt, a kétezres években is kudarccal zárult a terv megvalósítása. Ezek után született meg a könyv ötlete, amely Sugár Jánosnak azon a műveit és projektjeit gyűjti össze, amelyek – a Sztriptízhez hasonlóan – elsősorban nem a művészeti közeg, hanem a városi, köztéri nyilvánosság számára készültek. A tranzit.hu gondozásában megjelent PST (Public – Street – Tactical) Sugár János public art tevékenysége című magyar-angol nyelvű kiadvány egyszerre kívánja elhelyezni Sugár János public art gyakorlatát egy nemzetközi keretrendszerben, a hazai sajátságokat is szem előtt tartva, valamint sorra venni a PST gyűjtőfogalma köré sorolható műveit, újraértelmezve, olyan, a nyolcvanas években készült munkáit is, mint a Gyorskultúra (1984–1988) vagy a Perzsa séta (1985).

full_005321.png
Újrafelfedezések kora

Kiállította Nádler István néhány különleges, korai művét a Kisteremben, éppen most érkezett meg a nyomdából az általa kiadott Keserü Ilona-életmű-katalógus és egyik fő művésze, Jovánovics György munkáját nemrég vásárolta meg a Tate Modern. Mintha az eddig befektetett munka és energia most kezdene igazán megtérülni. Ugyanakkor itthon talán nem ismerik, vagy nem ismerik el annyira, mint néhány más vezető galériát.