Humanitárius folyosó

Winkler Nóra

Egyszer egy interjúban mesélte nekem Spiró György, hogy amikor író-olvasó találkozókon arról kezdik kérdezgetni, szerinte mi lesz a világgal, mit lát, merre megy, abból pontosan le tudja venni, hogy baj van. Ez sokszor eszembe jut. Hogy hű olvasók elvillamosoznak élőben találkozni szeretett szerzőjükkel, és persze dedikáltatják a könyvüket, az irodalmat és történetmondást mennek éltetni, de voltaképpen azt formálják meg, és arra várnak iránymutatást, hogy nekik maguknak most mit kellene csinálni, ha ilyen a világ, ilyenek a dolgok, valaki mondja meg.

Susan MEISELAS: Patty műsorszáma. Tunbridge, Vermont, Amerikai Egyesült Államok, 1974 © Susan Meiselas / Magnum Photos

Susan MEISELAS: Patty műsorszáma. Tunbridge, Vermont, Amerikai Egyesült Államok, 1974 © Susan Meiselas / Magnum Photos

Női fókusz – válogatás öt nő munkáiból, mindannyian a Magnum fotóügynökség, tehát a dokumentarista fotózás elitvonalának tagságából. Marilyn Monroe jól ismert mosolya, fekete fehér portréfotója hirdeti a kiállítást, vicces, hogy a Műcsarnok oszlopaira rakott molinóval ő maga néz szembe, mert a Szépművészetiben rendezett fotókiállítás anyagában is szerepel róla készült kép. Tehát öt fotósnő, hárman - Eve Arnold, Inge Morath, és Marilyn Silverstone –az ötvenes évekből, és már nem élnek, ketten kortársak – Susan Meiselas és Nanna Heitmann. A legviccesebb jelenet rögtön a kiállítótérbe belépve megtalál, egy hosszú nyakával az autóból kikukucskáló láma szemlélődik barátságosan New York utcáin – Inge Morath ’57-es magazin anyaga nagyon szeretetteli, ezért extra izgalmas látni tőle azt a képet, amin két nő, aztán egy nagyobb brigád is, ül vidáman egy kanapén, fejükön papírzacskókra festett harsány, színes maszkkal, mert az egyszerre játékos és felszabadult, mint a Bauhaus növendékek egykori beöltözős báljai, közben megúszhatatatlanul halálszagú is. Eve Arnold nemcsak Monroe-ról készített bensőséges, az alanyoknak biztonságot adó, valódi kapcsolódást éreztető képeket, legendás színészek sorát látni tőle forgatási szünetekben készülve vagy pihenve. Olyan érdekes, mi nyit meg nagy alkotói fejezeteket, mert ha Robert Capa és Ingrid Bergman nem szeretnek annyira őrülten egymásba, lehet, hogy sose jut be ennyi jó Magnum fotós dolgozni Hollywoodba. Susan Meiselast a 70-es évek végén hívta csapatába az ügynökség – ezt a mondatot annak fényében is kell olvassuk, hogy ezek fontos bejutás-történetek, amik alapjait az öt nő idősebb tagjai rakták le, úttörőként az addig alapvetően férfiasan tartott közegben. Meiselas itt kiállított sorozata sztriptíztáncosnők közé visz, zsigerien visszaadva a pozícióban levő hatalmat és a tudhatóan teljes kiszolgáltatottságot, a frissen beválasztott lányok hamvasságát és munkakezdő izgalmát, az arcokon lévő várakozást, elképzeléseiket a csillogó világról, melynek kapujában állnak. 

Inge MORATH: Jól öltözött kirakatnézegető. London, Anglia A well-dressed window-shopper. London, England 1953 © Inge Morath / Magnum Photos

Inge MORATH: Jól öltözött kirakatnézegető. London, Anglia A well-dressed window-shopper. London, England 1953 © Inge Morath / Magnum Photos

Marilyn Silverstone sokfelé utazott és fotózott, Indiában annyira bevonódott a buddhista közösségek mindennapjaiba, hogy ott is maradt, felszentelt szerzetesnő lett és már így dokumentálta a vallási közösség amúgy civil mindennapjait. Nanna Heitmann sorozata - ahogy mindenki másé is, de itt jobban érezni - mentes minden manipulációtól, csak odamegy és megmutat, mégis igazán szívbemarkoló. A szélsőségek körülmények közti életet választók érdeklik, itt épp a világ egyik leghosszabb folyóját, a Jenyiszejt követi, nézve az ottaniak hétköznapjait. Fontos kulissza, persze, hogy arrafelé telente mínusz, nyaranta plusz ötven fok van, meg hogy micsoda távolságok vannak két település közt, de igaziból az élet alapkérdései és érzelmei között mozgunk, kisbabáját árnyékban tartó apával, iskolai szünetben barátja után vágyakozó gyerekkel, szóval minden ismerős, csak szívszorító. 

Nanna HEITMANN: Julia, a balerina napi öt órát táncol a balettakadémián. A balettórákon kívül hagyományos iskolai tantárgyakat is tanítanak itt. Julia arról álmodik, hogy balerina lesz. Jenyiszej folyó, Krasznojarszk, Oroszország, 2018 © Nanna Heitmann / Magnum Photos

Nanna HEITMANN: Julia, a balerina napi öt órát táncol a balettakadémián. A balettórákon kívül hagyományos iskolai tantárgyakat is tanítanak itt. Julia arról álmodik, hogy balerina lesz. Jenyiszej folyó, Krasznojarszk, Oroszország, 2018 © Nanna Heitmann / Magnum Photos

Na és ez az, ami megüt az egész anyagban, holott csak egy kisebb teremben bontakozik ki ez az öt világ, mégis olyan munkák, és olyan válogatásban, hogy lehengerlő az erő, amivel a nézőre hatnak. Áramlik ez a munkával, jelenléttel, csendes, hosszú megfigyeléssel járó életforma, tapintható a humánuma, bölcsessége, empátiája. Látni, hogy ezeknek a nőknek mit jelent, hogy ez a munkájuk, mekkora tétekkel dolgoznak benne, milyen emberi minőségeket mozgatnak, hogy elkapódjanak ezek a pillanatok. 

Eve ARNOLD: Marilyn Monroe két felvétel között egy, a Kallódó emberek című filmhez (r.: John Huston) kapcsolódó fotózáson a hollywoodi Paramount Galériában. Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok, 1960 © Eve Arnold / Magnum Photos

Eve ARNOLD: Marilyn Monroe két felvétel között egy, a Kallódó emberek című filmhez (r.: John Huston) kapcsolódó fotózáson a hollywoodi Paramount Galériában. Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok, 1960 © Eve Arnold / Magnum Photos

Szuper mintás férfiingek, színes kirakatok, filmes kulisszák, balerinák és csodásra vágott szőrű kutyák – és mégse a mozgalmasság hat, vagy hogy hú, mekkora nagy ez a világ, hanem elsőre és másodikra és ötödikre is, ez a mostanra totálisan felértékelődött csendes humanizmus, részletező figyelem, az árnyaltság megragadására tett szűntelen törekvés.

Női fókusz / Women’s Focus (Eve Arnold, Nanna Heitmann, Susan Meiselas, Inge Morath, Marilyn Silverstone)
2024. március 23. – május 12.
BUDAPEST FOTÓFESZTIVÁL
MŰCSARNOK
A tárlat a Budapest FotóFesztivál nyitókiállítása.

full_004587.jpg
RENDEZETLEN NŐÜGYEK című kiállítás Dunaújvárosban

A Rendezetlen nőügyek című csoportos kiállítás a kortárs magyar képzőművészeti szcéna női szereplőivel foglalkozik.

full_006053.png
Meztelen növények

A Magyar Nemzeti Galéria Bacon, Freud és a Londoni Iskola című kiállítása kapcsán az intézmény vendégkönyvében komoly vita bontakozott ki arról, hogy vajon a tárlaton látható, érzékletesen megfestett, meztelen emberi testeket ábrázoló képek a „csúnya” vagy a „szép” esztétikai kategóriájába sorolandóak-e? A sokszor keresetlenül megfogalmazott, instant véleménynyilvánítások felháborodást kifejezve boncolgatják (sic!) a kérdést: van-e helye az emberi test halandóságát, a bőr felszínét és a fizikai vázat kendőzetlenül bemutató festményeknek egy közintézmény falai között?

 

084N09398_8FN55.jpeg
KÖRKÉP – Női aukció

A Sotheby's az első kizárólag női művészek munkáit felsorakoztató aukciójára készül. Hogy mennyire jó ötlet elkülöníteni a női alkotókat, és hogy egyáltalán van-e létjogosultsága egy szegregált értékesítésnek 2021-ben – erről megoszlanak a vélemények. Mi most értékítélet helyett megnézünk néhány művet (és alkotóját), amik bekerültek a válogatásba, illetve felvázoljuk nagy vonalakban, miért is fontos a női művészek munkásságával foglalkozni a műkereskedelemben.