Körkérdést intéztünk a budapesti kulturális térképen az elmúlt hónapokban, hetekben és éppen a mai nap folyamán első megnyitójával felbukkanó új helyek alapítóihoz és koordinátoraihoz, hogy megismerjük terveiket, illetve röviden bemutathassuk őket.

Az Art Department, 
ahonnan Soós Andi válaszolt kérdéseinkre

Az Art Department Rajk László építész, látványtervező, művész egykori műtermében nyílik Budapesten a Paulay Ede utcában – célja pedig egy szabad, független művészeti tér létrehozása.

Kik felelősek a hely programjának összeállításáért és milyen célkitűzések/fókusz vezetik az első időszak kiállításainak, eseményeinek megvalósulását?

A program összeállításáért Rajk Judit és én, Soós Andi felelünk. A program, hasonlóan Rajk László sokoldalú művészet gyakorlatához, többféle művészeti ág köré szerveződik majd. Az építészet és a képzőművészet mellett a filmnek és az irodalomnak is szeretnénk teret adni.

Van-e valamilyen kutatási/kereskedelmi tevékenység, amely kiegészíti a kiállítótér működését?

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktori iskolájának hallgatójaként Rajk László munkásságát kutatom és Rajk Judittal együttműködésben dolgozom fel a hagyatékot. A közös munkát 2017-ben kezdtem el Rajk Lászlóval, interjúkat készítettem vele, munkáiból kiállításokat rendeztem a Trapéz Galériában és közreműködtem a Rajk látvány című, Fugában megrendezett akadémiai székfoglaló kiállításának megvalósításában. Az Art Department megnyitásával célunk, hogy Rajk munkáit kortárs kontextusba helyezzük és egy szélesebb közönség számára is láthatóvá tegyük. 

A kiállítások mellett tervezitek más jellegű programok megvalósítását?

Tervezünk  irodalmi programokat, könyvbemutatókat, beszélgetéseket, vetítéseket, a kiállításokhoz kapcsolódó tárlatvezetéseket, artist talk-ot. A hely befogadóképessége limitált, ezért elsősorban képző- és alkotóművészeti tér lesz.

Mik az első olyan események, amelyek fixen bekerültek a programnaptáratokba és már beszámolhatunk róluk?

Szeptember 29-én fog megnyílni a Kis Varsó, Rajk László és Schmied Andi kiállítása, A Town on the Edge címmel. Későbbi terveink között szerepel egy, az angliai Plymouth College of Arttal közösen szervezett workshop és kiállítás Drawing as a Monument címmel, a FreeSZFE látványtervező hallgatóinak éves „kipakolása” (kiállítással és performansszal egybekötött portfólió bemutatás), Csoszó Gabriella fotókiállítása, valamint Rajk László akcionista munkáinak bemutatása. 

Kik tették lehetővé a hely megvalósulását?

Rajk László volt kollégái, alkotótársai, barátai, a FreeSZFE közössége, tanárok és diákok segítettek, ki ötletével, ki fizikai munkával, ki anyagi segítséggel vagy egyszerűen csak a bátorítással. A Konrád György író  és Ferge Zsuzsa szociológus alapította Európai Kulturális Alapítvány Budapest ernyője alatt működtetjük majd a helyet. Az első kiállítás megvalósulását Terézváros Önkormányzata és a Trapéz Galéria támogatta. 

Cím: Budapest, Paulay Ede utca 19.

A Gyros in the pocket, 
ahonnan Kovács Kristóf (Sajnos Gergely), helyszínelő válaszolt kérdéseinkre

A Gyros in the pocket egy olyan progresszív, alternatív hely amely az állandó aktualitásokra közvetlenül és dinamikusan kíván reagálni. Tevékenységét a kortárs kulturális intézményrendszer határán képzeli el. Ahol a hagyományos kulturális térből való kilépés szabad teret enged az új kísérletező szemléleteknek. Továbbá ahol létrejön egy átmenet a tradicionális és meta művészetközvetítés között. A művészeti helyszínek mezsgyéjén aligha ígérkezik nagyobb és izgalmasabb feladat, minthogy megpróbáljuk feltárni azokat a viszonyokat a művészet eszközeivel, melyek a dolgok megértése felé vezetnek.

Kik a hely célközönsége? 

Mindenki, a lehető különfélébb emberek. Tanárok, diákok, papok, ateisták, politikusok, apolitikusok, budapestiek, vidékiek illetve művészet kedvelők vagy attól ódzkodók. Tehát a buszra vagy trolira várakozóktól a célzottan a helyszínre látogatókig. Egyszóval: mindenki.

Kik felelősek a hely programjának összeállításáért és milyen célkitűzések/fókusz vezetik az első időszak kiállításainak, eseményeinek megvalósulását? 

A GITP-ben megvalósuló projektek, programok összeállításában főleg a véletlenek és a koincidendiák dolgoznak. Amennyiben ők Szt.Rájkolnak nekem – Kovács Kristóf (Sajnos Gergely), helyszínelőnek – is van néhány ötletem.

Mik az első olyan események, amelyek fixen bekerültek a programnaptáratokba és már beszámolhatunk róluk?

A Gyros in the pocketben bemutatott első projekt címe: Hetedhét határon túli szentek, amely a 7térítő című rádiósműsorral együttműködve valósult meg. Az említett projekt egyfelől áll egy szeptember 12-én, reggel 8 és 12 között megvalósult (élő) kalózrádiózásból, rádióhangjátékból. Másfelől Bánkúti Gergő és Holy Olga által készített (eat art) szobrokból, kegytárgyakból – amik Szent Sebestyént és Szent Ritát ábrázolják. 

A Hetedhét határon túli szentek című projekt részben foglalkozik a köztérre kihelyezett kegytárgyak szemiotikai erejével, a helyszínhez rögzítettségükkel, más szóval index jellegükkel. Továbbá olyan összefüggésekkel, amelyek a jelenből a múltba vezetnek, s vékony, sokszor láthatatlan szálként vonják be a kultúránkat. Efféle jelenség esetünkben a pápa legutóbbi Magyarországra látogatása és a Tilos rádió frekvencián történő elindulása, amely a véletlenek szerencsés összjátékának köszönhetően egybeesett. Így az események párhuzamos, egymástól független folyamatának köszönhetően létrejött kapocsra úgyszintén kívánt reagálni a Gyros in the pocketben bemutatott installáció és helyszíni rádióközvetítés együttese.

Kik tették lehetővé a hely megvalósulását? 

Elsősorban Telekommunikáció Nemzetközi Paralel Uniója (TNPU) és St.Turba Tamás, aki az AAA-Basilick-ban végzett vagy nem végzett Szt.Rájk illetve Szt.Rájktörő-ösztön járadékkal közvetetten hozzájárult a „hely” (vitrin) megvásárlásához és helybérléséhez illetve az első projekt finanszírozásához. Másodsorban pedig a Covid-19 vírus illetve számtalan koincidencia és szándékos véletlen, hiba.

Cím: Budapest, Dózsa György út 104.

A Kesztyűgyár Galéria

Milyen profillal és tervek mentén jött létre a hely?

A Kesztyűgyár Galéria ötlete a tavalyi OFF-Biennálé megkeresés, majd a később megvalósult kiállítás nyomán fogalmazódott meg bennünk. Az Omara HANG-TÉR-FOGLALÁSA Pócsik Andrea kurátori munkájának köszönhetően valósult meg, olyan kapcsolódó eseményekkel, mint a RomaMoMA felolvasószínháza, ahol Oláh Mara önéletrajzi írásának a részleteiből, valamint Galyas Éva, Iváncsik Fanni, Jónás Etelka, Kishonthy Anna, Setét Eleonóra történeteiből született darab. Kapcsolódó művészetpedagógiai programok is kísérték a kiállítást, ilyen volt Tillmann Hanna és Pethő Anikó workshopja a nyolctól tizenkétéves korosztálynak. A kiállítás miatt a helyiek mellett egy szélesebb közönség is megjelent a Kesztyűgyárban és ezt egy nagyon jó kiindulási alapnak láttuk ahhoz, hogy az intézményt beillesszük Budapest kulturális és művészeti színterei közé. A Kesztyűgyár Galéria elsődleges küldetése a Magdolna negyedben élő családoknak, közösségeknek lehetőséget biztosítani a tartalmas kikapcsolódáshoz, tanuláshoz, és a kultúrához. Az OFF-Biennálé kiállítása után egyértelművé vált számunkra, hogy az előzőkébe bele kell tartoznia kortárs művészetnek is. 

Fontos számunkra az oktatási irányvonal megtartása a galéria működésén belül – elvégre a házon belül különböző tanulást segítő programok is zajlanak –, ezért elsősorban olyan kiállításokban gondolkodunk, amelyek mindegyikéhez tartoznak pedagógiai kísérő programok. A kiállítások koncepciójának kialakításakor is a kerület múltját érintő, vagy jelenleg is zajló folyamatokra szeretnénk helyezni a hangsúlyt. Szerintünk ez a legjobban a részvételen alapuló művészeti projektek bevonásával valósulhat meg, mint amilyen a Női tekintetek Józsefvárosban, amely azért tud sokakhoz szólni, mert beilleszti az itt élők személyes történeteit és véleményét. A Donáth Anna Róza, Thury Lili és Tóth Eszter által megalkotott és józsefvárosi nőkkel közösen elkészített szubjektív térkép – ami a kerületről egy egészen új képet rajzol ki. Másrészt a galéria tere kiterjeszthetővé vált, hiszen a kiállítás része egy köztéri intervenció is, Kautzky Sára alkotása, amelynek készítésébe bevonta a Mátyás téren épp arra sétálókat is, köztük gyerekeket és az idősebb korosztályt is. Oláh Norbert festményein olyan tűzfal-portrék jelennek meg, amelyek egy másik perspektívából, mégis könnyen érthetően mesélnek a kerületről, Stalter György Város- a városban sorozata pedig pont a Magdolna Negyed városrehabilitációs programját megelőző állapotokat rögzíti.

Kik a hely célközönsége?

Elsődleges otthonunk, Józsefváros mellett szeretnénk nyitni és felhelyezni a környéket és a galériát a város művészeti térképére. Dolgozunk partneri együttműködések kialakításán különböző oktatási intézményekkel - ezzel is a pedagógiai vonalat erősítve. Nem beszélve arról, hogy a Kesztyűgyár Közösségi Ház és a Galéria fúziója hatással lesz az eredeti közönségünk formálódására,  ezáltal is színesebbé és gazdagabbá téve az intézményt. 

Kik felelősek a hely programjának összeállításáért és milyen célkitűzések/fókusz vezetik az első időszak kiállításainak, eseményeinek megvalósulását?

A munkacsoport tagja Csőke Zita, a Kesztyűgyár szakmai igazgatója, és Paulik Mónika, a Kesztyűgyár szakmai vezetője, illetve Varga Máté, a Kesztyűgyár programszervezője. Továbbá a Kesztyűgyár Galéria csapatának a tagja Martincsák Kata, aki jelenleg a galéria körüli kurátori feladatokat látja el. 

A kiállítások mellett tervezitek más jellegű programok megvalósítását is?

Jelenleg is dolgozunk egy csoportos kiállítás megvalósulásán, amelynek keretein belül szintén lesznek művészetpedagógiai programok, városi séták, és a tervek szerint szociodrámás foglalkozás is. A célunk egy olyan oktatást és részvételiséget előtérbe helyező galéria kialakítása, ami minél több szinten lép kölcsönhatásba az érdeklődőkkel. 

Októbertől pedig a jelenlegi kiállításunkhoz kapcsolódóan a pedagógiai programok mellett nyílt eseményeket is szervezünk, ilyen a Közélet Iskolája mozgalomépítő városi játéka felnőttek számára. A finisszázsára pedig egy kerekasztalbeszélgetésnek adunk teret a Magdolna-negyedről, amit György Eszter fog vezetni, aki a Köztes terek című könyv szerzője, és a Közösen kihordani kiállítás kurátora.

Mik az első olyan események, amelyek fixen bekerültek a programnaptáratokba és már beszámolhatunk róluk?

A jelenlegi kiállításunk kapcsolódó eseményei főként pedagógiai programokat rajzolnak ki, és szeretnénk minden korosztályt elérni, ezért most elég sűrű időszak elé nézünk. Szerintünk különösen fontos, hogy a kiállító művészek is nagyrészt itt élnek, vagy itt található a műtermük, és amellett, hogy Józsefvárosról és az itt élőkről alkotnak, több szinten is kapcsolódnak velük. Kautzky Sára alkotása kiterjeszti a kiállítótér határait, és bevonta a Mátyás téren sétáló gyerekeket a köztéri aszfaltrajzának létrehozásába. A kiállítás másik művésze, Stalter György Város a városban című albumáról és a tárlatról mesél majd szeptember 28-án a Zsendülő Tanodába járó gyerekeknek. A Női tekintetek Józsefvárosban projekt művészei: Thury Lili, Donáth Anna Róza és Tóth Eszter pedig Józsefváros - Meseváros címmel tartanak majd művészetpedagógiai foglalkozást szintén a Zsendülő Tanodás gyerekekkel, ahol utópiákkal és a városépítéssel foglalkoznak majd. Október 19-én, Teleki Emma, a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakos hallgatója és Martincsák Kata vezet majd pedagógiai foglalkozást józsefvárosi iskolások részére. Októbertől pedig nyílt eseményeink is lesznek, melyeket fentebb már említettünk: október 6-án 16:30-tól a Közélet Iskolája tart mozgalomépítő városi játékot felnőttek számára, ugyancsak a kiállítás tematikájához kapcsolódóan. A csoportos kiállítás finisszázsára pedig a már említett kerekasztalbeszélgetést szervezzük, amire előzetes regisztrációval lehet majd jelentkezni.

Cím: Budapest, Mátyás tér 15.

A Létminimum Bázis, 
ahonnan Drahovszky Márk válaszolt kérdéseinkre

A Létminimum Bázis olyan közösségi terként szeretne működni, ahol művészeti és más kulturális események mentén lehet időt eltölteni. A programok tematikai és műfaji korlátok nélkül jönnek létre vagy kerülnek befogadásra. A hely egy organikusan épülő hobbi-projekt, ami stílusban és célközönségben sokarcú. Minden létrehozott esemény ünnep, a résztvevők előtte-utána-közben az erre alkalmas közösségi térben beszélgetnek, zenét hallgatnak, időznek.

A hely nevét, a Létminimum Bázist a St. Auby Tamás által meghirdetett Létminimum Standard Projekt 1984 W inspirálta. A hely attitűdjét az 1987-ben nyitott genfi Ruine Galériától kölcsönzi: No-profi/No-profil/No-profit.

Kik a hely célközönsége?

A hely célközönsége az ott megvalósuló programokhoz igazodik. Olyan heterogén társaság, akiket a kiállítótérben megvalósuló események érdekelnek, és azokat szeretik megünnepelni. A cél az, hogy a közönség a Létminimum Bázis programjait jelenlétének feszültségével megtöltse.

Kik felelősek a hely programjának összeállításáért és milyen célkitűzések/fókusz vezetik az első időszak kiállításainak, eseményeinek megvalósulását?

A program összeállításáért senki sem felelős, az egyes eseményeket projekt-alapon valósítjuk meg. A projektekről egy személyben a hely tulajdonosa, azaz én döntök. Az első időszak célja a tájékozódás, tapasztalatgyűjtés.

Van-e valamilyen kutatási/kereskedelmi tevékenység, amely kiegészíti a kiállítótér működését?

A programokhoz kapcsolódóan időszakosan egy bárpult üzemel. A pult kizárólag az eseményekhez kötötten működik, tehát – egy színházi büféhez hasonlóan – csak a kulturális események alkalmával tart nyitva.

A kiállítások mellett terveztek-e más jellegű programok megvalósítását?

A helyiség lehetővé teszi egy játéktér kialakítását, illetve projektor és vetítővászon is rendelkezésre áll. A kiállítások mellett irodalmi és előadó-művészeti programokat tervezünk és kisebb akusztikus és elektronikus zenei koncerteket is lehet tartani.

Mik az első olyan események, amelyek fixen bekerültek a programnaptáratokba és már beszámolhatunk róluk?

A térben két esemény már megvalósult: Dés Márton Bye-bye Summer című kiállítása szeptember 2-ától 6-áig, és Bolla Szilvia és Lődi Áron Alagya — first songs of sympoiesis című kiállítása szeptember 9-étől 23-áig volt megtekinthető.

Kik tették lehetővé a hely megvalósulását? 

A hely magántőkéből épült és üzemel, de nem célja a profitszerzés.

Cím: Budapest, Honvéd utca 18.

A Szikra Képzőművészeti Bemutatóterem, 
ahonnan Csányi Dóra és Kaszás Gábor válaszoltak kérdéseinkre

A Szikra Képzőművészeti Bemutatóterem 2020 februárjában kezdte meg működését. Profilköre kortárs képzőművészeti kiállítások, rendezvények szervezésére, valamint kortárs képzőművészek képviseletére terjed ki. 

Milyen profillal és tervek mentén jött létre a hely?

A széles budapesti galériás palettán a Szikra elsősorban az immanens művészeti folyamatok reprezentálására koncentrál, hisz Magyarország, illetve Közép-Európa sajátos történelmi, kulturális sajátosságai finoman szólva sem tették lehetővé a képzőművészeti tendenciák békés, nyugodt és kiegyensúlyozott alakulását a 20. században. Ez a sajátos szituáció, amely egyfajta hiányérzetet is kelthet bennünk, számtalan téren eltérést mutat a nyugat-európai kulturális közeg jellegzetességeivel szemben. Tehát régiónk sajátos történelmi és kulturális viszonyaiból eredő hiány-érzet, valamint ennek fő aspektusai állnak a Szikra tevékenységének fókuszterében. A képzőművészet tradícióját szem előtt tartva, a galéria a művészet belülről építkező jelenségeit és eredményeit igyekszik reprezentálni. Szemben az inkább társadalomkritikus, szociálisan érzékeny művészet törekvéseivel, a Szikra az egymásba simuló kulturális rétegek áthallásaiból kibontakozó művészeti produkciók felmutatására tesz kísérletet. Persze a cél nem az eltérő művészet-fogalmak ideológiai gyökerének dokumentálása, sokkal inkább az eltérő kulturális hagyományok nyújtotta erőtérben születő eredmények ütköztetése és párhuzamba állítása. A Szikra azt az álláspontot képviseli, azokat a képalkotási stratégiákat igyekszik felkarolni, ahol a művészet elsősorban önmagára, és saját belső hagyományaira reflektálva képes új esztétikai értéket teremteni.

Ki a hely célközönsége? 

A Szikra elsődleges célja, a meglátásunk szerint még elmaradott vizuális kultúránk vakfoltjainak felszámolása.

Kik felelősek a hely programjának összeállításáért és milyen célkitűzések/fókusz vezetik az első időszak kiállításainak, eseményeinek megvalósulását?

A Szikra Képzőművészeti Bemutatóterem közvetlenül a Covid-19 járvány első hazai hulláma előtt, 2020 februárjában nyílt meg, így eddig hét nyilvános kiállítással volt lehetőségünk a nagyközönség elé lépni. A működésért és a programokért Csányi Dóra és Kaszás Gábor felelnek. Az első három év célja, hogy a Szikrát a szakma és széles közönség egyaránt megismerje. Ennek a folyamatnak része, hogy a 2021-es Art Market Budapest kortárs nemzetközi vásáron öt művészünk munkáival szerepel a galéria. 

A kiállítások mellett tervezitek más jellegű programok megvalósítását?

Amint a Covid világjárvány okozta egészségügyi helyzet remélhetőleg a közeljövőben lehetővé teszi, felnőtteknek szóló kortárs képzőművészeti kurzusok szervezését tervezzük, illetve időszaki pop-up kiállításokat szeretnénk rendezni a galéria művészei részére. 

Mik az első olyan események, amelyek fixen bekerültek a programnaptáratokba és már beszámolhatunk róluk?

Október 7 és 10 között a Szikra először szerepel az Art Market Budapest kortárs nemzetközi vásáron, miközben október 29-ig Teplán Nóra Nullgravitáció című kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. Következő kiállításunkat pedig, amelyet november elejére időzítünk, a néhány éve elhunyt Khoncz Entrál István munkáinak szenteljük. Khoncz műveinek fő inspirációiját a vizuális és a verbális szimbólumteremtés kapcsolata jelenti. A műfaji szempontból végtelenül szerteágazó életműben közhelyes, bagatell, vagy elhasznált jelképek, „betokosodott” szó- és képi-játékok jelennek meg. Khoncz sajátos humorral bontja le és épít valami egészen újat ezekből a „képződményekből”, amelyek az egyén, valamint a társadalom szimbólumteremtő szükségleteinek jellegéről is sokat elárulnak. Dekonstruktív alkotásmódja a dadaizmus attitűdjével párosul. Vicces módon üzen hadat a közhelynek és a konvenciónak. 

Cím: Budapest, Vármegye utca 7.