A Szépművészeti Múzeum Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI) Archívum és Dokumentációs Központ gyűjteményéből való első két „szemezgetős” cikk, amellett, hogy bemutatott és körbejárt néhány érdekes, ott őrzött dokumentumot, az adattárban folyó munkákról is adott egy kis ízelítőt.¹ Elsőként a hagyományos múzeumi alapfeladatokról volt szó: az akvizícióról, a leltározásról és a revízióról, azaz a megszerzést, a besorolást a múzeumi rendszerbe és az ellenőrzés egy-két lépését, feladatát vettük sorra. Tekintve, hogy évi átlag 100–150 fonddal (levéltári egység) gyarapodik a gyűjtemény, és egy-egy fond akár több ezer dokumentumot is tartalmazhat, ezek feldolgozása a feladatok tetemes részét képezi az ottani munkának.² A munka néha meglehetősen monoton, persze kellő odafigyeléssel csemegékre is bukkanhatunk. Van azonban egy sokkal nagyobb kihívást jelentő feladatunk is, ez pedig a szakmai feldolgozás: hogy a hozzánk bekerült dokumentumokat publikáljuk – a művészettörténeti forráskiadás legfrissebb elvei szerint. A Magyar Nemzeti Galériától örökölt hagyományunk, hogy az Adattárban az egyes művészek életéről, motivációiról, szakmai és baráti kapcsolatairól szóló dokumentumokról köteteket adjunk ki. Mostani munkánk, Rippl-Rónai József levelezésének feldolgozása olyan kötetek örököse lesz, mint az Ölel Carolus (Ferenczy Károlyról) vagy az „…a világból a fényeket…” (Ország Liliről).³ Teljességre törekvő kiadvány, amely feldolgozza mind a Rippl-Rónai által írt, mind a neki címzett leveleket, amelyeket releváns, alapos kutatások eredményeképp megfogalmazott szakmai jegyzetek egészítenek ki. Mégis el szeretnénk térni az előzményeinktől, és erre elsősorban a modern világ kihívásai késztettek: nem nyomtatott kötetet tervezünk. Döntésünket befolyásolják a papírárak és a környezetet terhelő tényezők, de a legfontosabb szakmai ok: a könnyű elévülés. A most rendelkezésünkre álló közel ezer levélen túl bármikor előkerülhetnek újabb darabok, akár egy magángyűjteményben vagy esetleg egy eddig lappangó hagyatékban, amit hamar hozzáilleszthetünk a neten elérhető „kiadványhoz”.⁴  

Amikor eldöntöttük, hogy a digitális kiadást választjuk, szerveztünk egy szakmai konferenciát azzal a céllal, hogy körüljárjuk, hogyan csinálják ezt külföldön vagy itthon, akár a társszakmákban.⁵ Ezt követően nemcsak Rippl-Rónai József, hanem számos más művész írásos hagyatékát is szeretnénk majd feldolgozni, így a Rippl-Rónai-anyag tulajdonképpen egy ún. pilot project, amelynek során a metódust is meghatározzuk. Gondolva a lehetséges későbbi munkákra, felállítottunk egy követelménylistát olyan elemekkel, mind például a párhuzamos munkavégzés lehetősége (hisz nem csak a kutatóintézet szakembereit vonnánk be a későbbi munkákba, illetve nem minden szakember kezeli virtuózan a programnyelveket); hogy a produktum lehetőleg ne évüljön el technikailag (azaz tíz-húsz év múlva is ki tudjuk egészíteni).⁶ A rendszer lassan feláll, remélhetőleg az idei év végéig megjelennek a honlapunkon az első levelek.⁷ Terveink szerint mindenki számára elérhető módon lesz fent az első kétszáz–kétszázötven, 1900-ig íródott, Rippl-Rónai első korszakát, indulását bemutató levél.⁸  

A mostani szemezgetésben három levélről lesz szó, amit Ferenczy Károly írt Rippl-Rónai Józsefnek. Ezek mind 1950-ben kerültek be a Szépművészeti Múzeum Magyar Művészeti Tárába.⁹ Innen öröklődtek a Magyar Nemzeti Galéria Adattárába, majd a mai KEMKI ADK-ba. Annak ellenére nincsenek publikálva, hogy a 2011-ben, a nagysikerű Ferenczy Károly-kiállítás idején megjelent Ölel Carolus kötetbe beilleszthetők lettek volna. Az ok prózai: a digitális feldolgozás és utalószórendszer hiányában a Rippl-Rónai József-anyag feldolgozása akkor még nem volt abban az állapotban, hogy a kutatók rátalálhattak volna ezekre a levelekre – azok csak évekkel később, a Szabolcs utcai átköltözés előkészítése során kerültek elő. 

Az első levél: 

Nagy Bánya, okt. 13. 

Édes barátom! 
November 25-ikén a Nemzeti Szalonban egy kiállítást rendezek. Vagy 50 darab képet akarok összeszedni és rendezni, abból az elvből kiindulva, hogy egy embernek az ízlése harmonikusabb dolgot hozhat össze, mint egy juryé. Tőled 2-3 dolgot szeretnék. És pedig olyat, amely a te stylusod keretében relative kevéssé stylizált, közelebb álló a természethez. Azért szeretnék ilyet tőled, mert a többi képek mind olyan festők művei lesznek, akik kevésbé stylisálnak mint Te, és nem akarom, hogy túlságos különbség legyen a decorativ hatásban.  
Mármost édes Barátom, válogass 2-3 ilyen dolgot ki, persze olyat amit Pesten még nem állítottál ki, és küldd fel nov. 15-ikéig a Nemzeti Szalonba – ha pedig isten engedi, lerándulok pár órára hozzád, és együtt választunk.  
Választ kér és ölel barátod 
Ferenczy Károly 
Címezd, kérlek, válaszodat Budapest Rottenbiller u. 46.-ra.¹¹ 

A megszólítás és a búcsúformula már régi, meghitt barátságot feltételez. Bár Münchenben is tartózkodtak egy időben (1885-ben), valószínűleg 1887 és 1889 között, párizsi magyar festők társaságában ismerték meg jobban egymást, amikor még mindketten kezdő alkotók voltak. A két, közel egykorú művész Párizsban egyszerre érzett rá a modern festészet új irányaira. A kölcsönös tiszteletet mutatja, hogy Rippl-Rónai saját gyűjteményében volt Ferenczy egyik 1900-as műve, a Gesztenyefa vázlata (ma: Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár, ltsz. 55.536),¹² és Ferenczynek is volt egy Rippl-Rónai-képe.¹³ A levélbeli kérés apropója, hogy Ferenczy Károlyra bízták a Nemzeti Szalon csoportos kiállításának kurálását, remélve, hogy egy egységes festői ízléssel válogatott, modern képanyag közelebb kerülhet a pesti közönséghez és a kritikusokhoz.¹⁴ A terv végül csak részben vált be, sorozatnak szánták, de csak ez az egy alkalom valósult meg; ám így is számottevő előkészítője lett a hamarosan megjelenő modern törekvéseknek, többek között a két évvel későbbi Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének, a MIÉNK-nek. ¹⁵ Ebben a levélben azonban már érezhető a majdani szétválás előszele is, az eltérő festészeti felfogás. Az akkori szóhasználat szerint a társaság nevében az impresszionista a mai posztimpresszionista kifejezésnek felel meg, amihez Rippl-Rónai ekkortájt készült harsány, kukoricás képei is tartoztak, a naturalista pedig Ferenczy Károly természetből kiinduló, visszafogottabb festészetére utal. Ferenczy tehát a második kategóriába tartozó, nem annyira stilizáló és dekoratív művet kér Rippl-Rónaitól.¹⁶ 

A második levél 1908-ban íródott, amikor Rippl-Rónai József apja meghalt, ez is datálja a levelet: 

Budapest, hétfő, május végén  

Édes Józsi barátom, 
igaz részvéttel vettem hírét édes atyád halálának, akivel olyan szép, illő viszonyban éltél.  
Londont megjártam, és az Earl’s Courti kiállításról csak annyit mondhatok, hogy nem kaphatunk ott többet, mint amit ígértek azok, akik előbbi évekből ismerték. Oda bizony nem képet nézni jár a publikum, és az a publikum se a mi publikumunk, annak nem tetszik. Sauter,¹⁷ az egyetlen artistikus érzésű ember, akivel beszéltem, és akinek az érdeklődése irántunk fel volt már keltve, szerette a dolgainkat, és azt mondta, hogy lesz azért egy kis kör, egy 30-40 ember, aki meg fogja figyelmesen nézni a Miénk anyagát, úgynevezett sikerre azonban semmiképp nem számíthatunk – ezt persze sem Kézdiék, sem hivatalból kint járt uraink sem is egyengették, végre maga a helyiség is túl szegényes. A mi anyagunkat sikerült úgy elhelyeznem, hogy mindenkinek a dolgai absolute együtt vannak, részben két sorban, de úgy, hogy senki nem keveredik a másikba. 3 fülkénk van, a világítás jó (felülvilágítás), a megjelölt ablak-ajtók közül az egyik (a magányos) be van festve a fal színével – a másik kettő (az egymás melletti) átlátszó, és egy gépházba nyílik, ez csak utolsó nap sült ki, mikor lemosták róla a festéket, de ezeken világítás nem áramlik be, úgyhogy csakis a felső világítás hat, mely mondom jó – a falak dekorálása, padló, stb. szegényes. A te dolgaid a középső terem 3 falát foglalják el. A falszín szürkés.  
Eladásról nem hallottam, csak Kézdi-Kovácsot említik, hogy eladott.  
Egyébként sok szépet láttam, különösen a külső természetben és a városban. Több kirándulást csináltam.  
Szinyei Pali még Párisban van – én sajnos nem arra utaztam. Alig időztem útközben pár órát.  
Itt most utálatos ólomkamarai meleg van az atelierben. Azt hiszem vagy 2 hétig leszek még itt. 
Jó nyarat kíván, és szívből üdvözöl 
Ferenczy Károly¹⁸ 

Ez a levél a MIÉNK megalakulásának évében íródott, akkor volt a két művész között a legszorosabb hivatalos kapcsolat is. Ferenczy 1908-as angliai útjáról a levelezéskötetben is találunk adatokat, a londoni Earl’s Courtban megrendezett magyar kiállítás zsűrijében a MIÉNK részéről Rippl-Rónai József, Szinyei Merse Pál és ő maga is részt vett.¹⁹ Ekkor, a megalakulás évében írta Rétinek azt a levelet, amiben már láthatók a művészek közötti konfliktusok: „Ha Rippliék kerülnének be jövőre, akkor Gulácsy, Márffy, Czóbel etc. dominálnának. Azonban azt hiszem, hogy erre még sincs kilátás. A  londoni kiállításon különben nincs most a  tagokon kívül senki más reprezentálva, mint Koszta és Hatvany, kik amúgy is jelöltek. Gulácsyt Rippli okvetlenül be akarta forszírozni, de ellenálltunk.”²⁰ 

Rippl-Rónai és Ferenczy barátságáról és egymás ellen fordulásáról Kissné Budai Rita írt tanulmányt,²¹ kimutatva, hogy a kettejük eltérő festészeti felfogása lehetetlenné tette a további közös munkát. 

Ebből a szempontból is érdekes a harmadik rövid levél: 

NagyBánya, jún. 25 

Kedves Jóska! 

Légy szíves, írd alá ezt az ívet, tedd be a mellékelt borítékba, s továbbítsd. Felsőbb kívánságra teszem a dolgot, s kérlek tartsd teljesen titokban. Csak egy páran írjuk még alá. 

Szívből üdvözöl 

Ferenczy Károly²² 

Lyka-ügy 

Sajnos ennek a levélnek a pontos keltezését egyelőre nem sikerült kideríteni. Több szál is adódott volna, hogy kinyomozzuk, mire vonatkozik Ferenczy levele, de mindegyikkel zsákutcába jutottunk. Lyka Károly, a kitüntetés, a helyszín és dátum – egyik vizsgálat sem vezetett eredményre. Több kutatóval egyeztetve sem derült ki, hogy valójában melyik évben íródott a levél – pedig érdekes lenne, már csak a két művész barátságának története szempontjából is.²³ Ez az adat tehát most ismeretlen, ugyanakkor bármikor előkerülhet egy megjegyzés, egy másik levél, ami helyre teszi a dolgokat. Ha létrejön a keretrendszer, amibe be lehet illeszteni utólag egy-egy adatot, akkor talán egyszer ez is a helyére kerül. 

1 - Lásd Szemezgetés az adattárból című sorozatunk első két részét a szerző tollából: Csontváry Grecóról, avagy bekerülni a kánonba. In: Artmagazin, 2022/7., 6–12. o.; A két Edith. In: Artmagazin, 2023/1., 74–77. o. 

2 - Legnagyobbak a Képző- és Iparművészeti Lektorátusról érkezett fondok, ezek akár a 100 iratfolyómétert is meghaladják, vannak azonban néhány tételből állók is. Átlagos méretük kb. száz tétel. 

3 - Ölel Carolus. Ferenczy Károly levelezése. Szerk. Boros Judit – Kissné Budai Rita. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2011; „...a világból a fényeket..." Ország Lili levelezése. Szerk. Árvai Mária – Zsoldos Emese. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2017

4 - A Rippl-Rónai-levelezés előkészítő munkálatain jelenleg Gosztonyi Ferenc, Pálinkás Réka és Bennő Sára dolgozik.

5 - A konferenciát 2022. március 24-én tartottuk Rippl-Rónai, Egry, Csontváry. Műhelykonferencia a KEMKI ADK tervezett forráskiadványairól címmel.

6 - További terveink között szerepel például Barabás Miklós, Egry József leveleinek és Csontváry Kosztka Tivadar írásainak publikálása. 

7 - A kivitelezésben nagy segítségünkre van az ELTE BTK Digitális Bölcsészet Tanszéke, valamint a múzeumi digitalizálásra specializálódott Monguz Kft., akik a kutatóintézet Qulto rendszerét építik (amiről remélhetőleg a következő szemezgetés alkalmával szólunk majd). 

8 - A késztermék a www.kemki.hu alatt jelenik majd meg. A levelek egyrészt .pdf formátumban, másrészt szöveggé konvertálva is láthatók lesznek, így a szabadszavas keresőkkel bármit könnyen megtalálhatunk bennük. A leveleket magyarázó jegyzetek, esetenként képek és – természetesen – kislexikon (névtár) is kísérni fogja, reményeink szerint több nyelven.

9 - Valószínűleg a múzeum még 1939-ben özvegyétől, Lazarine Baudriontól vásárolta a páratlan értékű 370 tételes Rippl-Rónai-anyagot, a háború miatt azonban csak 1950-ben leltározták be.

11 - SZM-KEMKI ADK, ltsz.: 4851a/1950. Ennek a levélnek a borítékja is fennmaradt, rajta a címzés is: tehát Ferenczy egy kaposvári látogatást ígért.

12 - Egy már publikált, 1903-as levélben Ferenczy ezt a képet kölcsönbe visszakéri egy nemzeti szalonbeli kiállításra (Ölel Carolus 2011, 458. sz., 360. o.)

13 - A Genthon István által összeállított kéziratos katalógusanyagban 36/2153. szám alatt szerepel a Kertek alatt zimankós idő című festmény, melyet a Könyves Kálmán Szalon 1906-os kiállításán Ferenczy Károly vásárolt meg (79. kat. sz.). (Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása. Szerk. Nagy Ildikó. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 1998, 310. o.)

14 - A kiállítás 1907 márciusában nyílt meg. Ez volt az első Nemzeti Szalon-kiállítás, amit az Erzsébet téri Kioszk a Vágó testvérek (József és László) által átalakított épületében tartottak. 

15 -  A MIÉNK 1908-ban alakult Szinyei Merse Pál elnöklésével, történetéről a legbővebben: Tímár Árpád: A MIÉNK művészegyesület története a korabeli sajtóban I–II. In: Művészettörténeti Értesítő, 2008/1., 47–82. o.; 2008/2., 249–286. o. 

16 - A kiállításon végül 124 képet állítottak ki, köztük Rippl-Rónai 21 munkáját, olaj- és pasztellképeket vegyesen. Köztük az itt bemutatott művet is – tévesen – pasztellképként a 77. szám alatt, illusztrálva.  

17 - A német–angol Georg Sauter (1866–1937) Whistler barátja és követője volt, kiállított a budapesti Műcsarnokban az 1901-es tavaszi nemzetközi kiállításon is. Több képét őrzi a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria 1800 utáni gyűjteménye. 

18 - SZM-KEMKI ADK, ltsz. 4851b/1950

19 - A kiállításról megjelent: Catalogue of the Hungarian Exhibits of Painting, Sculpture and Weaving. Decorative and Applied Art. London, Gale & Polden Ltd., 1908.

20 - Ölel Carolus 2011, 141. o.

21 - Kissné Budai Rita: Ferenczy Károly és Rippl-Rónai József barátsága. In: Kaleidoszkóp: jubileumi Tanulmánykötet a Tomori Pál Főiskola fennállásának 15. évfordulója alkalmából. Szerk. Fata Ildikó – Kissné Budai Rita. Budapest, Tomori Pál Főiskola, 2019, 35–47. o.

22 - SZM-KEMKI ADK, ltsz. 4851c/1950. A levélen található „Lyka-ügy” megjegyzést Rippl-Rónai József utólag írta rá. Ceruzával talán öccse pontosított: Lyka Károly kitüntetése ügyében. Hátoldalon, ceruzával: „Kritikák könyvébe”. Ez a könyv (valójában könyvek) ma is megvan. Rippl-Rónai József öccsével, Ödönnel gyűjtötte a festőről szóló kritikákat, beragasztott fényképeket, terveket, emlékeket (SZM-KEMKI ADK, ltsz. 5118/1950/I., II., III.).