Május 23-án nyitotta meg kapuit a Néprajzi Múzeum új, a Liget Budapest Projekt keretében megvalósult épülete. A Ferencz Marcel (NAPUR Architect) által tervezett ház az intézmény történetének első olyan otthona, amelyet néprajzi múzeumi célra alakítottak ki. Az új épületben a korábbi Kossuth téri kiállítóhelyhez képest háromszor nagyobb tér áll rendelkezésre a gyűjtemény bemutatására. Az Ötvenhatosok terén álló, két egymásba fonódó domboldalt megidéző, látványos új épület különlegessége a közel félmillió pixelből kialakított homlokzati díszítése, amely húsz magyar és húsz nemzetközi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazását jeleníti meg, illetve a több mint hétezer négyzetméteres tetőkertje, amely legmagasabb pontján látványos panorámát nyújt. A Városligetben való megjelenés korszakos változás a Néprajzi Múzeum számára, hiszen a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára kétszázötvenezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt a múzeum 1872-es alapítása óta. Most a múzeum mondhatni hazatér a Városligetbe: a nagyközönség számára 1896-ban itt, a Millenniumi Kiállítás Néprajzi Falujában mutatkozott be először, majd hosszú évekig a Városligetben álló nagy Iparcsarnok adott teret a néprajzi gyűjteménynek.

The Bucharest Biennial teljes egészében egy Jarvis nevet viselő A.I. vezetésével valósul meg – a kurátor A.I. pedig egy tucatnyi művészt maga választott ki a művészeti eseményen történő részvételre. A héten nyíló programsorozat (BB10) a biennálék mércéjével viszonylag szerény – azonban nagy valószínűséggel látogatóbarátabb – volumenű: négy helyszínen zajlik majd és körülbelül egy tucat művész vesz részt rajta. “I am A.I. Jarvis […] I can do whatever human curators can do: research, write texts, select artists, and in the future, I will be able to work with architectural structures” (Jarvis vagyok… és mindenre képes vagyok, amire az emberi kurátorok: kutatni, szövegeket írni, művészeket választani, sőt, a jövőben még építészeti struktúrákkal is fogok tudni dolgozni.) – így kezdődik az idei Bucharest Biennial  bevezetője, amely az esemény 10. kiadása és az Everybody Deserves to Challenge Pop Culture címet viseli.

Megnyílt és látogatható a Walter Rózsi-villa. Walter Rózsi operaénekes és családjának egykori otthona, a Fischer József és Pécsi Eszter tervei szerint épült lakóház Budapest egyedülálló építészeti emléke, egyben az egyetlen nyilvánosan látogatható modern villa Magyarországon. Fischer több hasonló léptékű modern villát tervezett a korszakban, amelyek Le Corbusier svájci-francia építész hatásáról is tanúskodnak. Az 1936-ban kevesebb mint hat hónap alatt felépült Walter-villa Fischer építészetének kiemelkedő alkotása, egyben a modern magyar lakóház-építészet jelentős példája. A háromszintes, lapostetős épület jellegzetes modernista vonás, hogy míg az utcai front zárt, egyszerű kialakítású, addig az udvari homlokzat oldottabb, a lakószobák nagy ablakai az udvar irányába néznek. A II. világháború után a Városligeti fasor 9–13. alatt jött létre a Belügyminisztérium új kórháza, a későbbi Korvin Ottó Kórház, amely magába olvasztotta az államosított Walter Rózsi-villát is. A három szanatórium közül a középsőt, a Glück-intézetet lebontották, majd a következő évtizedekben a telekbelsőt szinte teljesen beépítették. Walter Rózsi egykori villáját a kórház évtizedekig óvodaként, illetve gyermekorvosi rendelőként hasznosította. A kórház 2009-ben költözött ki a területről, lehasznált, rossz állapotú épületállományt hagyva maga után. Bár a Walter Rózsi-villát és a szanatóriumokat többször átépítették, eredeti építészeti értékeik felismerhetők maradtak. Az ezt követő évtizedben az épületegyüttes üresen állt. Az elmúlt években felújított Walter Rózsi-villa 2022. május 18-tól a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ első állandó kiállítóhelyeként várja látogatóit. 

Források: news.artnet.com, walterrozsivilla.hu