Az Uffizi Képtár főzőműsort indított Facebook-oldalán

A heti rendszerességgel megjelenő Uffizi da mangiare (Terítéken az Uffizi) című videósorozatban firenzei szakácsok mutatják be a múzeum gyűjteménye által ihletett receptjeiket.

A pandémia előtt az Uffizi Képtárnak nem volt Facebook-oldala. Miután 2020 márciusában beléptek a közösségi média világába, már a második nap 19 000 követővel rendelkeztek, ami szeptemberben 66 000-re, most pedig 88 000-re növekedett. Az Uffizi más közösségi média oldalakon is kihasználta hírnevét: 591 000 követőt gyűjtött az Instagramon, sőt még a TikTok-on aktívak.

Attól tartva, hogy a kezdeti lelkesedés alább hagyna, egy új sorozatot indítottak, az Uffizi da mangiarét (Terítéken az Uffizi). Az olasz nyelvű videókban, amelyek vasárnaponként kerülnek fel a Facebookra, firenzei séfek mutatnak be olyan új recepteket, amiket az Uffizi-gyűjtemény műalkotásai ihlettek. A múlt heti premierepizódban Fabio Picchi egész egyszerűen majonézzel párosította a Giacomo Ceruti Ragazzo con la cesta di pesci e di aragoste (Fiú egy kosár hallal és homárral, 1736) című festményén található élelmiszereket.

Az első videóban Picchi elmondja, hogyan kell elkészíteni és hogyan érdemes elfogyasztani a festményen látható húsokat. Arra is fény derül, hogy a séf szerint a fiú kosarában lévő homár valójában egy pókrák.

A következő epizódban a neves olasz hentes, Dario Cecchini fog alkotni Jacopo Chimenti Dispensa con botte, selvaggina, carni e vasellami (Kamra hordóval, vadakkal, húsokkal és kerámiával, 1624) című festménye alapján.

A szakácsok „teljes szabadságot” kaptak: egyesek a festményeken szereplő élelmiszereket építették be receptjeikbe, mások pedig a színekből vagy formákból merítettek ihletet. A sorozatból már hat epizód elkészült, és a múzeum dolgozik további adásokon is. Előreláthatólag a nyár elejéig fut a főzőműsor.


                                                

Forrás: theartnewspaper.com

full_005910.PNG
ÉTELMŰVEK

Az iskolai menzán tányérba csapott főzeléktől a gondosan megtervezett csomagolású gyönyörű bonbonokon, komplex emlékeket felidéző családi fogásokon át az apró fűszerlevelekből kertecskét építő fine dining tálakig rengeteg formában találkozunk azzal, hogy enni több, mint simán csak enni. Az étkezés kulturális ügy, összművészeti sűrűsödés, az ízlelés mellett még jó pár másik érzékkel élvezhető tevékenység. Milyen színű és formájú alapanyagokat mivel kombinálva, hogyan kirakva, miből fogyasztva, milyesfajta környezetben – cikkünk a food design alapfogalmai, esetei, csinos alfajai között navigál.

full_000717.jpg
Eat Art - Daniel Spoerri gasztronómiai bankettjei

Avantgárd konyha; ehető műalkotások; végeérhetetlen gasztro-happening. – Daniel Spoerri Eat Artjának általában ez a provokatív és sikkes oldala nyeri el a közönség figyelmét. Ám a düsseldorfi, 1968-ban megnyílt Restaurant Spoerri, az 1970-es Eat Art Galéria és az Eat Art bankettek korántsem a jóléti társadalom bohém igényeinek kiszolgálását tűzték ki célul. Éppen ellenkezőleg: Spoerri az „örökkévaló érték, az emészthetőség, a művészet változásai, a művészet mint fogyasztói termék” problémáit vizsgáló mozgalma, mely kiterjed „a legváltozékonyabb dologra, ami csak létezik: arra, ami ehető”1, a (művészet-)fogyasztói társadalom kritikája mellett – „az vagy, amit megeszel…” – inkább a gasztronómiai kultúrában (is) állandósult társadalmi tabuk vizsgálatában és megkérdőjelezésében jeleskedik. Az Eat Artnak ez az oldala csak előtörténetének ismeretében válik hozzáférhetővé.