Elhunyt Terence Conran, a leghíresebb brit dizájner

Meghalt 88 éves korában Terence Conran, a leghíresebb brit formatervező, író, a londoni Design Museum társalapítója.

Látnok volt, aki rendkívüli életútjával és munkájával forradalmasította a britek életét, az egész világon támogatta a brit formatervezést, kultúrát és művészetet” – olvasható a világhírű művész szombati haláláról szóló közleményben. Karrierje a 40-es évek végén indult, országos ismertségre a hatvanas években tett szert. Éttermeket, építészeti és háztartási üzleteket nyitott, de neve leginkább az elérhető és stílusos bútorokkal, lakberendezéssel és belsőépítészettel kapcsolódott össze. Jóval azelőtt kezdett lapra szerelt bútorokat árulni, hogy a IKEA elérte volna a brit partokat, segített lefaragni az élvonalbeli formatervezés darabjainak árát, azaz demokratizálni a dizájnt. „Terence Conran munkássága kulcsfontosságú volt a háború utáni Nagy-Britannia újratervezésében, öröksége óriási” – emlékezett meg a tervezőről Tim Marlow, a londoni Design Museum igazgatója.

Sir terence conran heals com

Sir Terence Conran. Forrás: heals.com

Conran textiltervezést tanult, majd saját bútorstúdiót nyitott. 1950-ben egy építészeti cégnél az 1951-es, milliós látogatottságú Festival of Britainen dolgozott. Később megalapította a Conran Design Groupot, amely amellett, hogy üzletek és otthonok belső tereit tervezte, tartalmazott egy francia stílusú éttermet és egy kávézót is. Az első Habitat boltot 1964-ben nyitotta meg Londonban, stílusteremtő bútorai, művészi háztartási termékei a háború utáni szigor szürkeségéből kitörni akaró fiatalokat célozták meg. Erősen befolyásolta a kontinens stílusa, ő ismertette meg a britekkel például a paplant. A boltból gyorsan hálózat vált, számos más brit láncot – mint a Next és a Mothercare – megvásárolt, éttermeket működtetett országszerte, valamint sok könyvet írt formatervezésről és gasztronómiáról, több közülük (A lakberendezés kézikönyve, A konyha – az otthon szíve) Magyarországon is sikeres lett. Áruházi elgondolása, amely szerint teljesen berendezett szobákat kínált, a svéd Ikeát is megihlette, amely olcsóbb termékekkel lépett a nyomdokaiba, majd 1992-ben felvásárolta és újra eladta a Habitat üzleteket.

Nyolcvanéves korában a Design Museum kiállítást rendezett, mely karrierjének 60 évét mutatta be. Megtekinthető volt első fazekaskorongja, helyreállított irodájában a cédulagyűjteménye, felidézték első próbálkozásait a textilművészetben, amelyet gyorsan faképnél hagyott a bútorok kedvéért, valamint az első Habitat-üzlet 1964-es megnyitását Londonban.

Sir Terence 1983-ban kapott lovagi rangot. Híres londoni helyszínek őrzik keze nyomát, mint a Bibendum-ház, a Michelin francia gumigyár 1909-es, kiválóan felújított londoni székháza és a Design Museum, amelynek alapítója és fő pénzügyi támogatója volt.

Designmuseum terenceconran1

Designmuseum terenceconran2

A londoni Design Museum 2011-es Terence Conran-kiállítása. Fotó: Luke Hayes



Forrás: MTI

full_006348.png
A holnap tegnapja

Ismét nagyszabású kiállítás nyílt a londoni Design Museumban Home Futures címmel, amely összeköti a 60–70-es évek lakberendezési utópiáit napjaink kortárs belsőépítészetével, környezetszemléletével. A kiállítás kurátorával, Steierhoffer Eszterrel arról beszélgettünk, hogy a technológiai fejlődés miként hat a mindennapjainkra, és hogy a 20. század közkedvelt sci-fijei mennyiben járultak hozzá a 21. századi életmódbeli változásokhoz.

full_005307.png
Neuronia

2016 az utópia, vagyis a képzelet és a lehetőségek éve volt Londonban. Egyelőre úgy tűnik a társadalom tökéletesítésének gondolata az ottani múzeumi szakembereket foglalkoztatja a legintenzívebben, az utópiák megvalósulásához pedig egy rövid időre az érezhette a legközelebb magát, aki végigjárta az általuk rendezett a kiállításokat. Például szerzőnk.

full_003975.jpg
„Minden emberben ott van a kreatív hatalom és erő, hogy tegyen és változtasson dolgokon apránként...”

A londoni Design Museum minden évben kiválasztja a világ minden tájáról azt az általa legjobbnak ítélt hetvenhat munkát, amit az év design díjára terjeszt fel. Idén a hat kategória digitális szekciójában jelölték Gálik Györgyi a PAN Studioval és Tom Armitage-dzsel közösen készített installációját, a Hello Lamp Postot is, amit azután készítettek, hogy megnyerték az első Playable City Awardot Bristolban. Gálik Györgyi a MOMÉ-ról indult és nagy utat járt be az elmúlt évtizedben. Idén szeptemberben kezdte meg doktoriját a Royal College of Art Innovation Design Engineering PhD programján. Seres Szilvia beszélgetéseinek és kutatásának a net art szcéna múltjának rekonstruálása mellett célja az is, hogy a magyarországi újmédia-művészet fiatal alkotóit is bemutassa. A szerző ezúttal a Londonban élő xdesignerrel, Gálik Györgyivel beszélget.