Nem utazik a Mona Lisa

Nemet mondott a Louvre Francoise Nyssen francia kulturális miniszter azon elképzelésére, hogy Leonardo da Vinci Mona Lisa című festményét egy nagy hazai utazó kiállítás keretében a párizsi múzeumon kívül is bemutassák.

A Louvre vezetése közölte, hogy a festmény nem megy sehová, még a múzeum épületén belül sem, amelynek földszintjén nagyszabású Leonardo-kiállítást rendeznek jövőre. A tárlat csillaga az olasz festő Salvator Mundi című festménye lesz, amely novemberben cserélt gazdát 450 millió dollárért érverésen.
Francoise Nyssen újévi sajtótájékoztatóján beszélt először az utazó kiállítás gondolatáról, amelyen Franciaország emblematikus képzőművészeti alkotásait mutatnák be. Majd március elsejei interjújában hangoztatta, hogy a nagy utazó programmal a kulturális szegregáció ellen akarják felvenni a harcot. A miniszter utána találkozott Jean-Luc Martinezzel, a Louvre igazgatójával, aki tájékoztatta őt arról, hogy a Mona Lisát egyáltalán nem lehet elmozdítani helyéről törékenysége miatt. "Az elmozdítás visszafordíthatatlan károkat okozna a festményben" – mondta az igazgató a miniszternek. Leonardo festménye utoljára 1974-ben hagyta el a Louvre-t, amikor Japánban állították ki. Tizenkét évvel korábban Washingtonban és New Yorkban mutatták be Charles De Gaulle akkori francia elnök kérésére, aki John F. Kennedy amerikai elnök kedvében akart járni. 2005 óta azonban a festmény egy betonfalon lóg egy golyóálló üvegből készült, zárt tárlóban, amelynek hőmérsékletét szabályozzák. Szakemberek szerint lehetetlen elkészíteni egy hasonlóan biztonságos tárlót, amely a festménnyel együtt utazna. Ráadásul a jegenyefára festett kép felső részén van egy repedés, amely egészen Mona Lisa hajáig ér. A festményen 2006-ban elvégzett vizsgálat nyomán megállapították, hogy hőmérsékletváltozás esetén fennáll a kockázata annak, hogy a festékréteg mállhat. Az üvegtárlót felnyitva a festményt minden évben megvizsgálják az igazgató jelenlétében. Vincent Pomarede, aki a Louvre festményrészlegének az igazgatója volt 2003-2014 között, elmondta, hogy minden évben tapasztalják a szakemberek, hogy a repedés kissé szélesedik, ám amikor a képet visszarakják a helyére, ismét összehúzódik. Az utazás tehát kizárt – tette hozzá.


Fotó: StephenRMelling / flickr


 

Forrás: MTI

full_003531.jpg
Eredeti hamisítványok

Eredeti? Hamisítvány? Netán másolat? Ezek a kérdések sokszor merülnek fel galériákban, vagy éppen aukciókon egy-egy festmény láttán a nézőben, a vásárlóban. De vajon minden esetben egyértelmű-e a képzőművészetben - és azon belül is különösen a 20. századiban -, hogy mi az eredeti és mi nem, vagy hogy mi a különbség a másolat, a replika, a parafrázis, az utánérzet, az „homage" között? Az alábbi írás nem ad válaszokat, inkább csak (újabb) kérdéseket vet fel. Kérdéseket, amelyek talán közelebb vihetnek a válaszokhoz.
 

full_005463.png
Az igazi Da Vinci-kódok, avagy hajszőkítő és biciklilánc

„Ha az Úristent nem vesszük ide, kétségkívül Leonardo da Vinci az a művész, akiről a legtöbb írás született” – ezzel a mondattal kezdődik Daniel Arasse (1944–2003) francia művészettörténész, italianista, a 15. század specialistája, az École des Hautes Études en Sciences Sociales művészettörténeti és elméleti kutatócsoportjának volt vezetője franciául eredetileg 1997-ben megjelent könyve, amelyet mostantól magyarul is olvashat, aki kíváncsi a „legtöbb plusz egyedik” Leonardóról szóló írásra is.