Megnyílt a Berlini Zsidó Múzeum új állandó kiállítása

Több mint két évig tartó előkészítés után vasárnap megnyílt a Berlini Zsidó Múzeum új állandó kiállítása.

A legfontosabb európai múzeumok között számon tartott intézményben a szövetségi kormány 18,6 millió eurós támogatásával megvalósított tárlat az első – 2001-ben megnyitott – állandó kiállításhoz képest jóval nagyobb hangsúlyt helyez a közelmúltra és a jelenkorra, az 1945 utáni zsidó közösségre és kultúrára. Nemcsak a történetére, hanem történelmi folyamatok, jelenségek kortárs németországi zsidó értelmezésére is.

Így például egy videofelvételen Daniel Barenboim, az operairodalom klasszikusaira szakosodott berlini Állami Operaház (Staatsoper Unter den Linden) izraeli–argentin főzeneigazgatója és Barrie Kosky, a zenés színház műfajára szakosodott berlini operaház, a Komische Oper orosz–lengyel–magyar zsidó bevándorló családban Ausztráliában született intendása arról beszél, hogy miként lehet a 21. században színpadra állítani az antiszemita nézeteiről is híres 19. századi német zeneszerző, Richard Wagner műveit.

A 2001 óta működő Múzeum első állandó kiállítását 2017 decemberében zárták be, hogy lebontsák és felépítsék az újat. A nyitást idén májusra tervezték, de a koronavírus miatt végül 31 hónapig tartott a munka. A lengyel származású amerikai sztárépítész, Daniel Liebeskind által tervezett épület legnagyobb részét, több mint ötezer négyzetmétert elfoglaló tárlat öt időrendi tagolású részből és nyolc tematikus egységből épül fel. Így a mai Németország területén a 4. évszázadban megjelent zsidóság története mellett külön foglalkozik például a Tórával mint a zsidó élet, vallás és kultúra középpontjával, a németországi zsidóság zenéjével, és 22 művész 33 munkáján keresztül külön mutatja be a német zsidó képzőművészet jelentőségét.

Dauerausstellung raumansicht beziehungsdreieck israel deutschland juden contentimage

Fotó: Yves Sucksdorff / a Berlini Zsidó Múzeum jóvoltából

A kiállítás középpontjában a zsidó közösség és a németországi keresztény – majd később a világi – társadalom kapcsolata áll, amelyet erőszak, valamint az odatartozás és a kirekesztettség váltakozó érzései jellemeztek. A  Harmadik Birodalom és a holokauszt az előzőhöz hasonlóan kiemelt téma az új állandó kiállításon.

A tárlaton több mint ezer tárgyat – használati eszközt, vallási vagy dísztárgyat és műalkotást – vonultattak fel, 90 százalékuk eredeti, 10 százalék másolat, nagyjából 70 százalékuk a Múzeum saját gyűjteményéből való. A kurátorok a történelmi tárgyak mellett audiovizuális eszközöket, a kiterjesztett valóság technológiáját, művészeti installációkat és interaktív játékokat bevetve keltik életre a kiállítás anyagát.

A németországi zsidó vallási közösség nagyjából 100 ezer fős. A berlini fal 1989-es ledöntésekor negyedennyien éltek az akkori Nyugat-Németországban. Az újraegyesített Németország megnyitotta kapuit a zsidók előtt, akik ki akartak vándorolni a volt Szovjetunió tagköztársaságaiból, és a kilencvenes években voltak időszakok, amikor a Németországba irányuló zsidó bevándorlás nagyobb mértékű volt, mint az Izraelbe irányuló bevándorlás. A legtöbben, nagyjából 25 ezren Berlinben élnek.



Forrás: MTI

full_000133.jpg
Berlini körkép

A berlini galériák immár harmadik alkalommal rendezik meg a Gallery Weekend című eseményt, amely péntek estétől vasárnap estig megnyitók, szervezett túrák és bemutatók sorát kínálja a közönség és a gyűjtők számára. Néhány fontosabb tárlatot kifejezetten erre az alkalomra időzítenek és számos új munka is ekkor kerül először a nyilvánosság elé. A projektben részt vevő 29 kiállítóhely mindegyike kereskedelmi galéria, amelyek évente egyszer – a szezon egyfajta nyitányaként – egy időben tartják bemutatóikat, azzal a nem titkolt céllal, hogy a német főváros művészeti életére irányítsák a vásárlók és a nemzetközi szcéna figyelmét.

full_006084.jpeg
Történetmesélés – Zsidó múlt és jelen a múzeumokban

Hogyan mesélje a zsidóság történetét egy múzeum? Hogyan őrizze a személyes vallomásokat, különleges vagy mindennapi tárgyakat, értékrendet, emlékeket? Miként vezessen át kultúráján, hagyományain, ünnepein és díszes tárgyi környezetén? Másképp működik egy tematikus múzeum, mint egy általános? Mit várnak látogatói – zsidók és nem zsidók, világiak és vallásosak? A magyarországi holokauszt 75. évfordulója közeledtével érdekes megvizsgálnunk, mit üzennek a Sorsok Háza, a Rumbach zsinagóga, és a Holokauszt Emlékközpont kiállításai.

full_005649.png
Új közösségi és kiállítótérrel bővül a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

A Síp12 Galéria és Közösségi Tér 2017-ben nyílt azzal a céllal, hogy szélesebb körben ismertesse meg a kortárs zsidó művészetet és kultúrát, valamint találkozóhelyül szolgáljon az érdeklődők számára.