Egy eddig ismeretlen hagyatéknak köszönhetően most a művész szülőföldjén, Olaszországon kívül a New York-i Metben lesz látható a manierista festő és apáca, Orsola Maddalena Caccia (1596–1676) legnagyobb műgyűjteménye.

Errol M. Rudman fedezeti alapkezelő tavalyi halála után lepte meg a Metet egy olyan ajándékkal, amely Caccia három művét tartalmazta. Caccia munkáival ritkán találkozhatunk amerikai múzeumi gyűjteményekben – vagy akár az olaszországi Moncalvo kolostorán kívül, ahol élt és dolgozott. 

Hogyan kezdett el festeni Caccia? Édesapja, Guglielmo Cacciától kapott művészeti képzést, majd tehetségét a vallási közössége támogatására fordította. A kolostort, ahol a közösség élt, a családi ház bővítéseként építették – idővel Caccia festészete a jövedelem fontos részévé vált. Annak ellenére, hogy Caccia egy munkája tavaly váratlan aukciós sikert aratott, a múzeum nem tervezett művet vásárolni tőle, leginkább azért, mert festményei nagyon ritkán bukkannak fel és kifejezetten nehéz attribúciós folyamattal lehet csak megállapítani, hogy a piacon felbukkanó Caccia-festmények valóban eredetiek-e.

A Metnek adományozott három kép közül kettő csendélet, egy pedig vallási témájú alkotás. A két csendélet decemberben debütált és most is a A New Look at Old Masters (Új pillantás a régi mesterekre) című kiállításon láthatók.

A csendélet volt az egyik legelterjedtebb műfaj a régebben alkotó női festők körében, akik számára általában elérhetetlen volt az élő modell utáni rajzolás és a formális képzéshez való csatlakozás, ami a férfi hallgatók számára biztosított volt. A tudósok most úgy vélik, hogy – a korszak sok más művészéhez hasonlóan – Caccia esetében is jelentős számú műve férfi alkotóknak tulajdonítva lapul meg valahol.

Ilyen utat járt be a Metnek adományozott vallási témájú képe is, amely 1625-ben készült és a Madonna and Child with the Infant Saint John the Baptist (Madonna és Gyermek Keresztelő Szent Jánossal) címet viseli. Ezt a festményt sokáig Caccia édesapjának alkotásaként tartották számon. A zűrzavar egy része abból fakad, hogy Caccia valószínűleg apja rajzait és terveit használta fel a figurákhoz. De a festmény számos csendélet-eleme, különösen az aranypinty és a rengeteg virág – Caccia védjegye – egyértelműen arra utal, hogy a mű az ő keze munkája.

Forrás: news.artnet.com