Artmagazin
artmagazin_124_cover.jpg

Artmagazin 124

E számunk címlapjára az absztrakt festészet sztárja, az ír származású Sean Scully marokkói szőttesek által ihletett, élőben hatalmas méretű műve került, amelyet a Nemzeti Galériában láthat az, aki a vírus ellenére is elmerészkedik egy-egy kiállításra. Szentendrén pedig Barcsay-festményeket nézhet, és akár össze is hasonlítja a kettőt: hogyan használja Scully a fekete négyzetet, és hogy nyúlt Barcsay a Malevics-ikonhoz? A nonfigurativitással kísérletezett Reigl Judit is, csak ő Franciaországban; a kései szürrealizmus szorításából kiszabadulva hozott létre robbanást, folyamatokat, egymásra rakódott rétegeket mutató, érvényes festészetet. Életesemények és művek kapcsolata bontakozik ki a vele folytatott beszélgetésből, a következő cikkben pedig érdekes adalékokat kapunk műtárgyak sorsáról, például hogy mi lett egy soha meg nem valósult köztéri szobor gipszvázlatával, és hogy szobrászműtermek is voltak a Gül baba türbéje mellől lebontott Wagner-villában. Egy most alakuló kortárs gyűjteményt is bemutatunk, és tudósítunk arról is, hogy a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum már muzeális értéket jelentő állandó kiállításának ráncosodó arcát hogyan csipkedik kortárs ötletekkel, hogy meginduljon benne a keringés és kicsit kipiruljon. Jóval nagyobb léptékben ugyanez történik egy rotterdami múzeumban is: ott a raktárnak egy ikonikusnak ígérkező külön épületet emeltek, amelyben a közönség kikérhet megtekintésre műveket, épp úgy, mint egy könyvtárban a könyveket. És ha könyv: Ujházi Péter különös, mégis tipikus festői pályaívét is megrajzoljuk egy művészetéről nemrég megjelent tanulmánykötet kapcsán. Minthogy 2020 Beethoven-emlékév, a róla készült szobrokkal a martonvásári emlékmúzeum megújult kiállításán szembesülve merülnek fel a szerelmi életét érintő kérdések, de a szerelem fura állapotának megjelenítése a témája egy új filmről született írásunknak is. És ez az Artmagazin-szám zenében erős: Benjamin Britten is szóba kerül, illetve az idén hetvenéves Budapest Bábszínház egy különleges, a korszakban szenzációnak számító előadása, A pagodák hercege, és annak látványvilága. Végül, járvány ide, járvány oda, megint csak kiállítást ajánlunk, olyan energetizáló írással, ami visszahozza az idén nélkülözött tengerparti nyaralások emlékét: homokban napoztatott, fürdőruhás testek üzenik a csodálatos Besnyő Évától, hogy lesz még egymásba gabalyodás!
Topor Tünde

TARTALOMJEGYZÉK:

4
ARTANZIX

6
Interjú
Szilágyi Róza Tekla
KIBEFORDÍTVA
Interjú Sean Scullyval 

16
Művészet/történet
Gréczi Emőke
SZENTENDREI ÉLETKÉP ÜNNEPELT MŰVÉSSZEL
Barcsay Jenő pályaképének egyfajta olvasata 

22
Élet/történet
Gát János
CSILLAPÍTHATATLANUL SZOMJAZTA A VÉGTELENT...
In memoriam Reigl Judit 

30
Egy kép
Winkler Nóra
FÜRDŐRUHÁBAN LENNI
Besnyő Éva: A Wannsee-i strandon 

32
Élet/történet
Tardos János
KÉPEK A FALRÓL 

38
Beethoven 250
Fáy Miklós
KŐ BÁCSI HAJA 

44
Kiállítás
FEJEDELMEK ÉS VÉNUSZOK
Cranach-kiállítás vidéken, Angliában 

46
Bábművészet
Topor Tünde
A PAGODÁK HERCEGE
Benjamin Britten-bábjáték Budapesten 

50
Orvos/történet
Lépold Zsanett
INTERVENCIÓ
Női térnyerés az Orvostörténeti Múzeumban 

58
Műgyűjtés
Ébli Gábor
FINOM HUMOR, HARSÁNY SZÍNEKBEN
Havasi József kortárs gyűjteménye 

64
Építészet
Nagy Zsófia
EZÜSTTOJÁS
A világ első nyilvános raktára Rotterdamban: a Depot Boijmans 

70
Gutenberg-galaxis
P. Szűcs Julianna
A HARMADIK KÖTET
A különutazás terei. Tanulmányok Ujházi Péter művészetéről. Művek 2010–2019 

74
Film
Mucsi Emese
AZT HISZEM, TÉNYLEG CSAK A FEJEMBEN LÉTEZEL
Adalék a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című film látványvilágához 

78
Fáy Miklós
ARTANZIX