Artanzix / 64

Az utánozhatatlan, bársonyos fény

Amikor először találkoztam a könyvvel, azt hittem, skandináv krimi, amiben kell lennie egy bécsi szálnak is, hiszen különben miért említődött volna meg a Theophil Hansenről és a Ringstrassestílben épült palotákról szóló cikkünkben. Aztán kiderült, hogy a borostyánszemű nyúl igazából egy necuke.

Lélek, szerelem, hatalom

Ki tudja, mi van a corvinákban? A megélénkült corvinakutatás egy újabb fejezete az a könyv, amely az egyik legszebb corvinaillusztráció jelentését igyekszik felfejteni. Avagy miért pont egy értelmiségi szent (Szent Jeromos, aki Vak Didümosz a Szentlélekről írott értekezését latinra fordította) kerül a középpontba akkor, amikor a török elleni harc fő európai hőse Mátyás király? Tanulság a mai politikusoknak: olvass, és akkor megsegít az ég.

Mátyás, a király

Szenet Newcastle-be, vizet a Dunába, művészetet Firenzébe. Vagány dolog, de mi megtettük. És ha az ember dörzsölte egy kicsit a tenyerét, hogy na, okos magyarok, most megkapjátok, hamar abbahagyta.

Adományok és adományozók

2013-ban két adomány révén is nagyszámú és kiemelkedő kvalitású Vaszary János- (1867–1939) alkotással bővült a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye. A szakmai körök előtt eddig szinte teljesen ismeretlen volt az a tizenöt mű, melyet a múzeum december elején nyíló kamarakiállítása tár a közönség elé.

Nizsinszkij - Az őrült naplója (3. rész)

A valaha élt legnagyobb táncos, a tánc istenének lába alól kicsúszik a talaj. Mit a talaj, a társulata, Oroszország, Európa, a Föld.

Berény kontra Czóbel

Új sorozatunk szakmai vitákra sarkall. Szerzőnk olyan műveket vizsgál, amelyek esetében az alkotó személyét illetően kétségei vannak, illetve amelyekkel kapcsolatban új adalékokat talált. Az első eset egyszerű kérdést vet fel: Berény Róbert vagy Czóbel Béla az alkotója annak a 20. század eleji portrénak, ami minden valószínűség szerint Bölöni Györgyöt ábrázolja. Nézzük, milyen is a sokat emlegetett stíluskritika közelről, hogyan segít a korabeli irodalom, illetve lehet-e a mérleg nyelve a restaurátor?

Az első magyar kortárs galériás: Szalóky Károly

Igazi rendszerváltás kori karriertörténet beatmatinéval, tortadobálásba fulladó megnyitóbeszéddel, népművelői hevülettel, moszkoviták kártyaszobájából lett kiállítóteremmel, kiigényelt pincehelyiséggel, művészek által kifestett sárga Citroënnel, Várfok utcai galériákkal, Françoise Gilot-val. A bajuszáról nem kérdeztük.

Capa, ahogy még soha nem láttad 3.

A világhírű fotóriporter születésének 100. évfordulója alkalmából Robert Capa / A Játékos címmel történeti kiállítás látható a Nemzeti Múzeumban. Capa Mestersorozatának eddig még be nem mutatott képei és press printek is szerepelnek a tárlaton, amit a fotográfus életének és munkájának körülményeit is érzékeltetve rendeztek a kurátorok: Fisli Éva és Lengyel Beatrix. Sorozatunk a kiállításhoz kapcsolódva igyekszik új szempontokból bemutatni Capát, illetve egy-egy híres fotóját. A harmadik részben Szarka Klára fotótörténész elemzését olvashatjuk arról, milyen eszközökkel éri el Capa, hogy fotói szinte már a film élményét adva meséljenek el történeteket.

„Nem akarok nagyon lenyűgözni”

A Képzőművészeti Egyetem Intermédia szakán diplomázott 2006-ban. Nemcsak művészetére, de egész mentalitására jellemző az a pragmatikus mesterkéletlenség, ami Magyarországra is elhozta, holott Németországban élt húszéves koráig. Műveivel visszatér egy kevésbé bonyolult, kevésbé technológiai szintre, ez a szemlélet cserébe többféle érzést és jelentést tesz lehetővé.

A selejtes remekmű

A Szépművészeti Múzeum fejedelmi pompájú barokk kiállításának egyik csúcspontjaként tündököl Giovanni Battista Tiepolo remeke, a Compostelai Szent Jakab. Pedig ez a kép nem állt mindig ekkora becsben. Habár művészi minőségét mindig is nagyra értékelték, arra alkalmatlannak bizonyult, hogy az oltárra emeljék. Egy „selejtes” remekmű története, némi kitekintéssel a „selejtek” általános természetére.

Aranyalma ághegyen

Ki gondolta volna, hogy a citrusfajták nem voltak őshonosak Itáliában? Vagy hogy a mitológiai és tündérmesebeli aranyalmák valójában narancsok vagy citromok. Lehet, hogy a magyar narancstermesztés nem is volt olyan elmeháborodott ötlet, a Mediciek lehettek volna a nagy elődök, csak a vas és acél országa helyett a vas és üveg országává kellett volna válnunk? Kis citruskerttörténeti áttekintés képzőművészeti adalékokkal karácsonyi címlapképünk kapcsán. Mert lehet, hogy a karácsonyfa sem más, mint az északiak aranygyümölcsöket termő örökzöldje?

Csúnya meztelen öregember a múzeumban

Amikor a festő-író-olvasó háromszög felborul. Nézzük, milyen a festő-festő-olvasó alakzat, avagy milyen kérdések foglalkoztatnak egy kortárs magyar festőt, ha egy kortárs angol festő képeit nézegeti régi festők művei között Bécsben, a Kunsthistorisches Museumban. Birkás Ákos a Lucian Freud-kiállításról.