Tanárok a Képzővészeti Egyetemen IV. - Jovánovics György

Jovánovics György az utóbbi évtizedek magyar művészetének kiemelkedő jelentőségű alkotója, aki az egyetemes művészetben is különleges helyet foglal el. Nemzetközi szintű munkásságát számos elismeréssel jutalmazták (többek között: 1990, Kiváló művész; 1997, Kossuth-díj; 2002, Budapestért-díj). 1987-ben a Szöuli Művészeti Olimpián, 1995-ben a 100 éves velencei biennálén képviselte Magyarországot. 1991-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász tanszékének professzora. 1996—1997-ben és 1999-ben, három alkalommal volt vendégprofesszor a Salzburgi Nyári Akadémián. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. Köztéri munkái között legjelentősebb a 301-es parcellában emelt 1956-os forradalmi emlékmű. 

Zálogház a Postatakarékpénztár keretében

1924. július 1-től Jeremiah Smith, a Nemzetek Szövetsége magyarországi főmegbízottjának javaslatára - akinek ez idő tájt döntő szava volt a magyar gazdasági életben - a Magyar Királyi Zálogházat - beleértve az Árverési Csarnokot és a beraktározási részleget is - és a Magyar Királyi Postatakarékpénztárt egyesítették. A javaslat alapját az jelentette, hogy a zálogkölcsönzés pénzügyi forrásait megnyugtató módon és hosszú távon csak a Postatakarékpénztárnál elhelyezett betétek biztosíthatták.

Jean-Michel Basquiat a Brooklyn Museumban

Gerhard Richter

Sikeres start - Nyitással keletre

Először rendeztek az osztrák fővárosban nemzetközi kortárs művészeti vásárt viennAfair néven április 21. és 24. között. Mintegy másfélezer művészt reprezentálva, 19 országból 92 kiállító érkezett, amelyeknek fele osztrák, fele külföldi volt. Ez utóbbiak közül tizenhét galériás jött az egykori szocialista államokból: lengyel, cseh, szlovák, magyar, szlovén, szerb, litván, orosz és román területről. Ugyanis a seregszemle meghirdetett súlypontja (Focused on CEE) kezdettől fogva a közép-, kelet- és déleurópai országokra irányult és mint utóbb kiderült, ezt nem bánták meg sem a szervezők, sem a résztvevők: a szakma és a közönség egyformán pozitívan reagált. Olyannyira, hogy jövőre az Európai Unió régebbi és új tagjai között kapcsolatot teremtő, úgynevezett „híd-galériák" (Bridge-Galleries) arányát tovább kívánják növelni. Ami a különféle képzőművészeti kategóriák népszerűségét illeti, a 10 600 látogató körében végzett közvéleménykutatás nyomán az derült ki, hogy a legtöbben a festészet iránt érdeklődtek, aztán a fotográfia következett, majd a szobrászat és végül az installáció lett a sereghajtó.

Wanted – Az ismeretlen Balla Béla avagy az elmaradt siker anatómiája

"Rendszeresen nem végzett iskolákat. A négy elemi után kereskedő inas, majd nyomdász, üveges, pék, kőmíves és végül szabó lett. Azonban valamennyi foglalkozását hamarosan otthagyva, minden idejét önművelésre fordította. Festeni tizennyolcz éves korában kezdett s néhány évvel utóbb több aradi műbarát támogatásával Nagybányára ment..." - olvasható a pályakezdés művészregényt sejtető beharangozója a Szendrei-Szentiványi Lexikon megjelent első kötetében 1915-ben.

Eredeti hamisítványok

Művészet kArtonban

2001 októberében nyílt meg a kArton képregény, karikatúra és kortárs művészeti galéria és múzeum. Az Alkotmány utcai kiállítótér Zórád Ernő (1911-2004) grafikáival mutatkozott be. Zórád a képregény egyik legjelentősebb magyar művelője volt; életéről és munkásságáról 2003-ban grafikáival illusztrált vaskos önéletrajzi könyvet jelentetett meg az alapítvány. Zórád festőként is kedvelt: 2003 decemberében frissen készült festményeit mutatta be a kArton értékesítési kiállításon, s mind a hatvan alkotást megvették. 

401 millió forint a Fiatal lányért

Június 1-jén a párizsi Drouot Richelieu árverezőházban megdőlt az eddigi csúcs: a magyar műtárgyért árverésen kifizetett legmagasabb összeget, Munkácsy Mihály: Poros út című festményének 220 millió forintos leütési árát szárnyalta túl egy másik, szintén Párizsban letelepedett magyar származású művész, Miklós Gusztáv Fiatal lány című bronzszobra az érte kifizetett majd 401 milliós összeggel.

Kétségek és karácsonyfadíszek

Káldi Katával a műterem hűvösében beszélgettünk, annak apropóján, hogy az utóbbi pár évben festett képeiből Budapesten a Knoll Galériában nyílt kiállítás.

Botrány az örökség körül

2005. április 14-én a Christie’s New York-i aukcióján a Rumy-serleg, vagy — ahogy a katalógusban olvashatjuk — Brieg Cup, azaz brieg-i serleg 710 400 dolláros (több mint 140 millió forintos) leütési áron — a kikiáltási ár majd háromszorosáért — egy anonimitást igényelt magántulajdonoshoz került.

Pauer "előzetesben"

A timpanont ne is keresd, már a homlokzat is álcázva van. Pauer Gyula életmű-kiállítását a Raffaelo Monti emléke előtti tisztelgéssel indítja. A nagyszabású tárlatra majd csak a kúpokban felhalmozott gyümölcs- és süteményhalmokon keresztül lehet bejutni. Az aulában fény- és hangjáték fogadja a látogatót, a diszkózene azt sugallja, hogy lesz itt móka és kacagás. Aztán a termekben kiderül (nézem az aprólékos makettet), hogy a szokásos, laza felvezetés után a mester megdolgoztatja a nézőt.

Senki ne várjon semmit el

Hegyi Lóránd 2001 végén a bécsi Ludwig Múzeum gyűjteményének felépítésével 12 éves alkotói munkát zárt le. Eddigi pályafutásának főműve a hatalmas, múzeum vadonatúj, 400 tételes gyűjteménye. Hegyi a kor szinte minden jelentős képzőművészétől vásárolt, a fiataloktól egészen Jackson Pollockig; olyan nevektől, mint Frantisek Kupka, Frank Stella, Morris Louis, Michelangelo Pistoletto vagy Mario Merz. Méreteikben is nagy beszerzések voltak ezek: Gilbert and George akkori egyik legnagyobb, 27 x 27 méteres műve került a gyűjteménybe, vagy Jannis Kounellis Albatrosza, egy 12 x 10 méteres installáció. Fontos tapasztalatokat gyűjtött, nemcsak e beszerzések, de egy nagy intézmény nagy kiállításainak komoly dimenziója révén is. Ezt követően a Saint Étienne-i Modern Múzeum igazgatói székébe került, majd 2005 tavaszán, három év előkészítés után, vezetésével nyílt meg az új kortárs múzeum Nápolyban, a Palazzo Rocellában.
 

Szép is, okos is…

Vaporettóval tartva a Rialtótól a biennálék fő helyszínéül szolgáló Giardini felé, az Accademia hídra feszített hatalmas transzparens adja az első „contemporaneo” impulzust a történelmi díszletelemektől kábult, de az aktuális szépre is éhes agynak: a francia Patrick Mimran buzdítja lázadásra a korunk egynémely művésze által sokszorosan sanyargatott közönséget. „A művészetnek nem kell csúnyának lennie ahhoz, hogy okosnak tűnjön.” Ó. Elgondolkodva azon, hogy vajon ez a projekt hogy került ide, beválogatta-e valamelyik kurátor a saját csapatába, lassan meg is érkezünk.

BÁZELI KÖRKÉRDÉS: Ön szerint milyen az idei vásár?

Válaszolnak: Miklós von Bartha (műkereskedő), Karl László (műgyűjtő), Szalóky Károly (műkereskedő), Karvalits Ferenc (műgyűjtő), Perenyei Mónika (művészettörténész), Kieselbach Tamás (műkereskedő).