Artmagazin 97
Nyári különszámunk tekintettel a vakációra, a várva várt szabadtéri programokra kívül-belül zöld! Címlapunkon életerős nőalak, aki fél kézzel virgonc gyermekét emeli, másikkal pedig egy frissen plántált facsemetét serkent növekedésre. (A kanna sem véletlenül ilyen hangsúlyos, de erről később.) A Nemzeti Múzeum egyik freskójának kortárs átirata címét tekintve A jövőbe vetett hit allegóriája egyben lapszámunk esszenciája. Gyerekek, kertek és a művészet különböző kombinációi bukkannak fel cikkeinkben akár a múltba, akár a jövőbe tekintünk. A kortárs holland kertprojektek láttán inkább optimistán tekintünk, mint aggódóan, mert azt látjuk, hogy a fiatalok a tudomány és művészet erőit egyesítve meglepően kreatív megoldásokat találnak olykor akut ökológiai problémákra is, más kertekből pedig együtt érző, befogadó közösségi teret alakítanak ki, hogy helyrebillentsék testi-lelki egyensúlyunkat. A kasseli Documenta 14 zöld/öko installációi sötétebb szcenáriót vázolnak fel, miként számos kérdést vet fel tudós és művész felelősségéről a művészeti projektként géntechnikai laborban született, halványzölden fluoreszkáló nyúl, Alba élettörténete is.
Címlapunkhoz kapcsolódó témánk még a Múzeumkert idén esedékes rekonstrukciója, aminek kapcsán nemcsak előre nézünk, hanem a kert eseménydús múltját is felidézzük. Forradalmi nemzetgyűlés, légómedence, 56-os szovjet tankok, fák odvában évtizedekig lapuló pöttyös labdák árnyalják a nemzeti közadakozásból ültetett park (itt kerül elő majd a kanna!) történetét. A tudomány és művészet eme „szent ligetében” a gyerekek is mindig otthon érezték magukat, a Pál utcai fiúk kortársai Muzinak, sőt Muzicskának becézték birodalmukat. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor jövő tavasszal a sokat látott faóriásokat példás módon megőrző, az eredeti, 19. századi tervekhez hű angolpark nyitja majd meg kapuit, ami a mai igényeket kávézóval, játszótérrel, sok paddal és persze teljes wifi-lefedettséggel elégíti ki. Addig kárpótoljon bennünket egy képzeletbeli séta Joséphine Bonaparte egykor világhírű rózsakertjében és üvegházában. A császárné botanika (és vásárlás) iránti elkötelezettségének horribilis árát természetesen a férj, Napóleon állta. A malmaisoni kert története kapcsán szó esik egzotikus növények felkutatására indult életveszélyes expedíciókról (Alexander Humboldtéról letehetetlenül izgalmas könyvet is ajánlunk), dáliahisztériáról és arról, hogyan robbantott piacot 1809-ben a kantoni sárga rózsa. Az Európába érkezett egzotikus növények azóta annyira asszimilálódtak, hogy sokat közülük őshonosnak hiszünk, mint az egyébként Észak-Amerikából betelepített akácot, amit nálunk hol kegyetlenül irtanak, hol hungarikummá nyilvánítanak. Nemcsak az akácméz rajongóinak ajánljuk a növények politikai szempontú fel- és kihasználását érdekes megközelítésben tálaló Magyar akác előadást a Trafóban, melyben maga az Akácfa is szót kér. Kertművészeti körképünk után megnézzük, mit kezdenek a gyerekek a művészettel, különösen az iskolából kiszabadulva, nyáron, amikor mi is jobban ráérünk szórakoztatni és persze (művészetre) nevelni őket.
Lapunk állandó szerzői, foglalkozásukat tekintve is érintett anyukák (és egy apuka) tesztelték saját gyerekeiket múzeumi környezetben, megosztva velünk a tesztalanyok őszinte és néha könyörtelen ítéletét. Hogy mit szeret, mit bír és mit utál egy múzeumban az új generáció, nem lehet mindegy a hazai művészeti intézményeknek sem, hiszen jövőjük függ attól, hogy felnőttként is visszatérnek-e hozzájuk a mostani gyerekek. De aki csak nyári programajánlatra vágyik, az sem csalódik, mert ez a pár hónap nem is elég ahhoz, hogy a tesztelők által legizgalmasabbnak talált helyeket végigjárjuk. Bónuszként Kotsis Iván korszerű balatoni nyaralóit bemutató cikkünket ajánljuk, a strandra pedig egy aggódó kertész okos és érzékeny meglátásait, Rozsika Parker (nomen est omen) regényes élettörténetét.
(Sz. R. – az Artmagazin zöldreferense)
ARTMAGAZIN 97 NYÁRI KÜLÖNSZÁM
TARTALOM:
4 - 7 – ARTANZIX
8 - 15 – Szalipszki Judit: TENGERSZINT ALATTI KERTEK - Kortárs holland kertkörkép
16 - 17 – Szilágyi Róza Tekla: KIUGRASZTANI A NYULAT A BOKORBÓL - Eduardo Kac: Alba
18 - 20 – Mucsi Emese: NÖVÉNYEKRŐL JÓT ÉS ROSSZAT - Válogatás a kasseli Documenta 14 zöld projektjeiből
22 - 29 – Szikra Renáta: MAGYAR NEMZETI HELYTÖRTÉNET - Interjú Debreczeni-Droppán Bélával a Múzeumkertről
32 - 36 – Sebestyén Ágnes Anna: KORSZERŰ NYARALÁS - Kotsis Iván és a Balaton-parti nyaralás építészeti keretei az 1930-as években
40 - 43 – Szikra Renáta: A KARIBI RÓZSA - Joséphine császárné egzotikus kertje
44 - 45 – TESZT – GYEREK – TESZT – Gyerekek a múzeumban körkérdés
Berényi Marianna: A múzeum visszaüt?
Budai Rita: Rómaiak kint és bent
Gréczi Emőke: Kincstárak, ha megmaradtak
Lázár Eszter: Egyszemélyes szerepjáték
Révész Emese: Kristóf a digitális édenben
Szikra Renáta: Fehérvári kalandok
Szipőcs Krisztina: Biennálé óvodától iskoláig
Szoboszlai János: Megszokásból, megszökésből
Topor Tünde: Helyesen
56 - 58 – Gosztola Kitti: FAFAJ A VILÁGOT JELENTŐ DESZKÁKON - Magyar akác a Trafóban
60 - 63 – Gutenberg-galaxis
Révész Emese: HOGYAN CSINÁLJUNK POSZTMODERN GYEREKKÖNYVET? Dániel András: És most elmondom, hogyan lifteztem
Gellér Judit: KORÁBBAN SENKI NEM LÉLEGZETT BE MÉG ENNYIRE RITKA LEVEGŐT Andrea Wulf: A természet feltalálója – Alexander von Humboldt kalandos élete
Winkler Nóra: ROTHSCHILDOK A RÓZSAKERTBEN Rozsika Parker: Az aggódó kertész
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
Nyári különszámunk tekintettel a vakációra, a várva várt szabadtéri programokra kívül-belül zöld! Címlapunkon életerős nőalak, aki fél kézzel virgonc gyermekét emeli, másikkal pedig egy frissen plántált facsemetét serkent növekedésre.
NÖVÉNYEKRŐL JÓT ÉS ROSSZAT
Korábban is voltak párhuzamos rendezvényei a kasseli Documentának – legutóbb, vagyis öt évvel ezelőtt például Kabulban – és idén sincs ez másként. Ezúttal azonban nagyobb hangsúlyt kapott a másik helyszín is, hogy valóban kétpólusú legyen a show. Előző lapszámunkban már gondolatban végigcaplattunk az április óta kortárs képzőművészeti produkciókkal telített Athénon, június elején pedig végre Kasselban is megnyíltak a kiállítóterek: ex-földalattiállomás, használaton kívüli kirakatok vagy mozik kapui.
ANDREA WULF: A TERMÉSZET FELTALÁLÓJA – ALEXANDER VON HUMBOLDT KALANDOS ÉLETE
„Felvillanyozó!” – ígéri a vaskos könyv borítóján a Mail on Sundaytől idézett reklámszöveg; tisztességes értelmiségi egy ilyen marketingdumát csak kétkedve fogadhat. Forgatja a vaskos könyvet, ujjaival finoman végigsimít az arannyal préselt betűkön: Andrea Wulf: A természet feltalálója – Alexander von Humboldt kalandos élete. A könyv fellapozása után mély szippantás – avagy mintavételezés – a frissen érkezett, nyomdafestékkel átitatott lapok illatából. A belső borítókon térképek, rajtuk kacskaringós útvonalak jelzik Humboldt észak- és dél-amerikai, oroszországi utazásainak irányait. Az első oldalakon újabb reklámszövegek (rutinos átlapozás), egy kis Goethe-idézet, aztán végre a prológus, mégpedig in medias res: 1802 júniusában az Andok tetejéről nézve immár megszűnik a valóság.
DÁNIEL ANDRÁS: ÉS MOST ELMONDOM, HOGYAN LIFTEZTEM
A magyar gyermekkönyvet nemzetközi színtéren is képviselő HUBBY (Magyar Gyerekkönyv Fórum – Hungarian Board on Books for Young People) zsűrijének döntése alapján a tavalyi év legjobb illusztrált magyar gyermekkönyve Dániel András És most elmondom, hogyan lifteztem kötete lett.
FAFAJ A VILÁGOT JELENTŐ DESZKÁKON
Mire jó az akácfa? Tudjuk, hogy megköti a futóhomokot, virágából lesz az egyik legfinomabb méz, de az is igaz, hogy nem a honfoglaló magyarokkal jött hozzánk, hanem Amerikából kaptuk. Ha valahol megtelepszik, elkezdi kiszorítani a gyengébb fajokat, hiába azok az őshonosak. Most akkor hogyan viszonyuljunk hozzá? Asszimilálódjon, integráljuk a honi flórába, vagy igyekezzünk megszabadulni tőle? És hogyan viszonyuljunk ahhoz, hogy mások mikor hogyan viszonyulnak hozzá és a hozzá hasonlókhoz? Drámai kérdések, de szórakozva tudjuk majd végiggondolni őket.
KORSZERŰ NYARALÁS
Ha rossz az idő a Balatonnál, érdemes az utcákat járni, keresni és nézegetni a még eredeti állapotukban megmaradt régebbi nyaralókat. A manzárdos Üd-lakok mellett találgathatjuk, melyek azok, amelyek már a Balatoni Intéző Bizottság kaotikus kinézetet megszüntető intenciói szerint épültek, az 1930-as években. Ha a pasztellszínű, zsalugáteres, földszintes nyaralón kb. 15 fokos szögben hajlik a rozsdabarna színű eternitpala tető, akkor valószínűleg ilyenre bukkantunk. Lehet, hogy egy eredeti Kotsis-villára...
KIUGRASZTANI A NYULAT A BOKORBÓL
Eduardo Kac először 2000. április 29-én Franciaországban, Jouy-en-Josas-ban tartotta kezében Albát, a zölden fluoreszkáló albínó nyulat. Az előbbi mondat második felének értelmezése közben az olvasóban felvillanó szürreális kép – férfi, zölden világító nyúllal az ölében – könnyedén felülírja a kijelentés valóságosságára utaló pontos helyszín- és időpont-megjelölést. Pedig a szürreálisnak tűnő kép egyáltalán nem fikció. Eduardo Kac és Alba nevét bármely tetszőleges böngészőablakba beírva a meghökkentőnek tűnő esemény több száz illusztrációjával találkozhatunk: a Brazíliában született művész göndör hajjal, flanelingben és szemüvegben, egy hatvanas éveket idéző mintájú tapéta előtt állva mosolyog, karjában Albával.
Tengerszint alatti kertek
A magyar intézményrendszerhez szokott szemmel és elmével jogosan merülhet fel a kérdés: vajon mit keres egy laboratóriumhoz hasonlító, halastavat veteménnyel kombináló kert egy művészeti intézmény háza táján? Hogy jut eszükbe sört főzni, majd a sörfőzés hulladékanyagát gombaszövedékkel beoltva szigetelőpaneleket készíteni? Mi viszi őket arra, hogy a vizelésre alkalmas köztéri installáció „tartalmával” trágyázzák a kertet? Hogy fér meg egymás mellett egy mesterséges intelligenciával közösen jegyzett neofuturista vacsora és egy emberi könnyből kristályszerkezeteket tenyésztő projekt? Hollandiában mind a kulturális intézmények, mind az önkormányzatok nyitottak a kísérleti kertmegoldásokra, ösztönzik létrejöttüket. Szubjektív körképünkben ezekből a határátlépő projektekből mutatunk be egy csokorra valót.
A KARIBI RÓZSA
Joséphine Bonapartét egészen biztos, hogy nem érdemtelenül illették a hangzatos Rózsák császárnéja címmel. A ma ismert és kedvelt hibrid tearózsák színpompás változatait nem kis részben az ő botanikai érdeklődésének és gyűjtőszenvedélyének köszönhetjük, és velük együtt Pierre-Joseph Redouté híres rózsafestményeit is, melyek mutálódott utódai ünnepi papírszalvétákon és kedvenc teáscsészéinken köszönnek vissza.
TESZT - GYEREK - TESZT
Mi érdekli a gyerekeket a múzeumokban, műemlékekben, kiállításokon? Gyereke válogatja, de azért vannak közös pontok. Mindennek, amit meg lehet fogni, ki lehet próbálni, nyert ügye van. És az is biztos, hogy a fiúknak a harcias dolgok jönnek be. Tekintettel arra, hogy végre nyár van, megpróbálunk ötleteket adni, hová vihetjük utódainkat úgy, hogy esetleg közben mi magunk is jól szórakozzunk. Teszteltük az egyes helyszíneket, hogyan viszonyulnak hozzájuk az ifjú látogatók, mennyire inspiráló mindaz, amit nyújtanak, mennyire interaktív, vagy ne adj isten, unalmas. 12 kisebb és nagyobb művészettörténész-ivadék tesztalany, avagy nyaraláskor is múzeumban.
MAGYAR NEMZETI HELYTÖRTÉNET
Megújul a Nemzeti Múzeum környezete, az előkert az Arany-szoborral és a régen csak Muzicskaként emlegetett hátsó park. Miközben a múzeum történész-levéltáros főmuzeológusának segítségével végigkalauzoljuk olvasóinkat a Múzeumkerten és történetén, felidéződik, hogy a még alig befejezett építkezés után maradt buckákon állva hallgatta a tömeg a Nemzeti dalt, hogy ʼ48-ban itt gyakorlatoztak a nemzetőrök, a múzeum épületében alakult meg a Magyar Filharmóniai Társulat, sokáig ebben működött az Országgyűlés, de a múzeumi lépcső és oszlopcsarnok szolgált nem egy esetben a nemzet nagy halottainak ravatalaként is. A kertrekonstrukció nemsokára indul, meglátjuk, milyen lesz a nemzeti cukrászda a kertészházban vagy a nemzeti játszótér a mostani parkoló helyén.
ROZSIKA PARKER: AZ AGGÓDÓ KERTÉSZ
Rozsika Parker történetére véletlenül és a végéről bukkantam, barátnőm kisbabája születésekor olvastam egy cikket az anyai érzések ambivalenciájáról, és az angol nyelvű szövegben meglehetősen idegenül ült a Rozsika név. Utánanéztem hát, mi az eredete, és bárókat, teniszlabdákat, jungiánusokat, kastélyparkokat, pszichoanalízist és rengeteg rózsát találtam.