Hosszú évek óta fontosnak tartjuk, hogy korábbi lapszámaink mindenki számára elérhetők legyenek online is – most kapva tehát az alkalmon, frissen megjelent tematikus lapszámunkhoz kapcsolódó korábbi cikkeinket ajánljuk.

„A történet még jórészt feldolgozatlan, de az már régóta tudható, hogy az Andrássy úton, a Képzőművészeti Főiskola és az Epreskert közé eső valamikori Rózsa presszóban érdekes események zajlottak. A hetvenes évek művészetének egyik kultikus helyszínéről és a hozzá kapcsolható, akkor keletkezett műveiről beszél Sarkadi Péter festő, grafikus, aki egyébként 1979 óta Egerben él. Művek, amikben a 77 magyar népmese világa Seduxennel és LSD-vel keveredik, David Bowie-ra és Andy Warholra pedig Munkácsy Mihály árnyéka vetül.” 

„Egy ilyen jajcica országban élünk”
Zombori Mónika interjúja Sarkadi Péterrel
62. lapszám, 26–29. oldal

„A hazai kortárs művészetfelfogásba a hetvenes évek közepén Drozdik Orsolya hozta be a női nézőpontot, amit azóta is folyamatosan érvényesít, sőt hosszú éveken át a Képzőművészeti Egyetemen tanított is. A vele készült életútinterjú első része mindennek előzményeit, a közeget, az őt ért hatásokat igyekszik feltérképezni.” 

Topor Tünde: Festettük a nyári kertben a téli tájat
Beszélgetés Drozdik Orsolyával, 1. rész
115. lapszám, 42–53. oldal

„A huszadik századi magyar művészet kiemelkedő alakja, Erdély Miklós igen sokoldalú alkotó volt: építész, képzőművész, filmes, költő és teoretikus. Művészi szabadságát és megélhetését egy prózai állás tette lehetővé: burkoló részlegvezetőként dolgozott a Budapesti Építőanyagipari Kisszövetkezetnél, ahol kifejlesztette a fotómozaik technikát.” 

Boros Géza: Leletmentés. Erdély Miklós fotómozaikjai
70. lapszám, 30–38. oldal

„Károlyi Zsigmond esetében a főiskolai tanítás megkezdése időben egybeesett monokróm festészet iránti érdeklődésének intenzívvé válásával, s mivel azt kellett tapasztalnia, hogy itthon – ellentétben a nyugat-európai és tengerentúli művészeti oktatási szisztémával – nem tanítottak absztrakt festészetet, ezért a pedagógiai munkát összekapcsolta az őt foglalkoztató művészi problémákkal, és bevezette a főiskolán a monokróm festészeti programot.” 

Iványi Bianca: Tanárok a Képzőművészeti Egyetemen I.
Károlyi Zsigmond
6. lapszám, 62–67. oldal

„Birkás Ákos ugyanolyan távolságot tartott az ideológiai doktrínák meghatározta avantgárdtól, mint az esztétikai fogalmakat újratermelő intézmények által fenntartott kiváltságos, diplomákkal igazolt hivatásrendek otthonosságába zárt »nagy művészettől«. [...] Birkás 1975 és 1978 között készítette fotóit a Szépművészeti Múzeum épületéről, termeiről, a falakon lévő képekről, saját magáról ugyanott, néha historikus festői szerepben, majdnem évre ugyanakkor, amikor Cindy Sherman – 1977 és 1980 között – a Film Stills fotósorozatát, amelynek, eltérő szerepekben ugyancsak ő maga volt a szereplője, s persze operatőre, rendezője.” 

György Péter: Festő voltam, szerettem a festészetet
Birkás Ákos önarcképei
108. lapszám, 8–14. oldal

Hol lehet Artmagazinhoz jutni?

• a MOL töltőállomásokon
• a nagyobb Relay, Inmedio újságosoknál
• kedvezményes áron megrendelhető a Libri, a Bookline és az Írók Boltja oldalán keresztül, valamint személyesen megvásárolható a könyvesboltjaikban
• Budapesten többek között a múzeumok shopjaiban, az ISBN könyv+galériában, Magvető Café-ban, FUGA könyvesboltban
• digitális verzió és előfizetés az Artmagazin Online felületén (https://www.artmagazin.hu/megrendelolap)
• korábbi lapszámok megrendelése: [email protected]