Ezt nézd! – Párizs–Köln–Berlin

Ezen a héten a festészet kerül előtérbe: három olyan alkotó egyéni kiállítását ajánljuk, akiknek különféle időszakokban és országokban készült alkotásait mutatják be. A Kisteremben a Franciaországban élő és alkotó Anna Mark 70-es és 2000-es évek közötti munkái láthatók, az acb Galériában a mindezidáig ismeretlen, egy kölni pincében megbújó, 80-as években született Tót Endre-festmények debütálnak, míg a Liget Galériában egy fiatalabb generáció, a Berlinben tanuló Kiss Fruzsina első magyarországi önálló kiállítása tekinthető meg.

Szeptember 10-ig látható Anna Mark Minden helyekről című kiállítása a Kisterem két termében. A Párizsban élő Anna Mark a második világháború után induló, Franciaországban kiteljesedő magyar festőgeneráció tagja. Ma is aktívan jelen van a francia képzőművészeti életben, rendszeresen szerepel egyéni és csoportos kiállításokon, képei bekerültek a nemzetközi közgyűjteményekbe. Az egyik teremben az 1980 és 2000 között készült monokróm reliefeken konstruktivitás és lírai absztrakció ötvöződik, a művész ezeken építészeti elemek felvillantásával külső tereket, épületeket idéz meg. A reliefekre sokszor papíron születő ötletek átiratai kerülnek, ezt mutatja be a reliefek mellett látható néhány tollrajz. A másik teremben bemutatott, 1970 körül készült olaj-papír munkák bensőséges hangon, erős árnyalatokkal – vörös, fekete és rózsaszín – reflektálnak a ház ősképére, az emberlakta környezet belső tereire.

290330541 5434729666593310 571579952343088353 n

Fotó: Biró Dávid

Július 29-ig tekinthető meg Tót Endre Warum male ich? című kiállítása az acb Galériában. A kiállításon az alkotó a mindezidáig ismeretlen, a nyolcvanas évek vad festészetének hatását magán viselő sorozatából mutat be művészettörténeti különlegességnek számító válogatást. Tót 1982 és 1985 között teljes titokban készült festményei – amelyekhez egyetlen kétoldalas festmény tanúsága szerint még 1986-ban is készített kapcsolódó alkotást – majdnem negyven éven át feküdtek összetekerve a művész kölni pincéjében. A százhárom  ̶  egy vászonkép kivételével papírra, sőt, gyakran annak mindkét oldalára készült  ̶  festmény és a velük körülbelül egy időben született több száz rajz, pecsétmunka 2021-ben került Budapestre. Bemutatásuk a hetvenes években a nemzetközi konceptuális művészet elismert alkotójává vált Tót életművét, pályáját, kreatív szellemiségét új optikába helyezi.

289366221 5181026521975247 281816756211504273 n

Forrás: facebook.com

Már csak a héten, július 8-ig látogatható Kiss Fruzsina Puha de durva című solo show-ja a Liget Galériában. Ez a 2018 óta a Kunsthochschule Berlin Weisensee festő szakán tanuló Kiss Fruzsina első magyarországi önálló kiállítása. Az alkotó friss és lendületes gesztusokkal operáló festészete hidat képez az absztrakció és a figuralitás között. Meggyőző nagy méretű vásznai új színt hoznak és egy nagyon hiányzó költői, női hangot szólaltatnak meg a fiatal magyar festészetben. Az alkotó képi világa sokszor kalligrafikus alapból indul ki, számos művén fontos szerepet játszanak kézírásos feljegyzései: vásznain ötvözi az automatikus írás felszabadító hatását, a gesztusfestészet komplementer színekre épülő képszervezési logikájával. Képein további rétegeket képeznek absztraktba hajló mintái, amiket térbeli kiterjedésű jelek, szimbólumok is megtörnek. Kiss művészete kortársaihoz hasonlóan sokat merít a kortárs divatból és zenéből, fő inspirációja mégis saját ösztönös festői logikája, ami számos festészeti rétegét képes kompromisszummentesen egymásba olvasztani.

Kflovemenotno

Kiss Fruzsina: Love me not No2

289313790_2888957988070396_7386961339075385128_n.jpeg
Ezt nézd! – Fókuszban a növények

E heti ajánlónk főszereplői a növények: a Budapest Galériában a törődés, a gondoskodás fogalmaiból kiindulva kerülnek előtérbe, a Szombathelyi Képtárban az állatvilággal való párhuzam, míg a Molnár Ani Galériában a nagy múltú csendélet műfaja mentén tekinthetjük át a kortárs művészet és a növényvilág összefonódását.

280855072_10159535117284303_1585223053494984352_n.jpeg
Ezt nézd! – Globális és lokális viszonyok

E heti ajánlónkban a különféle nemzetek közötti kapcsolódási pontok kerülnek előtérbe. A dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben egy különös, fényképek mentén alakuló személyes történeten keresztül ismerkedhetünk meg Portugália múltjával. Az ISBN könyv+galériában egy havannai képzőművész „fűzi össze” Kubát és Budapestet, míg az Easttopicsban olyan művészek munkái láthatók, akik a kortárs művészetben a történetformát a politikai és társadalmi események megértésének és közvetítésének eszközeként használják.

04_magyar_hold.jpeg
Ezt nézd! – Irány az űr

E heti ajánlónk központi témája a világűr. A pécsi m21 Galériában a 60-as években kezdődő és a mai napig az érdeklődés középpontjában lévő téma legkülönfélébb művészeti megnyilvánulásai kaptak helyet – csupa közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó alkotások, legyen szó a Holdra szállásról vagy gravitációs kérdésekről. A Capa Központban egy biokémikus-képzőművész művei kalauzolják el a látogatót a csillagképek misztikus világába. Az Inda Galériában pedig egy egészen más perspektívában tűnik fel a világűr: a jövőből tekintve, akár egy másik bolygó civilizációjának szemszögéből kerülnek terítékre személyes és a kollektív emlékezettel, történelemmel kapcsolatos kérdések.