Frank Lloyd Wright kutyaháza, magyar sikerek Arlesban és William Kentridge művel nyílt új kulturális tér Budapesten

Karrierje során egyszer a nemzetközileg elismert építész, Frank Lloyd Wright egy szokatlanul szerény szállást is megtervezett: egy kutyaházat. A történet ott kezdődött, hogy Robert és Gloria Berger 1950-ben, a a kaliforniai San Anselmóban megbízta Wrightot házuk megtervezésével. Robert Berger, aki akkoriban a College of Marin professzora volt levélben vette fel a kapcsolatot az építésszel, hogy felkérje: tervezzen a családjának egy bővíthető, olcsó és könnyen megépíthető lakóházat. Wright pedig igent mondott a felkérésre. A Berger családnak volt egy Eddie nevű retrieverje is – Jim, a család legidősebb fia pedig később csalódottan nyugtázta, hogy a kutya, habár szabadon járhat-kelhet, mégsem aludhat az újonnan megépült családi házban. A tizenkét éves Jim édesapja bátorítására felvette a kapcsolatot az építésszel, aki legnagyobb meglepetésére valamivel később levélben küldte vissza a kutyaház terveit. Jim első levelében jelezte, hogy természetesen zsebpénzéből örömmel kifizeti a terv árát, az építész a kutyaház terveit mégis ajándékba adta a családnak.

Screenshot 2022 06 24 at 19.54.08

A szóban forgó kutyaház

Dupla öröm volt az arlesi fotófesztivál (Rencontres d'Arles) héten közzétett híreit olvasni, hiszen két magyar projekt is elismerésben részesült. A fesztivál történelmi fotókönyveket összemérő versenyében shortlistre került a Fortepan Masters – Kollektív fotográfia a 20. századból – Barakonyi Szabolcs válogatásában című könyv. (A könyv megjelenése kapcsán készített Artmagazin interjúnk ezen a linken olvasható.) 

262468344 128208809622587 743434253913577763 n

Fotó: Salát Zalán Péter és Villányi Csaba

Emellett a szerzői kategória negyvenhárom jelöltes szűkített listájára bekerült Szalai Dániel Novogen című projektje. A fesztivál július 4-én indul, a könyves díjak nyerteseit pedig július 5-én hirdetik ki a helyszínen. A könyves versenyre összesen hétszáz nevezés érkezett több mint harminc országból. Legutóbb, 2029-ben Bartha Máté sikerének örülhettünk Arlesban, hiszen akkor Kontakt című sorozatával ő lett a a Louis Roederer Discovery Award egyik nyertese – az első helyen a francia Laure Tiberghiemmel osztozott.

Daniel szalai novogen book eriskay connection 001a

Szalai Dániel: Novogen


William Kentridge Lágyabban játszd a táncot című, 2015-ös videóinstallációjával nyitotta meg kapuit a Városliget új kulturális intézménye, a NEO Kortárs Művészeti Tér. A kiállított mű, amely a Szépművészeti Múzeum nemzetközi kortárs gyűjteményének egyik kiemelkedő darabja először mutatkozik be Magyarországon a nagyközönségnek. A NEO Kortárs Művészeti Teret az 1885-ben eredetileg a Műcsarnoknak épült és a Liget Budapest Projekt keretein belül megújult Millennium Házában alakították ki. William Kentridge – akiről itt olvasható korábban megjelent cikkünk – napjaink legismertebb kortárs művészei közé tartozik. Animációs filmjei, installációi, rajzai sajátos nyelven érintenek társadalmi-politikai kérdéseket és traumákat, művei a világ legjelentősebb köz- és magángyűjteményeinek darabjai. A Lágyabban játszd a táncot című videóinstalláció William Kentridge összegző igényű, monumentális alkotása: a videó embersziluettek véget nem érő vonulását ábrázolja egy sivár tájban. A mű címe Paul Celan költő Halálfúgájának egyik sorát idézi („lágyabban játszd a halált”), és ezáltal traumatikus tartalmakkal telítődik, a pusztulás, a száműzetés, a folytonos vándorlás, az egzisztenciális szorongás minden korszakban másképp aktuális tapasztalatát felidézve. A kiállítás október másodikáig látogatható.

Mspd 1

William Kentridge: Lágyabban játszd a táncot, 2015, részlet

Források: designboom.com

Screenshot 2020-09-16 at 18.35.35.jpg
DE HÁT EZT ADTUK BE TAVALY!

A TOBE Gallery évadnyitó kiállításán Bartha Máté nemzetközi színtéren is számos sikert elért, KONTAKT című sorozatát mutatja be. Az anyag 2018-ban elnyerte a Capa Nagydíjat, majd a 2019-es Arles-i Fotófesztiválon pedig Prix Découverte Louis Roederer díjban részesült. Mi most a galéria alapítóival, Puskás Beával és Tomas Opitzcal készített interjúnkat ajánljuk újraolvasásra, akik a Capa-nagydíj átadója után meséltek külföldi sikerekről, hazai fogadtatásról, döntésekről, mérlegelésekről és újabb tervekről.

totlilikover.jpg
A hazai Christo, útban Eldorado felé, avagy a belvárosi aranygyapjú nyomában

Gyermeki örömről, kíváncsiságról és környezeti változásokra éhes budapesti lakókról tesz tanúbizonyságot a négy aranyba burkolt belvárosi épület. Az elmúlt hetekben történt akció a budapesti szóbeszéd és a közösségi média állandó témájává vált. Az érdeklődés pedig a projektet körüllengő misztikumnak köszönhető: ki csinálja az arany bevonatokat és miért?

Screenshot 2022-01-30 at 0.40.12.jpg
„Megjelent ez a furcsa szellem, aki magyar volt és átélte a huszadik századot” – Interjú Barakonyi Szabolccsal

„Létezik a kamera, és azzal készíthető jó kép – maradjunk a jó esztétikailag zavaros fogalmánál –, ezen a szinten ez egy mesterségbeli dolog. Teljesen mindegy, hogy ki hozza létre a képet, az a szándékoktól függetlenül válik jóvá. A gyűjtemény válogatásánál meg is ijedtem: van-e elég – esetemben háromszázharminchárom – jó kép a Fortepanon?”