Fajó János egyik műve bekerült a bécsi mumok gyűjteményébe

A magyar geometrikus képzőművészet egyik legnagyobb alakjának, Fajó Jánosnak (1937–2018) a festménye került a régió egyik legtekintélyesebb múzeumába, a bécsi mumokba.

Fajó János a 60-as évektől kezdve többszáz kiállításon vett részt itthon és külföldön egyaránt, művei megtalálhatóak Európa és az Egyesült Államok múzeumaiban, köztereken és a jelentősebb magángyűjteményekben, alkotásai állandó résztvevői a hazai és a nemzetközi aukcióknak. Mesterével, Kassák Lajossal való kapcsolatnak köszönhetően kijutott Európába és már fiatalon nagy sikereket ért el. Később többek között együtt dolgozott Victor Vasarelyvel vagy Max Bill-lel a műveik szitanyomás általi sokszorosításán. A kiemelkedő képzőművészeti munkássága mellett Fajó közösség szervező és tanári szerepe is lényeges. Tankönyvet adott ki, művészeti táborokat szervezett és több egyetemen is tanított. Fajó életművében az olaj-vászon és olaj-fa festményeken kívül többek között megtalálhatóak a fa-, fém- vagy márványszobrok és nagy hangsúlyt fektetett a formák térbeli megjelenítéséhez használt relief műveknek is.

Fajo1

Fotó: © mumok, Bildrecht Wien, 2021

A Fajó Alapítványt a művész felesége, Fajóné Hajós Ágnes alapította 2019-ben azzal a céllal, hogy Fajó János gazdag életművét az új generációk számára is megfelelő módon bemutathassa és tovább vigye az alkotó szellemiségét. Az Alapítvány emellett kutatásokat, ösztöndíjakat, kiállításokat támogat és szervez az életmű szakmai beágyazottságának biztosítása érdekében.

Váradi Mátyás, az Alapítvány kuratóriumi elnöke a következőket tette hozzá: „Óriási öröm, hogy egy olyan szakmailag kiemelkedő intézmény meghatározó gyűjteményébe került a Két háromszög című 2000-es olaj-fa mű, mellyel tovább tudjuk erősíteni az életmű külföldi jelenlétét.”

Az adományozott képről, a Két háromszögről Rainer Fuchs, a mumok igazgatóhelyettese és egyben fő vezető kurátora a következőket írta elemzésében: „Az első pillantásra négyzetnek tűnő felületet közelebbről megvizsgálva kiderül, hogy egy két, egymást átfedő háromszögből álló dombormű. A két forma találkozásánál különleges kölcsönhatás érvényesül, ami ráadásul attól is függ, hogy a saját tekintetünk hogyan mozog a térben, így pedig nézőként is aktív szerepet kapunk a mű befogadásához.”

 

full_004444.jpg
Interjú Fajó Jánossal

Fajó János a Kádár-kori magyar művészeti élet egyik fenegyereke. Korán megteremtette függetlenségét mind szellemi, mind anyagi értelemben (saját bevallása szerint könnyű helyzetben volt, hiszen vegyész felesége eltartotta). Kassáktól ered az a művészetszemlélet, vagy inkább beszéd a formák és színek nyelvén, ami munkáit, gondolkodásmódját azóta is jellemzi, és amit azóta szabadiskolai tanítványok generációinak adott tovább. A hetvenes-nyolcvanas években példa nélkül való, ahogy a pártállami szisztéma mellé barátaival, művésztársaival egy egész kis alternatív intézményrendszert építettek ki: műhelyt (Pesti Műhely), kiállítóteremhálózatot (az aczéli direktívával összhangban, vidéki művelődési házakban), később évekig működtették önállóan a Józsefvárosi Galériát, majd, hogy az oktatás se maradjon ki, művésztelepet is létrehozott, szabadiskolát vezetett (Szerencs, Encs). Azt mondja, először nem Gagarin járt az űrben, hanem Malevics, őt magát pedig máig minden érdekli, aminek színe és formája van. Kiállítás a Missionart Galériában.

800px-János_Fajó_Drop_csepp.jpg
Kutatói ösztöndíjprogramot hirdet a Fajó Alapítvány

A Fajó Alapítvány ösztöndíjprogramot hirdet a kortárs képzőművészet, iparművészet, fotóművészet, építőművészet, dizájn területén tevékenykedő kutatóknak és kutatócsoportoknak Fajó János Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművész életművének feldolgozására. A pályaművek beadási határideje: november 30.

grofferiisbn.jpg
Fajó egyáltalán nem tartotta az életművébe illeszkedőnek ezt a sorozatot, neki ez ujjgyakorlat volt

Gróf Ferenc az ISBN könyv+galéria kiállítóterében látható Konkrét idő című kiállítása a Magvető Kiadó gondozásában megjelent Gyorsuló idő ismeretterjesztő sorozat azon borítóit dolgozza fel, amelyeket a sorozat első éveiben, 1975 és 1980 között Fajó János tervezett. A mára kultikussá vált sorozat borítói, a kiállítás művei és a kiállítás apropóján magyarra fordított és magánkiadásban publikált Valerie Solanas-könyv kapcsán Gróf Ferenccel beszélgettünk.

full_005528.jpg
PÁRHUZAMOS ABSZTRAKCIÓK

Kísérletezés formákkal, színekkel, anyagokkal, sőt a léptékkel is, közösen, a közösségi felhasználás reményében, valami rendszerszerűséget keresve-építve, egy olyan korban, amikor még a nadrág neve is egy mértani alakzat… segítünk: a trapéz.