Tíz meglepő tény Van Gogh Napraforgók sorozatáról

Van Gogh kevesebb, mint egy hét alatt több napraforgókat ábrázoló csendéletet is festett. Bár életében nem tudta eladni őket, ma már elképzelhetetlen összegeket érnek.

Kevésbé ismert, hogy Van Gogh 1888-ban négy csendéletet festett napraforgókról az arles-i Sárga házban. Az első, három napraforgót ábrázoló kép mindig is magángyűjteményekben rejtőzött. A második (hat virággal) Japánban a második világháború idején egy bombatámadás során megsemmisült. A művész ezután festette meg azt a kettőt, amelyek később híressé váltak: a tizennégy virágot türkizkék alapon (Neue Pinakothek gyűjtemény, München) és tizenöt virágot sárga alapon (National Gallery, London). Ezeket a Sárga ház vendégszobájának díszítésére festette, Paul Gauguin üdvözlésére.

1. Van Gogh egy héttel a festmények elkészítése előtt napraforgókat rajzolt a bordélynegyed egyik fürdőházának kertjébe

A rajzon egy szárnyaló napraforgókkal teli kerti ágyás látható. Az arles-i négy fürdőház közül a Sárga házhoz legközelebbi a Rue de Vers-en (ma Place Marius Jouveau) volt. Még az is lehetséges, hogy a művész éppen itt szedte a napraforgókat a festményeihez.

Van gogh sunflowers 02

Van Gogh Fürdőkertje (1888. augusztus) és Raoul Dufy vázlata a vöröslámpás negyedről (Rue de Vers, 1925). A Van Gogh Museum jóvoltából és a La Terre Frottée d'Ail (1925) című kiadványból

2. Van Gogh a viszontagságos időjárás miatt kezdett el a csendéleteken dolgozni – a szél és az eső a Sárga Házba száműzte a művészt

1888. augusztus 18-án, két nappal a Napraforgók megkezdése előtt Van Gogh panaszkodott a Rhône völgyében fújó heves szél miatt, ami megnehezítette, hogy a vásznat a festőállványán tartsa. Néhány nappal később heves esőzés is volt. Mivel a Sárga házban nem tudott portrékat festeni, a csendéletek felé fordult.

3. Van Gogh valójában nem egy virágcserépe állítva festette le a napraforgókat

Van Gogh szerette azt festeni, amit látott, ezért általában azt feltételezik, hogy a napraforgókat egy cserépben tette a festőállványa elé. Martin Bailey művészettörténész, „Van Gogh-specialista” arles-i látogatása alkalmával vett egy hasonló, 19. századi rusztikus edényt, és megpróbált tizenöt napraforgót elhelyezni benne. A szárak túl vastagok voltak, és nem fértek volna el. Az edény nem volt elég stabil, felborult volna a virágok súlyától. Van Gogh-nak feltehetően volt egy hasonló cserép a konyhájában/stúdiójában, amely modellként szolgált, de a tizenöt napraforgót valójában nem ebben helyezte el. 

4. Az asztal és a háttér között meghúzódó kék vonal

A sárga hátterű változatban érdemes megvizsgálni a kék vonalat, amely elválasztja az asztalt és a hátteret. Hacsak nem mutatnak rá, kevés néző veszi észre, hogy az egyenetlen és vázlatos vonal éppen az asztal fölé van festve. Az edényen átívelő kék vonal foltos, és sokkal inkább egyenes, mint íves. Mindez szándékos, nem pedig ügyetlen ecsetkezelés eredménye: Van Gogh merész döntése, hogy ezeket az elnagyolt kék vonalakat beilleszti művébe, megbontja a szimmetriát, és ezáltal még élénkebbé teszi a kompozíciót.

Van gogh sunflowers 01

Van Gogh: Tizennégy napraforgó türkizkék alapon (1888. augusztus) és Tizenöt napraforgó sárga alapon (1888. augusztus). A Neue Pinakothek és a National Gallery jóvoltából

5. Van Gogh a Napraforgók elkészültét egy bevásárló körúttal ünnepelte

Van Gogh 1888. augusztus 20-án, hétfőn kezdte el a Napraforgók sorozatát, és pénteken fejezte be. Ezt követően úgy „lazított”, hogy ideiglenesen elhagyta a műtermét, és a városban tett egy bevásárló körutat. Bár hírhedt volt kopottas ruháiról, egy fekete, elég jó minőségű bársonykabáttal (meglepő választás a tikkasztó hőségben) és egy nagy, sárga szalmakalappal tért haza.

6. Van Gogh öngyilkossága után orvosa, Paul Gachet tisztelgésként rajzolt egy napraforgót

Dr. Paul Gachet 1890. július 27-től két napig volt Van Gogh mellett, amikor a művész két nappal később megölte magát. Három héttel ezután dr. Gachet – amatőr művész – meglátogatta a művész öccsét, Theót Párizsban, és egy szimbolikus rajzot ajándékozott neki „Le Tournesol” („A napraforgó”) felirattal. Ezt a rajzot sosem sokszorosították. Még abban a hónapban dr. Gachet napraforgót ültetett az Van Gogh sírjára.

D0774v1962 gb

Dr. Paul Gachet: A napraforgó, 1890. augusztus. A Van Gogh Museum jóvoltából

7. Egy Szajna-parti könyvesboltban néhány frankért vásárolt könyvben elrejtve találtak egy Van Gogh-levelet a napraforgókról

A Gauguinhez írt levélben, amelyet egy használt Gauguin-életrajzba csúsztattak, Van Gogh azt írta barátjának: „A napraforgók az enyémek”. Hogy ki dugta el a könyvben, az egyelőre rejtély, de a levél korábbi tulajdonosa bizonyára úgy gondolta, hogy megfelelelő helyen tárolja – még az 1900-as évek elején, amikor a levélnek nem volt nagy értéke. A könyv szerencsés vásárlója 1984-ben eladta a levelet az arles-i Musée Réattunak, és jó hasznot húzott belőle (24 000 fontért kelt el).

8. Gauguin napraforgót termesztett Polinéziában elvesztett barátja tiszteletére

1901-ben a Tahitin tartózkodó Gauguin négy csendéletet festett széken pihenő napraforgókról. A virágokat Franciaországból importált magokból nevelte. Még abban az évben Gauguin a távoli Marquesas-szigetekre indult. 1902 márciusában levelet írt párizsi kereskedőjének, Ambroise Vollardnak: „Kérem, legyen olyan kedves, és küldje el nekem postán a mellékelt listán szereplő virágmagokat. A Vilmorin cégtől szerezze be őket, ez az a hely, ahol biztos lehet benne, hogy friss magokat kaphat.” Sajnos Vollard késve fizetett Vilmorinnak, így amikor a magok végül 1903-ban megérkeztek a Marquesas-szigetekre, Gauguin már néhány hete halott volt, szifilisz vitte el.

9. Theo özvegye, Jo Bonger beleszeretett Isaac Israëls festőművészbe – és később kölcsönadta neki a Napraforgókat

Csak nemrég derült ki, hogy Jo Bonger, Theo özvegye az 1890-es évek közepén rövid ideig tartó romantikus viszonyt folytatott Isaac Israëls holland festővel. Jó barátok maradtak, és 1918-ban kölcsönadta neki a sárga hátterű Napraforgókat.

 0000002115

Isaac Israëls: Nő Van Gogh Napraforgók című képe előtt. A Museum de Fundatie jóvoltából

10. Hermann Göring náci vezetőnek volt egy Napraforgója – de hamisítvány volt

Van Gogh-ot a nácik „degeneráltnak” bélyegezték, és a német múzeumokat arra kényszerítették, hogy öt festményét eladják. Valójában Hermann Göring, Hitler helyettese nagyon is boldog volt, hogy megkaparinthatta a két napraforgót ábrázoló zsákmányt. A képet 1942-ben karácsonyi ajándékként adta feleségének, Emmy Sonnemann színésznőnek. Felakasztották a Burg Veldensteinben, a Nürnberg melletti középkori kastélyukban, később pedig Göring a képet a náci alpesi erődítménybe, Berchtesgadenbe küldte megőrzésre. Ott az amerikai csapatok visszaszerezték, és visszakerült háború előtti tulajdonosához Párizsba, a Paul Rosenberg galériába. Göring soha nem jött rá, hogy a zsákmányolt Van Gogh-kép egy hamisítvány volt.

 

Forrás: theartnewspaper.com

full_000336.jpg
Van Gogh vázlatfüzete

Doreta Peppa egészen különös felfedezést tett nemrégiben. Miközben az elhunyt édesapja után maradt kacatok között turkált, egy tenyérnyi papírfüzet került a kezébe. Az érdektelen apró könyvecskét ma bank széfje őrzi, ugyanis a megkérdezett görög műtárgyszakértők szerint Vincent Van Gogh használta egykor vázlatfüzetként. A szenzációs lelet eredetiségét már az amszterdami Van Gogh Múzeum munkatársai vizsgálják.

full_006255.png
A SÓGORNŐ, AKI FELÉPÍTETTE A VAN GOGH NEVET

Alighanem kevés nagyobb „húzónév” van ma a múzeumi világban, mint Vincent van Goghé, és a műkereskedelemben is mindenképpen ő az elmúlt évtizedek egyik legkeresettebb alkotója: művei az aukciókon komoly licitharcok után, vagy épp csendes magántranzakciókban alkalmanként dollártízmilliókért cserélnek gazdát. Pedig az is köztudott, hogy életében (bizonyítottan) mindössze egyetlen művét tudta eladni. Mi történt közben? Minek köszönhető, hogy az életében el nem ismert festőből halála után ennyire keresett művész lett? Nos, nem minek, hanem kinek: a sógornőjének, aki az életét arra tette fel, hogy „világsztárt” csináljon néhai férje néhai bátyjából. És csinált is.

full_000591.jpg
Van Gogh levelei

Mivel Van Gogh – alig tíz alkotó esztendővel a háta mögött – 37 évesen egy revolverrel mellkason lőtte magát, nem maradtak fenn róla fecsegő kiállításrecenziók, színes napilapbeli hírek vagy adatgazdag interjúk. Ráadásul legfőbb támasza, a Párizsban műkereskedőként ügyködő Theo is meghalt rögtön Vincent után. Ezért felbecsülhetetlen értékű forrás a művészettörténet számára Van Gogh levelezése. A labilis idegrendszerű, zárkózott holland festő többkötetnyi levelet írt össze rövid élete során – ma ezek jelentik a legfontosabb forrást és a kulcsot az életművéhez.

full_000126.jpg
Új Van Gogh-festmény!

1889-ben Van Gogh megszállottként dolgozott a Saint-Remy melletti szanatóriumban, egyre mélyebbre süllyedve az elmebaj mocsarába. Párizsban élő műkereskedő öccsének, Theónak el is küldött egy csinos ceruzarajzot, a vad liánokként kavargó apró virágokról – a vázlat ma az amszterdami Van Gogh Múzeum büszkesége. A kutatók idáig hiába keresték a rajz után készített eredeti olajfestményt. Majd egy bostoni restaurátor szenzációs felfedezéssel állt elő, pár nappal ezelőtt...

full_000800.jpg
Döglött akták - Ki vágta le Van Gogh fülét?

A tavalyi év nagy művészettörténeti szenzációja volt Hans Kaufmann és Rita Wildegans Van Gogh füle – Gauguin és a némasági fogadalom című könyve. A német kutatópáros új elméletet dolgozott ki a legnagyobb közönségkedvenc, Van Gogh borotvás öncsonkításáról. A botránykönyv szerint ugyanis nem ő maga, hanem festő barátja, Gauguin vágta le Vincent fülét, és nem is borotvával, hanem egy párbajtőrrel! A meglepő elméletet rögtön felkapta a sajtó, de lehet-e tisztán látni a festő alakját körbelengő évszázados ködben? Az új megvilágításban: Szentek Élete, intermittens porphyria, a délfrancia Japán, homoerotikus vonzalom és Gauguin kiélezett tőre.

 

full_003686.jpg
Van Gogh a padlásról

Egy anonimitását egyelőre megőrizni kívánó norvég magángyűjtő birtokában van egy rég elveszettnek hitt Van Gogh-festmény, amit eddig még csak nem is díszhelyen, hanem a padlásán tárolt.
 

Képernyőfotó 2021-02-04 - du. 8.55.06.jpg
KÖRKÉP – Van Gogh rajza egy ismeretlen lányról

Van Gogh rajzai sokszor háttérbe szorulnak festményei mellett, ám most a Christie’s londoni aukciójának egyik sztártétele éppen egy ilyen alkotás. A portré egy fiatal lányt ábrázol, akinek kiléte mind a mai napig ismeretlen. Most elmondjuk, mitől olyan különleges az alkotás, és miért is esélyes arra, hogy megdöntse a művész rekordját.

full_004192.jpg
A megőrjített Van Gogh

René Berger (aki akkoriban az AICA, a Művészetkritikusok Nemzetközi Szövetségének elnöke volt) már az 1960-as években kifejtette, hogy Van Goghról majdnem lehetetlen elfogulatlanul írni. Elvetve hát a számára gyanús mélylélektani, szellemtörténeti és az ő korában divatos információelméleti fejtegetéseket, azt javasolta a befogadónak: igyekezzen tekintetbe venni, hogy a „művészet és a magánélet más-más síkon játszódik”, tehát a művészt magát, „lelke mélységeit” csakis művein keresztül próbálja megérteni.