EZT NÉZD – UNDERGROUND: TELJESÍTVE
Rendszeres ajánlónk kevert műfajokról, hőskorokról és audiovizuális reflexekről.
Rendszeres ajánlónk kevert műfajokról, hőskorokról és audiovizuális reflexekről.
Poszthumanizmus – nehéz szó. Nem a kiejtése miatt, hanem mert nyomasztó. Nálunk az Artmagazin Online-on is sok szöveg alkalmazza vagy tárgyalja a globális kultúra jelenségeit átértelmező gondolkozásmódot, ami a humanizmus utáni állapotban keresi az ember helyét a világban. Vannak olyan alkotók azonban, akik még most, a humanizmus válságidőszakában is magát az embert, az emberi gondolkodást és az ember általános problémamegoldó képességét helyezik a figyelmük középpontjába.
Ötödik alkalommal hirdettünk cikkíró open callt, ezúttal az Elmozdul a fal – Mácsai István Kiscellben című kiállítást elemző írásokat vártunk.
Ötödik alkalommal hirdettünk cikkíró open callt, ezúttal az Elmozdul a fal – Mácsai István Kiscellben című kiállítást elemző írásokat vártunk.
Ötödik alkalommal hirdettünk cikkíró open callt, ezúttal az Elmozdul a fal – Mácsai István Kiscellben című kiállítást elemző írásokat vártunk.
Ötödik alkalommal hirdettünk cikkíró open callt, ezúttal az Elmozdul a fal – Mácsai István Kiscellben című kiállítást elemző írásokat vártunk.
Kutatásaink alapján nincsenek kutatások. Kutatásaink eredménye, hogy az eredmény a Tőke visszfénye. Ránkesteledett a racionális.
Nemrégiben jelent meg Kőhalmi Péter hiánypótló monográfiája egy olyan életműről, amelynek jelenleg éppen „eltűnte” a legszembetűnőbb ismertetőjegye.
Tót Endre és a Szépművészeti Múzeum – Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI) 2021-ben díjat alapított kortárs képzőművészek számára. A tízezer euró összdíjazású TÓTalJOY díjat kutatásalapú művészeti projektekkel pályázó művészek kaphatják. A díj idei nyertese Süveges Rita, aki május 24-én, a díjátadó után röviden prezentálja majd a TÓTalJOY díjból megvalósítandó Kiálts a felhőre! című projekttervét.
Eheti ajánlónkban: „Ki értsen a zenéhez, ha nem az ördög?”
Csernik Attila életművéből nyílt tavaly ősszel retrospektív kiállítás a vajdasági Topolya Község Múzeumában. 2018-ban az acb Galériában volt önálló kiállítása (Badtext [Rossz szöveg]), az életmű egyes elemei pedig a csehországi Olomoucon kívül a budapesti Ludwig Múzeum Bosch+Bosch csoport retrospektív kiállításán, illetve a Vajdasági Kortárs Művészeti Múzeum Milky Way (Tejút) c. tárlatán voltak láthatók, ám átfogó, intézményi bemutatásukra még nem került sor. A kiállítás május 19-ig látogatható.
Új interjúsorozatunkban a közel hat évtizedes múlttal rendelkező Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület különböző időszakainak fontos tagjaival, meghatározó alkotó-, illetve kurátorszemélyiségeivel beszélgetünk a Stúdió történetéről és változásairól. Személyes megéléseiken és művészeti karrierjük korai szakmai tapasztalatain keresztül igyekszünk bemutatni a szervezet több évtizedes, folyamatosan változó, de stabil és meghatározó szerepét a magyar, valamint a regionális képzőművészeti mezőben. A sorozat első interjúját Csáky Marianne-nal készítettük, aki idén megnyerte az FKSE által kezelt Herczeg Klára-díjat.
Február 24-től volt látható Horváth Gideon Myths of Vulnerability – A sebezhetőség mítoszai című kiállítása a Glassyard Gallery-ben. Április 18-án a művész Frazon Zsófiával közös vezetése zárja a tárlatot.
Tavaly nyár végén nyílt meg a világ egyik első, kifejezetten a fényművészetre fókuszáló múzeuma, ahol Moholy-Nagy László és Victor Vasarely munkái mellett kortárs alkotók művei is helyet kaptak. Reagálva a vártnál nagyobb közönségsikerre és a széles, jellemzően fiatalokból álló látogatói körre, a válogatás áprilistól némiképp átalakított formában, új munkákkal bővül, köztük Csörgő Attila, Benczúr Emese, Borsos Lőrinc vagy épp Komoróczky Tamás műveivel, amelyek augusztus 15-ig tekinthetők meg.
Március harmincadikán nyílt meg a Fugában Bodor Anikó Idő-szilánkok című kiállítása. Závada Pál, Kossuth- és József Attila-díjas író megnyitóbeszédét közöljük.