Artmagazin
full_004615.jpg

Artmagazin 85

A világ leghíresebb festményétől indulunk, a klasszikus kompozíció és mintaszerűen szerkesztett perspektíva legtökéletesebbnek tartott megvalósulásától, Leonardo Utolsó vacsorájáról. De csak hogy lássuk, milyen magaslatokat nem volt érdemes újra meg újra ostromolni, és mitől fordultak el a modern művészek az afrikai maszkok, az orosz népművészet vagy a prehistorikus tárgyak – az "ősember művészete" – felé. Olvashatnak arról, mit jelentett az új utak keresésekor a dzsessz az európai, majd amerikai művészeknek, kik mutattak iránta érdeklődést és kik utasították el akár faji alapon. Láthatjuk azt is, hogy az elfordulás az akadémikus normáktól milyen sokféle lehetett, akár egy korszakon, egy országon, sőt egy városon belül is, attól függően, ki állt nemzeti alapon és kiből lett "Nyugat-imádó".

Aztán végigtekinthetünk egy különös művészi pályán, Mokry-Mészáros Dezső korszakait sorra véve – ő sem volt a klasszikus értékek híve, inkább az érdekelte, amit még nem hamisított meg a történetírás. Építészetről is írunk: a ki nomultságtól elforduló brutalizmusról, ami iránt Európa-szerte egyre növekvő érdeklődés mutatkozik, így mi összeszedtünk néhányat az irányzat magyarországi példáiból is. Még nem mindenki látja meg a szépséget a hatalmas, nyersbeton felületekben, a körülöttük lévő teret szinte szétrobbantó architektonikus tömbökben, de például Angliában a brutalizmus legjellegzetesebb épületeit nem lehet lebontani: védettséget élveznek, és léteznek már brutalista városnéző túrák is. Interjúalanyaink sem szokványosak, mindegyikükre jellemző az eredeti és friss gondolkodás, a természetesség és némi formabontó aktivitás.

Bár a tavalyi év műkereskedelmi rekordjait nehéznek tűnt ebbe a sorba illeszteni, talán nyújthat némi segítő szalmaszálat, hogy Gauguin házasodásról beszélő lányai tahitiak, és Picasso csúcsárat elért műve sem a klasszicizáló korszakából való, mindkettőre tekinthetünk úgy, mint a klasszikus európai hagyományt más kultúrák felé tágító folyamat egy-egy állomására. Patkó Károly festészete aztán jelenthet némi megnyugvást a sok képi izgalom után, F. Györ y Anna illusztrációi pedig szépen visszaterelnek minket oda, ahol jó esetben még minden egyben volt: a Mosó Masa mosodája- korszakunkhoz. Már akinek még volt ilyen. Akinek nem volt, az vigasztalódhat egy aukciós csúcsárat elért Star Wars-figurával.


Tartalom:
4   ARTANZIX
6   Fáy Miklós: ANTILEONARDO LIGA
8   Martos Gábor: SOKAN, TÖBBET – HARMADSZOR! – 2015 legnagyobb és legérdekesebb
nemzetközi és hazai műtárgypiaci sikerei
14  Vadas József: "ÉRZEM A RITMUST" – Kortárs művészet dzsessz kísérettel Stuttgartban
18  Gergely Mariann: KÁRÓ BUBI – SZAMÁRFAROK – CÉLTÁBLA
– Az orosz avantgárd művészet neoprimitivista irányzata az 1910-es években
22  Váraljai Anna: SOKFÉLE FOGLALKOZÁS GYŰJTŐJE LETTEM...
– Mokry-Mészáros Dezső művészete
32  Mélyi József: TÜNTETŐ-TÁBLA-KÉP. Nemes Csabával beszélget Mélyi József
38  Szikra Renáta - Topor Tünde: "NEM PARANOIÁSAN, DE AZÉRT REFLEKTÁLTAN KÖLL ÉLNI"
– Beszélgetés Mucsi Emesével, a Jelentés kiállítás kurátorával
44  Branczik Márta: NYERS, BETON – Goldfinger Ernő nyomában
50  Gréczi Emőke - Topor Tünde: JOBBAN MEGY NEKÜNK, AMIKOR BEHÍVJUK A VEVŐT A
GALÉRIÁBA ÉS BESZÉLGETÜNK VELE, VAGY MEGISZUNK EGY SÖRT...
– Beszélgetés Jurecskó Lászlóval és Kishonti Zsolttal, a több mint 25 éve együtt vezetett
MissionArt Galéria tulajdonosaival
56  Kelen Anna: PATKÓ KÁROLY MŰVEINEK UTÓÉLETE – és eddig ismeretlen kiállításai
62  Szikra Renáta: PÖTTYÖS PANNI A MÚZEUMBAN
F. Győrffy Anna-kiállítás a PIM-ben