Ekaterina Shapiro-Obermair, a második Chimera Art Award győztese bemutatkozik a Chimera Projectben
A kiállítás a második Chimera Art Award 2015-es győztesét, Ekaterina Shapiro-Obermair-t és az idei Köler Prize első helyezettjét, az észt Anu Vahtrát mutatja be egy közös tárlaton.
James Joyce est az Új Budapest Galériában.
A Leopold Bloom Képzőművészeti Díj kiállításához kapcsolódó James Joyce estre 2015. október 13-án, 18 órakor kerül sor az Új Budapest Galériában, a Bálnában.
Esterházy Művészeti Díj 2015
Negyedszerre hirdeti meg az Esterházy Magánalapítvány és az Uniqa Biztosító az Esterházy Művészeti Díjat. A pályázaton festészettel és festészettel határos technikákkal lehet indulni, a korhatár 45 év. A díj célja a kortárs képzőművészet és a nemzetközi dialógus támogatása. A díjátadás 2015. november 12-én lesz Budapesten. Pályázni 2015. október 20-ig kizárólag online lehet.
Gyakorlati közösségek
Az OFF-Biennále Budapest konferenciáján olyan nemzetközi művészeti önszerveződések mutatkoznak be, melyek nehéz szocio-politikai körülmények között dolgoznak a kortárs képzőművészeti szcéna fenntartásán, támogatásán, valamint szerepének és hatókörének újragondolásán, alakításán.
Búsképű, bűbájos pórnő - Artmagazin 2015/5
E számunk címlapján fiatal festőfeleséget látunk „bűbájos pórnő” jelmezben. Nyilván férje miatt kellett ilyen érdekesen felöltöznie, hogy miközben látszólag talicskázik, azért a festői hatás érdekében kötényével harmonizáló színes szalagok lobogjanak hatalmas szalmakalapján (amit egyébként még strucctoll is ékesít), viseljen piros vállkendőt, a vállkendő hajtásában pedig rózsát a kerti munkához...
A művészet mindenkié
Az OFF-Biennále rendezvényeiből a hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő művészetközvetítés sem hiányozhat. Az OFF edukációs csapatának korántsem volt egyszerű feladata, hiszen több mint száznyolcvan művészeti projektből kellett kiválasztaniuk azokat, amelyek az adott korosztály számára izgalmasak, megfoghatóak lehetnek. A szelekciós folyamatban a tartalmi szempont mellett a helyszínek megközelíthetősége játszott még meghatározó szerepet.
Artmagazin 2015/2
Ki gondolná, hogy a címlapunkon közölt kép a Nemzeti Hangversenyterem színes falfelületeinek tervvázlata? Hogy ennek alapján készült el az ország egyik legnagyobb köztéri műalkotása, Jovánovics György gipsz reliefsora? Mint ahogy ahhoz is alaposan át kell gondolni az innen-onnan tudott tényeket, hogy összeálljon a kép: a magyar szecesszió egyik legszebb enteriőrje, a Rippl-Rónai által tervezett Andrássy-ebédlő Andrássy Katinka, vagyis a vörös grófnő édesapjának megrendelésére született, és eredetileg ott volt, ahol most a Francia Intézet áll. Az is érdekes adalék, hogy Gerhard Richter főiskolai vizsgamunkája, egy leginkább szocreálnak nevezhető falfestmény a drezdai Higiéniai Múzeumba készült, és az is, hogy a Városligetben van egy magánsír, amin csak egy latin felirat látható: FUIT, azaz VOLT. Van egy cikkünk filmekről is, amiben letűnt vagy soha nem volt világok művészettörténeti kapcsolódásairól írunk, és ha film, akkor olvashatnak egy interjút Forgács Péterrel, amiben egy pár perces, telefonnal, futva készült videó és annak közönség elé tárása a központi elem. Ebben a számunkban szinte minden arról szól, ki hogyan lépett ki a műfaji keretek közül, milyen átfedések vannak film, képzőművészet, iparművészet, építészet és zene között. Az irodalom sem maradhat ki: olvasóinknak Kornis Mihály mondja el, miket gondol Birkás Ákos festményeiről, és arról, hogy Birkás Ákos mit tart, mi a festő dolga.