Ezt nézd! – Kiállítási katalógusoktól urbanisztikai kérdésekig
E heti ajánlónk központi témája a dizájn: az ISBN könyv+galériában a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói veszik górcső alá a kiállítási katalógusok evolúcióját, míg a Műcsarnokban immáron másodszorra megrendezett ipar- és tervezőművészeti seregszemle látható, kiemelt figyelmet fordítva az üvegművészetre. Kicsit távolabb Budapesttől, Székesfehérváron a Szent István Király Múzeumban egy alkotócsoport foglalkozik helyi, urbanisztikai kérdésekkel.
Július 22-ig látható a Katalógus katalógus című kiállítása az ISBN könyv+galériában, amely a a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem designelmélet mesterszakán indított képzés, a designkurátori specializáció részeként, A kiállításrendezés elmélete és gyakorlata című kurzus keretében valósult meg Földi Eszter vezetésével. A mai kiállításokon megszokott jelenség, hogy egy-egy érdekes tárlat után a múzeumshopban kezünkbe vesszük a kiállítás katalógusát és megcsodáljuk a látottakat feldolgozó kiadványt. A kiállítási katalógus azonban nem csupán egy színes vezető vagy egy óriási könyv a tárlaton látható művek reprodukcióival, hanem jóval több annál: tudatosan tervezett dizájntárgy, mely tudományos igényű tanulmányokkal összegzi a kiállítást megelőző kutatás eredményeit és a kurátori koncepciót. A ma alkalmazott, esztétikai és szakmai igényekre egyaránt reagáló kiadványtípus megjelenéséig hosszú út vezetett. Ezt a folyamatot vizsgálja a kiállítás, mely rövid összefoglaló a nagyobb budapesti művészeti intézmények kiadványairól, a rendszerváltás utáni időszakot fókuszba állítva.
Szeptember 4-ig tart nyitva a Közös tér – II. Ipar- és Tervezőművészeti Nemzeti Szalon című kiállítás a Műcsarnokban. Az utóbbi öt évben megvalósult művek befogadásához a kiállítás két utat is felkínál. Az egyik a konkrétan megformált anyagtól az anyag nélküli szubsztanciákig, a tervezett gondolatokig vezet, míg a másik a szigorúan vett funkcionalitástól az autonóm művészet területéig. Ezeket követve a kerámia legősibb, az emberi kultúra születésének titokzatos pillanatával egyidős művészetétől eljuthatunk a virtuális térben létrehozott kommunikációs terekig. Bár az egyes alkotói területek elkülöníthetők, térbeli kapcsolataikkal mégis egy összefüggő folyamatot mutatnak be. A különböző területek és a két gondolati ív izgalmas metszéspontokat hoznak létre, a találkozási pontokon pedig új minőségek születnek, újfajta összefüggések rajzolódnak ki. 2022 az Üveg Nemzetközi Éve, így nagy hangsúly helyeződik az üvegművességre, mind a történeti vonatkozásokra és jellegzetességekre, mind a kortárs műalkotások bemutatására – a kiállítás megvalósításában a Műcsarnok szakmai együttműködő partnere a Bohus-Lugossy Alapítvány.
Szeptember 25-ig látogatható a Közösség – építés című kiállítás a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban. A top_OS csop_Ort (Katja Pratschke és Hámos Gusztáv konceptuális fotó- és videóművészek, Asztalos Zsolt képzőművész, Csizik Balázs képzőművész, egyetemi oktató, Szabó Kristóf [KristofLab] médiaművész, Kulcsár Géza kutató, művészeti író) kiállítása a helynek azzal a bizonyos, gyakran emlegetett szellemével való szembesülés jegyében fogant. Közösség és építés, város és épület, hely és idő látszólagos vagy nagyon is valós feszültségében jött létre a top_OS csop_Ort maga, csakúgy, mint az első kiállítása. A várost is, az államot is, de még a munkahelyeket is (Videoton, Ikarus, …) – alapítják. Ahogy a templomot – legyen az bazilika, vagy éppen zsinagóga – és a hozzá tartozó közösséget is. Tehát azok nem eleve adottak, hanem a történelem egy adott pontján megjelenő közös cél kifejeződései, elérésének eszközei. Székesfehérvár egyetlen eszmei várostestben jeleníti meg a burkok összetett rendszerét és állandó egymásba játszását. Székesfehérvárinak lenni állandó önmeghatározási feladat, nemcsak egyéni-egyetemes, hanem családi, városi, nemzeti szinten, magamat azokban, azokat pedig magamban tükrözve. Hogy állok én a városhoz, és hogy áll az hozzám?