Medici Katalin portréja közel kétszáz év után visszatér a Strawberry Hillbe
A festmény az uralkodónő egyetlen fennmaradt korabeli képe, ami az egykori tulaj, Horace Walpole angol író halála óta csak néhány alkalommal volt látható a nyilvánosság előtt.
Horace Walpole egyik kincse visszatért Strawberry Hillbe, a nyugat-londoni Temze-parton álló középkori palotába – majd’ két évszázaddal azután, hogy az író és gyűjtő tulajdonát egy árverésen szétforgácsolták.
A François Clouet francia udvari festő műhelyében 1561-ben készült portré, ami Medici Katalint ábrázolja tíz gyermeke közül néggyel, az egyetlen fennmaradt korabeli kép Európa egyik leghatalmasabb uralkodónőjéről.
Walpole, akit kifejezetten érdekelt az arisztokrata dinasztiák és különösen a Mediciek szövevényes története, fontolgatta, hogy megírja a család sztoriját, s ezért kutatási anyagok tömkelegét szerezte be. 1774-ben huszonöt fontért vásárolta a festményt egy bizonyos Byde úrtól – bár máig nem tudni, hogyan került egy ilyen fontos kép az ő tulajdonába. Most az utolsó magántulajdonosoktól kerül állami fennhatóság alá, s egyúttal Strawberry Hill-i egykori otthonába.
Horace Robert Walpole államférfi – az első, akit „Nagy-Britannia miniszterelnökének” szokás nevezni, bár a maga idejében ez a cím hivatalosan még nem létezett – kisebbik fiaként apja nevében is költött művészetre, közben pedig saját gyűjteménye is rendre gyarapodott, ugyan szerényebben, ám annál kiválóbb darabokkal. Pompás könyvtára mellett olyan kincseket tudhatott magáénak, mint a látványos ólomüvegek, valamint Rubens, Van Dyck, Joshua Reynolds és Peter Lely festményei. Gyűjteményének különleges darabjai megtöltötték rezidenciáját, ahonnan a „Strawberry Hill gótikus” kifejezés is ered: egy szerény, vörös téglából épült házikó izgalmas átalakítása középkori fantáziavilággá, szentek és királyok sírjairól mintázott kandallókkal, könyvespolcokkal és mennyezettel.
Bár számtalan elkötelezett barátot tudhatott maga mellett, s a 18. század legviccesebb leveleinek ezreivel büszkélkedhetett, soha nem nősült meg, és szexuális életét nemcsak a maga korában, hanem a mai napig homály fedi. A házat és berendezését 1797-ben unokahúgára hagyta, majd házasság útján a Waldegrave család tékozló tagjaira szállt, akiket Lord Waldegrave 2010-ben „abszolút gengszterek”-nek nevezett. A teljes gyűjteményt szétszórták egy egész hónapig tartó 1842-es árverésen, aminek során a ház minden mozdítható darabját – beleértve az ajtókilincseket is – elárverezték. Miután az épületet a világ száz legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolták, 2010-ben múzeumként restaurálták.
A festmény Walpole halála óta csak néhány alkalommal volt nyilvánosan látható, de most a ház május 17-ei újranyitása után ismét megtekinthető az állandó kiállítás részeként, méghozzá abban a helyiségben, amit egykor a padlótól a boltíves mennyezetig Walpole festményei díszítettek.
Forrás: theartnewspaper.com