Moholy-Nagy-kutatószobával bővült a MOME Könyvtára

Passuth Krisztina művészettörténész a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnek adományozta az intézmény névadójának életművével kapcsolatos dokumentációját. A gyűjteménynek helyet adó kutatószoba 2021. szeptember 7-én nyílt meg a MOME könyvtárának részeként, és a kutatók, érdeklődők rendelkezésére áll.

A Széchenyi- és Moholy-Nagy-díjas művészettörténész a legátfogóbb Moholy-Nagy-monográfia szerzője, aki 2019-ben az egyetemnek adományozta az alktotó életművével kapcsolatos több évtizedes tevékenységének dokumentációját. A MOME hozzáférhetővé teszi ezt a világon egyedülálló, széles körű archívumot, amiben könyvek, levelek, CD-k, doktori disszertációk találhatók. Az újonnan kialakított kutatószoba Moholy-Nagy László munkásságának mélyreható megismerését és újabb kutatások indítását teszi lehetővé. 

„A kutatás még így sincs lezárva, most már a MOME hallgatóira vár, hogy miután egyik vagy másik elemével alaposan megismerkedtek, tovább építsék, tovább szőjék a szálakat, s belőlük kiindulva új műveket alkossanak. Így kap majd igazi értelmet az eddig kizárólag egyéni erőfeszítéssel összegyűjtött dokumentumok együttese, hogy egy alkotói közösség profitálhasson belőle” – fejtette ki Passuth Krisztina.

Mome passuth krisztina

Passuth Krisztina művészettörténész. Forrás: mome.hu

Erre ad lehetőséget a gyűjteménynek helyet adó kutatószoba, ami a MOME könyvtárának részeként 2021. szeptember 7-én nyílt meg, és ami az egyetem hallgatói és munkatársai mellett hozzáférhető a kutatók, érdeklődők számára is. Ennek jelentőségéről Fülöp József rektor így nyilatkozott: „A MOME számára kiemelten fontos, hogy az intézmény névadójának nem csupán szellemisége legyen tetten érhető az egyetem tevékenységében, oktatásában, de hozzájáruljon ahhoz is, hogy a témával kapcsolatos kutatás is elérhető legyen az egyetem közössége és az érdeklődők számára. Azt reméljük, ez a hely izgalmas kutatások, munkák és együttműködések kiindulópontja lehet majd!”

Moholy-Nagy László, a szellemi és technikai újító, világhírű magyar művész életútját Passuth Krisztina így elevenítette fel: „Moholy-Nagy László bácsborsodi származású festőről az elmúlt században keveset tudtak. Egész fiatalon, az első világháború után hagyta el az országot, hogy azután Berlinben, Weimarban, Dessauban – a németországi Bauhausban – bontakoztassa ki tehetségét. 1928 után élete egyre kalandosabbá vált – Berlinben színházat csinált, majd Angliában kirakattervezést és filmeket. Végül Chicagóban talált igazán otthonra, ahol több alkotóval közösen megalapította az új Bauhaus iskolát, tanított, ismét felfedezett, plexivel dolgozott, új és új ötletei voltak. Korai, 1946-ban bekövetkezett halála után egyénisége kicsit feledésbe merült, egészen 2016-ig, amikor a Guggenheim Múzeum nagy retrospektív kiállítása meghozta számára az igazi elismerést. Ma már alig lehet a huszadik századdal úgy foglalkozni, hogy az ő neve és egyénisége ne szerepeljen kitüntetett helyen.”

 

 

Forrás: mome.hu

full_000381.jpg
Az újraértelmezett Moholy-Nagy

A kanadai magyar művészettörténész, Botár Olivér által rendezett Moholy-Nagy-kiállítás végre Budapestre érkezett. A Magyar Nemzeti Galériában bemutatott tárlat a nemzetközi hírű Bauhaus-mester pályakezdésének ismeretlen részleteire világít rá. Moholy-Nagy 1923 előtt megfordult az aktivisták, a kommunisták és az életreform-mozgalom hívei között is, sokféle szellemi impulzust gyűjtve magába. Erről kérdeztük a kurátort, Botár Olivért.

full_004954.jpg
A KOMPLEXITÁS KÁPOLNÁJA

Május utolsó napjaiban és ötven év óta először Moholy-Nagy-kiállítás nyílt Amerikában. A New York-i Guggenheim nagyvonalú gálavacsorájának nemzetközi vendégei között szerzőnk, Szántó András is elsőként láthatta a múzeumot betöltő anyagot. Az Art Basel mellett számos globális márka művészeti tanácsadójaként dolgozó Szántó nemcsak azt értékelte, milyen mainak hat Moholy életműve, és mennyire jól mutat a Frank Lloyd Wright épületben, hanem hogy a kiállítás milyen fontos lépés az egész magyar művészet számára.

full_005774.jpg
Moholy-Nagy festménnyel gyarapodott a Nemzeti Galéria gyűjteménye

Történelmi léptékű adománnyal, Moholy-Nagy László Architektúra I/Konstrukció kék alapon című, több milliárd forint értékű festményével gyarapodott a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye a New York-i The Salgo Trust for Education felajánlásának köszönhetően.

full_002070.jpg
Moholy-Nagy László katonaévei – A beszélő rajzos-szöveges tábori postai levelezőlapok I.

Nagy Levente Moholy-Nagy László Budapesten élő unokaöccse, aki hatalmas energiákkal próbál összegyűjteni minden dokumentumot, relikviát, ami a világhírű művészre vonatkozik. Moholy-Nagy külföldön befutott karrierjének minden állomását művészettörténész-hadak kutatják, ő a hazai éveket – beleértve az első világháború Monarchián belüli színterein eltöltött hónapokat – dokumentálja a lehető legnagyobb részletességgel, szinte napokra bontva. Ehhez nagy segítség Moholy-Nagy már ekkor megmutatkozó rendszerező kedve, képessége, mindent megörökítő mérnöki-művészi hajlama – mint az a következőkből kiderül.

mome_125.jpg
125 éves Moholy-Nagy László – így ünnepel a MOME

125 évvel ezelőtt, július 20-án született Moholy-Nagy László, a nagy szellemi és technikai újító, világhírű magyar művész. Az évforduló alkalmából az alkotó nevét viselő Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rendhagyó audiovizuális kampányt készített.

László-Moholy-Nagy-Self-Portrait-1925.jpg
Egy új, Moholy-Nagyról készült film bemutatja a művész és tanár útját a weimari Bauhaustól a chicagói New Bauhaus megalapításáig

A dokumentumfilm a The New Bauhaus: The Life & Legacy of Moholy-Nagy (Az új Bauhaus: Moholy-Nagy élete és öröksége) címet viseli, rendezője Alysa Nahmias.

full_005892.jpg
„Mindegy, hogyan ejtik”

November 23-án átadták a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egyik legfontosabb kitüntetését, amelyet idén a legnagyobb Moholy-Nagy-kutató, Passuth Krisztina vehetett át. Virtuális köszöntések, személyes történetek, anekdoták sora kísérte a ceremóniát, sőt a Moholy név kiejtésének örök kérdése is szóba került.