A „VO” feliratú, 1922-ből származó dadaista kollázs több évtizedes lappangást követően egy New York-i árverésen bukkant fel az idén. A kollázs június 5-ig tekinthető meg a Kassák Múzeum kiállítóterében.
A konferencián az Artmagazin is ott lesz – a legfrissebb, többek között a hetvenes évekkel foglalkozó különszámunk megvásárlása mellett a résztvevők és érdeklődők korábbi lapszámok közül választhatnak ajándékot maguknak.
Napjainkban a kortárs képzőművészet kiemelten fontos témája bolygónk kizsákmányolása, a klímakatasztrófa, illetve az ezekkel járó disztópikus következmények. Ahogy a különféle növényi és állati fajok szépen lassan kezdenek eltűnni a Földről, úgy egyre inkább körvonalazódni látszik egy mesterséges, az egykori valóságot már csak illúzióként megjelenítő világ képe. A digitális fejlődés éppen ebben nyújt segítő kezet: a virtuális platformok fő célja is az, hogy minél hitelesebben leutánozzák a valódi létet. Martinkó Márk és Vadászi Zoltán fotósorozatai nemcsak egy ilyen disztópikus jövőt tárnak elénk, hanem a növényvilágot az idő múlása és a halál allegorikus alakjaként jelenítik meg.
Szokták mondani, hogy egy animációs filmben fölöslegesek a jó rajzok, elég, ha a rajzok összessége, a mozdulatsor tökéletes, hiszen ki tudna koncentrálni arra, ami csak egy villanásra tűnik fel, csupán a másodperc töredéke alatt látszik, konkrétan egy-tizenketted, gyakran csak egy-huszonnegyed másodpercig jelenik meg a vásznon vagy a képernyőn?
Az Artmagazinnál fontosnak tartjuk, hogy habár napjaink új cikkek írásával és gondozásával, új lapszámok összeállításával telnek, mégse feledkezzünk meg korábbi tartalmainkról – főleg, hogyha azoknak ma ugyanúgy van aktualitásuk.
A főváros által februárban védelem alá helyezett épületek közé tartozik a Várfok utca Széll Kálmán térre néző saroktelkein álló épületcsoport is. Miután a második világháborúban megsemmisültek a korábban ott álló bérpaloták, újjáépítésük helyett Benkhard Ágost és Cleve Rudolf terveztek lakóházakat. Azóta a Várfok utca 15. alatt orvosi rendelő, üzlet és kávézó is nyílt, a 16-18. szám homlokzata viszont szinte változatlan maradt. Benkhard Ágost a településkép formálásán túl folytatott tervezői tevékenységének lenyomatai az országhatáron túl is láthatóak.
Magyarósi Éva animációs filmrendező, képzőművész. Számos médiumban alkot. Novellákat ír, köztéri szobrokat, színházi díszleteket, animációs filmeket készít, jellegzetes üvegképei a fotó, a rajz és a festmény keverékei. Vizuális naplóként is értelmezhető alkotásaiban a valós és fiktív történetek, a személyes és kollektív múlt eseményei fonódnak egybe. Műveinek fókuszában a női tapasztalat, lelki és testi megélések állnak, melyeket álomszerű képekkel, egy történetbe ágyazva jelenít meg.
Az Artmagazin Online anyák napja apropóján induló új sorozatában – amelynek első, Magyarósi Évával készített interjúja hamarosan olvasható – különböző területeken és műfajban alkotó művészeket kérdezünk anyaság és alkotómunka, gyereknevelés és művészeti gyakorlat metszetén létrejövő tapasztalataikról.
Május elsejéig látogatható a budapesti girlscanscan kollektíva bemutatkozó kiállítása Tripping on Modernist Monuments – Ukraine, Moldova and Romania címmel a Turbina Kulturális Központban.
Miskolc, Dunaújváros, Salgótarján és Paks után most Kecskemétre utaztunk, meg is mutatjuk milyen volt.
E heti ajánlónk központi témája az idő – legyen szó a jelen kiterjesztett, átfogó vizsgálatáról (Ludwig Múzeum), a természeti képződmények időigényes születéséről, „építkezéséréről” (Liget Galéria) vagy az ökoszisztémánk fenntarthatóságának kérdésköréről egy, a belvárosi légkörből kiutat kínáló „oázis”-ban, ahova belépve egy pillanatra megáll az idő (Design Institute, Füvészkert).
Idén Igor és Ivan Buharov, avantgárd filmekkel foglalkozó független alkotók nyerték a Kassák kortárs művészeti díjat. Ennek apropóján tavalyi, a Melegvizek országa című, már a sorban ötödik játékfilmükről Tamás Dorottya, a Pszeudoposzt kollektíva tagja írt recenziót. „Ha szeretnénk valamilyen módon megközelíteni, fel kell szabadítanunk tudatunkat a rá nehezedő megfejtéséhség alól. Ennek egyik lehetséges módja, ha az összefüggések kergetése helyett az ellentétekre koncentrálunk."