Farkasszemet néztem Jokerrel. Na meg rajta kívül még úgy száz emberrel. Ahogy álltam az inkább iskolai öltözőre, mintsem kereskedelmi galériára emlékeztető térben, padokkal és telegraffitizett szekrényekkel körülvéve Anne Imhof négy méter szélességű vásznával szemben, azon gondolkoztam, hogy ki lehet az elveszettebb: én (a néző) vagy ők (szintén nézők), velem szemben, akik a félmeztelen Eliza Douglast bámulják hátulról, fekete pólóval a fején. Jokert mondjuk csak én látom. Eliza meg semmit sem.
Pusztai Éva Bécsben él, műveit Budapesten eddig leginkább a Vasarely Múzeum két csoportos kiállításán lehetett látni. Megérinthető és az érintéstől bemozduló, megrezdülő szobrait még ezen a héten élőben is meg lehet nézni, meg lehet mozgatni.
Szilvitzky Margit művészetében a hajtás, hajtogatás motívuma központi helyet foglal el. A korai divattervezői tanulmányokon túllépve, a tértextil műfaján keresztül fogalmazta meg a textilre autonóm médiumként tekintő alkotói programját. A hetvenes években kibontakozott textilművészeti „mozgalom” a progresszív hazai művészeti törekvések közt élenjáró, valamint a háború utáni nemzetközi absztrakt tendenciák kontextusában is meghatározó volt.
A hetet a Verzió Filmfesztivállal nyitjuk, majd az Art Department, a Deák Erika Galéria és az FKSE nyíló kiállításait mutatjuk be.
Lovrity Anna Katalin a kollázstechnika sajátosságait alkalmazva teremt egy olyan egyedi vizuális világot, amely az animációs rövidfilmjeitől az illusztrációin át az általa társalapított Kirakós Budapest és What the Rug márkák termékeiig végigkövethető munkáin. Alkotásaiból november 18-án a K11 LABOR-ban nyílik kiállítás.
Miskolc, Dunaújváros, Salgótarján, Paks és Kecskemét után ősszel Gödöllőre látogattunk, íme az úti videó!
Vannak folyton aktuális művek, és vannak sajnos folyton aktuális művek. William Kentridge Lágyabban játszd a táncot című fülsiketítően disszonáns videóinstallációja nem tudja (akarja?) levetkőzni az utóbbi kategória kivédhetetlen politikai velejáróit, úgy, hogy közben mégsem válik gyorsan elillanó műtermi politizálássá. Ha releváns, modern emberiségkölteményt akarunk látni, akkor érdemes ellátogatnunk a városligeti NEO Kortárs Művészeti Térbe.
Bartha Máté Pécsi József Ösztöndíjas fotográfus és filmrendező KONTAKT című sorozata 2018-ban elnyerte a Capa Nagydíjat, a 2019-es Arles-i Fotófesztiválon pedig Prix Découverte Louis Roederer díjban részesült. Anima Mundi című sorozata az emberi észlelésből indul ki, és a struktúrakeresésen alapul. Az új anyag kihívásairól, a reneszánsz és kortárs korszellemről, a világot leíró álkódexekről és két hónapos párizsi rezidenciaprogramjáról beszélgettünk.
A héten három programot ajánlunk egy sétára egymástól, a 6. kerületben: Erményi Mátyás festett firkái az acb Galériában, Révész László László filmje Erdély Miklósról a Képzőművészeti Egyetemen és Juhan Kuus dokumentarista fotói a Mai Manó Házban.
A Hatdé Művészcsoport tagjai – Hitter Magdolna, Horváth Csilla és Lipták Ágnes – az éppen időszerűen megújuló Széna térre terveztek új, 1956-os emlékművet, amely igencsak frissen és progresszíven hat a bronz Sisikkel és Columbókkal borított budapesti köztéri szobormezőnyben.
Az Artmagazinnál fontosnak tartjuk, hogy habár napjaink új cikkek írásával és gondozásával, új lapszámok összeállításával telnek, mégse feledkezzünk meg korábbi tartalmainkról – főleg, hogyha azoknak ma ugyanúgy van aktualitásuk. Íme a legfrissebb HAVI ARCHÍV, csupa novemberi történéshez és kiállításhoz kapcsolódó olvasnivalóval:
Rövidebb a munkahét, de annál sokrétűbb befogadói élményt tapasztalhatunk meg: sáska járta gobelinek a Virág Benedek Házban, Krétától Toledóig ívelő vallásos festészet és világi portrék a Szépművészeti Múzeumban, művészetközvetítés a MODEM-ben (és a múzeumon kívül), mozgó szobrok és térbeli rajzok a Knoll Galériában, a női alkotói szabadság ára a Kassák Múzeumban.
Tavaly hunyt el, nyolcvanéves korában a magyar animáció meghatározó alakja, Jankovics Marcell. Nemcsak a celluloidhoz szorosan köthető szakmában, vagyis filmrendezőként és mozdulattervezőként alkotott jelentőset, hanem papíron, illusztrátorként és látványtervezőként is (írott munkásságáról nem is beszélve). Most elsősorban legfestőibb filmjeinek vizualitásával foglalkozunk, és hogy miből táplálkozik az a forma- és színvilág, ami olyan emlékezetessé teszi ezeket a műveket.
