Artmagazin

Megrendelem

artmag_132_cover.jpg

Artmagazin 132

Karácsonyi címlapunkra Cezanne Budapesten őrzött akvarelljét választottuk, ami megmutatja művészetének lényegét – hogyan lehet pár színnel, néhány ecsetvonással érzékeltetni két dimenzióban testek térbeli elrendeződését. Melyek azok a pontok egy síkon, amelyek később már a körvonalak segítsége nélkül is képesek lehetnek a térbeli rend képzetét megteremteni. A Szépművészeti Múzeum mostani kiállítása azt mutatja meg, miért is indul Cezanne-tól a modern művészet, de tulajdonképpen innen vehetik a bátorságot az olyan gondolatok is, mint hogy mi lenne, ha megfordulna a folyamat? Ha a vonalak lejönnének a papírról és kilépnének a térbe? Ahogy ezt Molnár Zsoltról szóló cikkünkben láthatják is. És hát mit festenek a festők? Vagy a tájat, akár az ablakukból, akár szinte beleolvadva a természetbe. Akár egy kocsiban ülve, és a hátsó ablakon kinézve, mint Georgia O’Keeffee, ha épp a sivatagban volt és tűzött a nap. Vagy az emberi testet, már ha akad hozzá meztelen modell, például a harmincas években a főiskolások nyári gyakorlatának helyszínét adó, most százéves Miskolci Művésztelepen. Vagy festhetnek állatokat, egzotikus kedvenceket, mint a preraffaelita univerzum központi bolygója, Dante Gabriel Rossetti, aki körül nemcsak a többi preraffaelita férfi és nő keringett, de rengeteg madár, kis és nagy emlős is; vagy festhetnek szójátékot, például levitáló lovat, mint egyik cikkünk hőse, Hecker Péter. És ha már levitálás: ennek is van hagyománya a festészetben. Most indul a magyarországi barokk freskókat bemutató sorozatunk, és már rögtön az első példán, a sümegi plébániatemplomban látható karácsonyi jeleneten is hatalmas a kavargás, de az összes égi jelenetet akkor láthatjuk csak, ha elmegyünk Sümegre és végignézzük valamennyi mennyezeti freskót és oltárképet. Minthogy megépült Kassáig az autópálya, Jernyére, a Szinyei Mersekastélyba és emlékmúzeumba is könnyedén eljuthatunk, ha a Nemzeti Galéria kiállításán már végignéztük Szinyei híres képeit és a külföldi kortársakét is, például egy Monet-t. Merre tart a múzeumügy, és milyen új tendenciákkal lehet találkozni a műkereskedelemben? Erről is olvashatnak karácsonyi számunkban, amelyben közvetett módon, a szerkesztőségünket ábrázoló képpel, amit Stocker Alíz rajzolt egy filmet is ajánlunk: Wes Anderson új filmjét, A francia kiadást, amelynek kerettörténete egy szerkesztőségben játszódik. A film első része a The New Yorker pár évet élt francia kiadásának képzőművészeti rovatából jelenít meg egy Párizs témájú cikket – és tele van viccesebbnél viccesebb művészettörténeti utalások mellett még viccesebb mai áthallásokkal is. Mi ennek szellemében kívánunk boldog ünnepeket és jó olvasást! És annak reményében, hogy egyszer talán majd a mi egyik cikkünkből is születhet film. Mindenesetre dolgozunk rajta! 

Topor Tünde


INTERJÚ
Szegedy-Maszák Zsuzsanna: „...talán sosem váltottam szót élő művésszel úgy, hogy Cezanne neve ne merült volna fel viszonylag hamar” – beszélgetés Richard Shifffel, Cezanne monográfusával

KIÁLLÍTÁS
Szilágyi Róza Tekla: Georgia ablakai
14 

PORTRÉ
Márkus Eszter: Térbe kilépő vonalak. Molnár Zsolt művészetéről
18 

ARTMAGAZIN-DÍJ
Laczai Veronika: Magasművészet alacsony példányszámban – interjú Sárvári Zitával
26 

KÉP A KÉPBEN
Bordács Andrea: A festészet múltja és jövője, az oktatás jelene. Hecker Péter „önreflektív” sorozatai
30 

TANULMÁNY
K. Horváth Zsolt: „Én is egy pici hópata vagyok?”
A gyermeki mint stílusdimenzió és önismereti imperatívusz Mérei Ferencnél
36 

GYŰJTÉSTÖRTÉNET
Szikra Renáta: Mortal Vombat, avagy a preraffaelita állatfarm
44 

ÉVFORDULÓ
Pirint Andrea: 100 éves a Miskolci Művésztelep
50 

TANULMÁNY
Szinyei Merse Anna: Őszi nagytakarítás. A Szinyeihamisítások tipológiája III.
60 

BAROKK FRESKÓ
Jernyei Kiss János: Barokk freskófestészet Magyarországon I. Sümeg
68 

GUTENBERG-GALAXIS
Pallag Zoltán: A globális múzeumigazgató portréja
András Szántó: The Future of the Museum. 28 Dialogues
74 

ARTANZIX
Fáy Miklós
78