Az Artmagazin legutóbbi száma részletesen foglalkozik Goldfinger Ernő egyik legismertebb – persze a többihez hasonlóan vitatott – alkotásával, a Balfron Tower néven ismert lakóházzal és a megmentésére készült izgalmas, szociális vonatkozású kortárs képzőművészeti munkákkal. Ma ösztöndíj viseli Goldfinger nevét, de kevéssé tudott, hogy az építész a 60-as években is egyedülálló módon támogatta fiatal magyar kollégáit, legális munkához juttatva őket Angliában.
Harmadik, egyben utolsó kurátori tárlatvezetés, melynek témája az újrajátszás, mint alkotói stratégia megjelenése Esterházy Marcell, Forgács Péter és Gerhes Gábor legújabb munkáiban, a kiállítás utolsó napján.
A 6D csoport érzékelési küszöb tágítása a Schwarzschild-sugár felfedezésének 100. évfordulója alkalmából.
Az elmosódott tónusú hálózatok, a repetitív komplex formák és a mélység illúziójának festője, Bullás József legújabb műveit mutatják be a Deák Erika Galéria Hard Edge - Soft Edge című kiállításán.
Az Ongoing h/Histories című kiállítás – a szintén a Stúdió Galériában megrendezett, a Mi Holokausztunk kiállításhoz hasonlóan – a 70-es évek végén, 80-as évek közepén született, fiatal alkotók viszonyulását vizsgálja a történelemhez és azon belül is a 20. század egy-egy meghatározó eseményéhez illetve korszakához.
A derkósok műveiből minden évben kiállítást rendeznek. A mostani tárlat a 2015-ben egy vagy két éve ösztöndíjas művészek friss munkáit mutatja be, a harmadévesek beszámoló-kiállítására más helyszínen kerül sor az év folyamán.
A magyar fotográfus, Perlaki Márton első önálló kiállítását láthatja a budapesti közönség. A 2014-15-ben készült Bird, Bald, Book, Bubble, Bucket, Brick, Potato című sorozatnak egy szűkebb keresztmetszete látható a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Project Roomjában.
Dorsánszki Adrienn, Révész László László és Christian Zillner kiállítása a Fugában
Kokesch Ádám munkáit nevezhetjük objekteknek, képtárgyaknak, plug-ineknek, szenzoroknak, de akár technikai „hamisítványoknak” is. Azonnal felismerhető, markáns formavilággal rendelkező alkotásaiban az absztrakt hagyományok keverednek a folyamatos technikai fejlődésre tett utalásokkal. A művészt foglalkoztatja a klasszikus modernitás; gondolatmenete a bauhausi eszmék újraértelmezésében gyökerezik.
⬇ Kattints bele a katalógusba! ⬇
Rónai Éva a hazai textilművészet meghatározó egyénisége. Munkáit a rendkívül időigényes, nagy türelmet, fizikai állóképességet és koncentrációt igénylő francia gobelin-technikával készíti, álló szövőszéken. A gobelin tradicionális technikája, és biblikus-mitikus témaválasztásai ellenére alkotásai megdöbbentően realisztikusak, motívumaik és szereplőik – gyakran családtagjai – a mához, a jelenkor eseményeihez, történéseihez kötik őket. Állatfigurái jelképek és emberi tulajdonságok hordozói; a műveken rendre „igaz mesékben” bukkannak fel. Rónai Éva gobelinjeit a kritikus állásfoglalás és a szelíd humor, időnként fanyar irónia teszi ízig-vérig kortárs művészetté.
Kis Judit a legújabb műveit mutatja be a genfi topic – espace d’art independentben. A kiállítás fókuszában az emberi kapcsolatok és a szerelem áll.
A kreativitás (egyik) alapja az, hogy mindent tudjunk kellő játékossággal szemlélni. Ha sikerül felülírni egy formához, funkcióhoz vagy szituációhoz kapcsolódó berögzültségeinket, akkor a felhasználási módok új lehetőségeit lelhetjük meg. Japánban a „gadget-kultúra” már annyira túlburjánzott, hogy képzőművészek sokasága kezdett el az elmúlt években a tárgykultúra újraolvasásával foglalkozni. Lírikus játékossággal építik fel fantáziavilágaikat a tömegtermelés felfoghatatlan léptékben előállított kész formáiból, termékeiből.
Architechtonikus tájképi kisplasztikák
Szoborgyűjtő Kör Szentendrén
