-írja Klaniczy Júlia az Artpool Művészetkutató Központ igazgatója március 8-i nyílt levelében. Az intézmény a bezárás közelébe került.
Az Artpool 1979-től működik, Galántai György és Klaniczay Júlia vezetésével. A rendszerváltás előtti időszakban alternatív művészeti intézményként, a második nyilvánosság egyik tereként üzemelt. 1992-től az illegalitásból kilépve hivatalosan is megnyílt mint kutatóközpont rendszeres archívumi és könyvtári nyitva tartással és egyéb időszakos programokkal.
Mivel az Artpool a hetvenes évek végétől kezdve dokumentálja az avantgárd művészeti eseményeket, építi hasonló profilú gyűjteményét, kiállításokat szervez és nemzetközi művészeti cserekapcsolatok megteremtésén munkálkodik, jelenleg hatszáz folyóméternyi dokumentum- és gyűjteményanyaggal bír.
Most azonban az ellehetetlenülés fenyegeti. Amennyiben bezár, a magyar avantgard művészet történeti dokumentumainak zöme hozzáférhetetlenné válik.
ELSŐ KÉZBŐL I.
Az Artmagazin idei új tárlatvezetés-sorozata közvetlen betekintést ígér a művészi munkafolyamatba, a műalkotások létrejöttének kulisszatitkaiba, mégpedig
ELSŐ KÉZBŐL, a művész vezetésével. Hogy ez nemcsak hasznos, de mindkét fél számára izgalmas és szórakoztató, az már az első alkalommal bebizonyosodott. 2014. február 20-án a Kisterem Galériában
Albert Ádám kalauzolta az érdeklődőket A bauxit-krízis című kiállításában. Hogy kerül a bauxit a galériatérbe? Természettudományos kutatás, rendszertan, nagy földrajzi felfedezések, rejtélyes funkciójú tárgyak, az „agyagezüst” története és az alumínium tálcák esztétikuma egyaránt terítékre került.
Részlet Albert Ádám A bauxit-krízis című kiállításából. Fotó: Simon ZsuzsannaMindennapi környezetünknek csak bizonyos pontjaihoz köt intim viszony. Ezekre a pontokra pedig általában valamilyen meghatározó élmény helyszíneként emlékszünk: ezen a padon csókolóztam először, itt gyökerezett földbe a lábam, amikor ötévesen megláttam egy nyestet, itt sétáltam, amikor felhívott az unokatestvérem, hogy babát vár. Mentális térképünk ilyen szubjektív emlékpontok mentén rajzolható fel.
A Valyo Mobil Szaunája ezzel a jelenséggel operál. Az izzasztókabinná
átalakított Steyr típusú busz 2014. február 27-től kezdve egy olyan tapasztalat lehetőségét biztosítja a vállalkozó szellemű buszhasználóknak, aminek a megélése kapcsán minden bizonnyal különös viszony fűzi majd őket a Dunához és Budapesthez.
A Valyo szaunájából négy hétvégén keresztül nézheti bárki a télvégi Budapestet különböző Duna-parti helyszíneken egy szaunakályha mellett. Aki pedig hűvösre vágyik, annak csak ki kell ugornia a kabinból a Duna mellé egy kis felfrissülésért.
Kaszás Tamás és Kristóf Krisztián 2003 óta dolgozik együtt a The Randomroutines formációban egy rockzenekar munkamódszeréhez hasonlóan. A tagok koncert helyett a Tűzszünetben című kiállítással ünneplik a tízéves évfordulót. Az itt látható anyag egy része a Rejtett víziókon bemutatott munkájuk továbbgondolása.
A kiállítás március 7-ig látható a Higgs Mezőben.
További információ a Higgs Facebook oldalán.
2014. február 13 – március 3.
Kurátor: Övül Durmuşoğlu
Kiállító művészek: Ruanne Abou-Rahme and Basel Abbas, Natalie Czech, Mariechen Danz, Bouchra Khalili, Ahmet Ögut, Yorgos Sapountzis, Susanne M. Winterling
További információ a Stúdió Galéria honlapján.
További információ a Trafó honlapján.
Hornyik Sándor, a kiállítás kurátora beszél a Naturalizmus és humanizmus a 21. században alcímű tárlatrólKiállító művészek:Czene Márta, Fülöp Gábor, Győrffy László, Karácsonyi László, Kis Róka Csaba, Kovách Gergő, Máriás István aka Horror Pista, Magyarósi Éva, Moizer Zsuzsa, Nyári István, Péli Barna, Szabó Eszter, Szöllősi Géza, Verebics Ágnes
További információ a MODEM weboldalán.
... Költői kérdése, amelyre fotósorozata egy tavalyi leírásában bukkanhatunk, már közelebb jár az igazsághoz, mint maguk a precízen lefotózott tételek. „Vajon az, hogy megtaláltam a polcokra rakódott porból kirajzolódó tájképeket a kötetek helyén, közelebb vitt-e anyámhoz?” A kiállítás ilyen és ehhez hasonló leképeződések számba vétele.
Lépésváltás - Az 1945 utáni magyar művészet újrarendezett állandó kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában
Magyar Nemzeti Galéria, C épület, III. emelet
További információ a Magyar Nemzeti Galéria honlapján.
A 2013-as év hozzám legközelebb álló művészeti projektje január 23-án csoportképpel zárta sorozatát. 2012 decemberében került nyilvánosságra a kormány azon szándéka, hogy a Műcsarnokot az MMA tulajdonába játssza át. A művészek, kurátorok tiltakozását mederbe terelő elképzelés Mélyi József műkritikus és az MKE Képzőművészet-elmélet Szakán végzett hallgatói, Kozma Eszter és Pacsika Márton agyából pattant ki. Az egyszeri tiltakozó akció helyett aztán a projektből 52 hét alatt 50 művésznek megszólalási lehetőséget biztosító, hosszú távon is hatni képes művészi tabló lett: mindenki a saját eszközeivel járult hozzá, hogy a véleménynyilvánítás minél sokszínűbb legyen.
Az A kis cigány (1996) c. kisjátékfilm akkor készült, mikor Kállai Henrik még a szegedi tanárképző főiskolára járt. Egy videokamerán keresztül kezdte el rögzíteni családja mindennapjait, így az A kis cigány története is az alkotó családjának, pontosabban nagybácsikájának, Pikács Gábornak – aki a film főszereplője, illetve a kiállításon is résztvevő művész – az életéből merítkezik. A mesemondói narrációval kiegészült néhány jelenetből álló történet egy kisnövésű roma fiú nehéz sorsát és tragikus halálát mutatja be, s mindennek egészen különös atmoszférát kölcsönöznek – a szalagok roncsolódása és az újrarögzítés eredményképpen – az olykor nehezen kivehető alakok, illetve az alig érthető párbeszédek.
Akár a mottója is lehetne az Új Budapest Galéria nyitókiállításának a cikk elejére választott Gerber Pál munka címe. A Budapesti merítés című csoportos bemutatót összeállító Andrási Gábor, Fitz Péter és Török Tamás a kurátori koncepció tekintetében valóban nem merült veszélyesen mélyre. A három művészettörténész egy reprezentatív kortárs magyar művészeti tabló kialakításának igényével olyan meghívásos tárlatot rendezett, amely jórészt az általuk vezetett intézmények kiállításain – a Budapest Kiállítóteremben, a Lajos utcai Kiállítóházban, valamint a Kiscelli Múzeum templomterében és oratóriumában – már korábban bemutatott, közel hatvan képzőművész munkáiból állt össze.
Gerber Pál: Mély mondanivalóba könnyű belefulladni, 2012, kasírozott print
