Seres Szilvia interjúinak és kutatásának célja, hogy korabeli művek és dokumentumok hiányában a net art hőskorszakához kapcsolódó személyes emlékeken keresztül mutassa be a magyarországi új média és azon belül a hálózat- és szoftverművészet történetét. A szerző ezúttal Fernezelyi Márton, informatikus és médiaművésszel beszélget. - See more at: http://artmagazin.hu/artmagazin_hirek/a_hatarokon_belul_maradni_egy_muvesznek_erdektelen._mindig_ezeket_kell_feszegetni..2322.html?pageid=81
Seres Szilvia interjúinak és kutatásának célja, hogy korabeli művek és dokumentumok hiányában a net art hőskorszakához kapcsolódó személyes emlékeken keresztül mutassa be a magyarországi új média és azon belül a hálózat- és szoftverművészet történetét. A szerző ezúttal Kangyal András interakciótervezővel beszélget.
Mondja nekem Cé, hogy maradtak nekik az előadásról újsággalacsinnal megtöltött kukazsákok, kérdi kellenek-e, mert ha kellenek, menjek érte, vigyem haza Isten hírével,
hát, Haver, hülye leszek ott hagyni, mondom neki, hogy elhozom tőlük ide hozzánk, a nyolcba,
hozom, útközben egy zsák frankón kilyukad mikor hazafelé elzakózok a bringával,
és ahogy megállok ott, hogy csomót kössek a szakadt zsákra nézem, ahogy folyik ki a galacsin a lyukon át, a zsákból,
olyan mintha a bele folyna ki,
mire hazaérek, ebből hulla lesz,
mutatom, mit hoztam, flesselik a többiek is, hogy tényleg jó lesz,
Andi madzaggal köt neki nyakat meg végtagokat, felöltözteti, így már tisztára az öregre hasonlít a másodikról,
nevet kell adni neki – legyen Muki, mondják – amiért ráflesseltem, hogy a kukazsák emberszabású...
Bartha Máté - Kozma Andrea: Cím nélkül, 2014
A héten több olyan fiatal képzőművésznek is nyílik kiállítása, akinek még ott van a farzsebében a diákigazolvány, vagy ha nincs, még meleg a helye. A zömében ifjú grafikusokat (és cimborákat) tömörítő 1/1 Csoport – Juhász Tamás, Koós Gábor, Molnár Dóra Eszter, Molnár Zsolt, Vera Nimova, Solt András – második alkalommal mutatkozik be a FUGÁban május 8-án 18 órakor. Ugyanebben az időben a Gosztola Kitti „faképeit” magába foglaló Jó fa, jó hely II. című kiállítás elé mond bevezetőt szerzőnk, Szikra Renáta a Liget Galériában. Gosztola finom rajzain olyan ezüstfenyőket, tujákat és fűzfákat ábrázol, amiket az elektromos vezeték miatt hivatalosan meg kellett csonkítani. A kíméletlen gesztust az ábrázolt fa anyagából készült keretek szétvágásával is hangsúlyozza.
Ha sikerült kikerülni megnyitóválasztási dilemmából, akkor a FUGA és a Liget között félúton elhelyezkedő Chimera-Project bázison folytatódhat a csevegés és a művészetélvezet. 19 órától utolsó állomására ér a szlovák fókuszú Interart kiállításprogram a Cséfalvay András és a szlovák művésztrió, a Kassaboys munkáit bemutató „A legszélső pályán…” című önreflexív kiállítással.
Urban spaces are constantly in flux. Changing, growing, deteriorating as we (culture and society) move around them. Leaving in our wake a socio-political architectural debris within our cities. The abandoned and the vacant, the pieces that got left behind.
exhibition by 20+ international artists run by SEIZE International in conjunction with KÉK- Contemporary Architecture Centre and Lakatlan Budapest
Az Artmagazin ELSŐ KÉZBŐL tárlatvezetés-sorozatának első alkalmával Albert Ádám kalauzolta az érdeklődőket A bauxit-krízis című kiállításán a Kisterem Galériában. A teljes vezetésről videófelvétel készült.
Az Artmagazin ELSŐ KÉZBŐL tárlatvezetés-sorozatának első alkalmával Albert Ádám kalauzolta az érdeklődőket A bauxit-krízis című kiállításán a Kisterem Galériában. A teljes vezetésről videófelvétel készült.
Az Artmagazin ELSŐ KÉZBŐL tárlatvezetés-sorozata legutóbb Birkás Ákos rejtett önarcképei és hipszter szentjei közt járt a Knoll Galériában. A művész személyes kommentárja teljes hosszában megekinthető az alábbi videón.
Március 30. és április 27. között zajlott a Műcsarnokban a Derkovits-ösztöndíjasok kiállítása, amelyet az intézmény weboldala a példaszerűen létrehozott blog szerzői méltán ünnepeltek: „Tavaly is volt, idén is lesz!...”. Ezeken az online felületeken a díj történetéről, aktuális missziójáról, zsűrijéről, a díjazottakról és alkotásaikról az olvasók bőséges információkat találhatnak. S bár a kiváló alkotók kiváló műveinek elemzése és értelmezése lenne egy kritikus feladata, én inkább arról írok, hogy egy pályáját elkezdő fiatal képzőművésznek a mai magyarországi kontextusban milyen ideológiai és egyben praktikus dilemmával kell szembenéznie.
Kettős kiállításenteriőr a Derkovits Gyula képzőművészeti és Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjasok kiállításán. Borsos János munkája. Fotó: Műcsarnok
Pimasz dolog ez a történelem, megy el mellettünk, rá se nézünk, holnap már tanulni kell. A kijevi események nyilván a történelem részei lesznek, ősz tanárok mutatják pálcával a teret, be kell magolni a februárt, mellette a források, benne a villával, hajó a kertben, antilopok a házi állatkertben. A fotósok itt csak látszólagos mellészereplők, hazaküldik a képeket, és mennek más háborús övezetbe, a lételemükbe. Bielik Istvánnak, az összeütközések fotósának, Szíria után Kijev kicsit más, talán kevésbé véres.
Egy maszkos tűntető őrt áll a Hhrusevszkohó úton felállított barikádon Kijevben. Egy görög katolikus pap rózsafüzért rakott a fegyverére, miután megáldotta. Fotó: Bielik István
Közeleg a négynapos ünnep, a munkát éljenező hivatalos állami szabadnap, amit paradox módon a munka mellőzésével töltünk. Programajánlónk ezúttal sajátos bédekker, amely megmutatja hogyan cikázhatunk Európa nagyvárosaiban a magyar érdekeltségű kulturális programok között.
A május 1-i indulás előtt a magyar fővárosról tudhatnak meg többet azok, akik ellátogatnak a MÜSZIbe április 29-én este 7-kor a Kortárs Építészeti Központ kezdeményezésére létrejött Közérthető város című bemutatóra. A projekt és a kapcsolódó kiállítás célja, hogy design, valamint adatvizualizáció segítségével közérthetővé tegye az állampolgárok számára Budapest működésének, igazgatásának szabályait és azok legfontosabb folyamatait. A falakon látható, könnyen dekódolható infografikák egy olyan kiadványsorozat oldalain gyűlnek majd össze, amely segítséget nyújt bárkinek a városlakókat érintő kérdések megértéséhez.
Az MKE Intermédia tanszék első- és másodéves hallgatói egy kiállításban foglalták össze azt a közel egy éves gondolatmenetet, amit az idén 500 éve történt Dózsa György-féle parasztfelkelés köré építettek. A hallgatók a közös munka során a 2B Galéria terét egy a (művészet)történeti tények újragondolását inspiráló közeggé alakították. A kiállítás egyik termében meghívott művészek munkái tették teljessé a koncepciót.
Seres Szilvia interjúinak és kutatásának célja, hogy korabeli művek és dokumentumok hiányában a net art hőskorszakához kapcsolódó személyes emlékeken keresztül mutassa be a magyarországi új média és azon belül a hálózat- és szoftverművészet történetét. A szerző ezúttal Fernezelyi Márton, informatikus és médiaművésszel beszélget.
Semmit sem értek. Már az intenció sem világos. „Szent-Iványi Réka fotói nem kívánnak provokálni, és mégis azt teszik, nem kívánnak ítélkezni és mégis megteszik” - így a falszöveg. De akkor mit kíván a művész, aki veszi a bátorságot és behatol egy Torgyán nevű transzvesztita férfi életterébe, egy másfél szobás panellakásba, ahol az ötven év körülinek tűnő férfi együtt él az anyjával, a kutyájával és a macskájával. Hát ez homályos.
Szent-Iványi Réka: Untitled sorozat, 2012-13
A hazai műkritikusokat tömörítő AICA nyílt levelet intéz Halász János államtitkárhoz, a térség művészetét egyedülálló módon archiváló Artpool kutatóközpont megmentése érdekében.
Címzett: Halász János Kultúráért Felelős Államtitkárság
Tárgy: Az Artpool Művészetkutató Központ fennmaradásáért
Tisztelt Államtitkár Úr!
Levelünket a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) Magyar Tagozata tagjaiként, az Artpool Művészetkutató Központ fennmaradása érdekében írjuk. Mint kritikusok, művészettörténészek, a kortárs képzőművészettel foglalkozó szakemberek követjük az Artpool tevékenységét, használjuk archívumát, és nagyra becsüljük azt a munkát, amely az intézményben folyik. Jelen levelünkben elsősorban azokat a szempontokat hangsúlyozzuk, amelyek az Artpool működését mindennapi munkánkhoz elengedhetetlenül szükségessé teszik. Az AICA Magyar Tagozata célkitűzései között szerepel a kortárs magyar képzőművészet, iparművészet, fotóművészet, építőművészet és határterületeik értékeinek feltárása, terjesztése és képviselete. Ennek a feladatnak az ellátásában nélkülözhetetlenek azok az intézmények, amelyekben a kortárs művészet legfrissebb fejleményeivel kapcsolatos dokumentumokat szisztematikusan gyűjtik, az eseményeket – többek között hang- és/vagy képrögzítéssel – dokumentálják. Az Artpool ezen a területen ma az egyik, talán a legfontosabb, de mindenképpen a leginkább példamutatóan működő intézmény Magyarországon. Az Artpool nagy múltra tekint vissza a kortárs magyar művészet külföldi megismertetésében és a nemzetközi művészeti trendek magyarországi közvetítésében: minden kutató támaszkodhat nemzetközi archívumára és nemzetközi kapcsolataira. Az AICA Magyar Tagozatának tagjai többségükben művészettörténeti jelenkor-kutatással, a magyar művészet közelmúltjának és jelenének feltárásával foglalkoznak. Az Artpool nélkül ezek a kutatások nem, vagy csak hiányosan valósulhatnának meg. Az Artpool szerepe ugyancsak kiemelkedő a művészeti felsőoktatás és a művészettörténész-képzés feltételeinek javításában, az oktatási színvonal emelésében, valamint a tehetséges fiatal művészettörténészek és műkritikusok pályakezdésének segítésében. Bízunk abban, hogy az Artpool tevékenységének jelentőségét nemcsak a szakma képviselői, de Államtitkár Úr is ismeri és elismeri, és a Minisztérium mindent megtesz a Művészetkutató Központ hosszú távú és kiszámítható működéséhez szükséges körülmények biztosítása érdekében.
Tisztelettel:
Az AICA tagjai:
András Edit
Andrási Gábor
Angel Judit
Baglyas Erika
Bagyó Anna
Bakos Katalin
Beke László
Bencsik Barnabás
Bordács Andrea
Cserba Júlia
Csizmadia Alexa
Dévényi István
Fabényi Júlia
Faludy Judit
Fehér Dávid
Fenyvesi Áron
Fitz Péter
Forgács Éva
Hajdu István
Havas Lujza
Hegyi Dóra
Horányi Attila
Horváth Ágnes
Jerger Krisztina
Kemény Mária
Kernács Gabriella
Kokai Károly
Kovács Ágnes
Kovács Péter
Kovalovszky Márta
Krasznahorkai Kata
László Zsuzsa
Mélyi József
Markója Csilla
Marosi Ernő
Muskovics Gyula
N.Mészáros Júlia
Nagy Gergely
Nagy Ildikó
Nemes Attila
Paksi Endre Lehel
Passuth Krisztina
Pataki Gábor
Perenyei Mónika
Perneczky Géza
Peternák Miklós
Petrányi Zsolt
Rényi András
Páldi Lívia
Sasvári Edit
Somogyi Hajnalka
Somogyi Zsófia
Süvecz Emese
Sturcz János
Stenczer Sári
Stepanovic Tijana
Százados László
Szoboszlai János
Szőke Annamária
Tatai Erzsébet
Tímár Árpád
Timár Katalin
Török Tamás
Turai Hedvig
Várkonyi György
Wessely Anna
Zólyom Franciska
Zwickl András
2014/04/14
Kedves Naplóm!
Minden ellenkezésem ellenére, kénytelen vagyok ezt a mai bejegyzést megtenni. T. Úr órájára egy hete tartozom a naplóval s félő, hogyha ma sem írom meg, végleg elvesztem a belém vetett bizodalmát. Meg hát, kínos is, hogy hétről hétre mindenki felolvassa a magáét az órán, én meg csak lapítok. Pedig, naplóm látja lelkem, nem sok mindenről van beszámolnivalóm.
Neogrády-Kiss Barnabás Naplóm című sorozatából, 2013
Seres Szilvia beszélgetése dr. Kovács Lászlóval, az MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztályának (DSD) alapító-vezetőjével és dr. Micsik Andrással, az Elosztott Rendszerek Osztály csoportvezetőjével.
