Tasnádi József Munkácsy-díjas képző- és médiaművész. Alkotásait az elvont fogalmiság és részletekbe menő precizitás jellemzi. Szemléletmódja egyszerre tudományos és poétikus, inspirációit empirikus tudásból és váratlan megfejtésekből meríti. Az elmúlt évtizedben érdeklődése az új média felé fordult – a MODEM második emeleti kiállítóterében ebből az időszakból származó digitális művei (installációk és videómunkák), valamint korábbi rajzai láthatók. Minden munkához rövid leírás tartozik, a sorokat pedig ő maga jegyzi. Alkotásai így formát öltött gondolatok, amelyeknek a néző számára nem üzenete, hanem jelentése van.
A továbbjutó művészek listáját idén is a pályázat honlapján tették közzé.
2022. június 18. és szeptember 25. között documenta fifteen címmel szervezik meg Kasselban a 15. documentát. A nemzetközi rendezvényen az OFF-Biennále Budapest csapata is bemutatkozik. Ennek apropóján a Goethe Intézet 2022 első félévében beszélgetéssorozatot szervez Magyar művészek a documentán: Vasarelytől az OFF-Biennáléig címmel. Az egyes beszélgetések témáját dr. Pócsik Andrea kultúrakutatóval közösen határozták meg, s őt kérték fel a beszélgetések moderlására is. A sorozat következő eseményére március 31-én, csütörtökön 18:30-kor kerül sor, Hetedhét határon túl címmel.
A hétre három olyan kiállítást ajánlunk, amelyeknél az absztrahálás központi szerepbe kerül, de nem kizárólagosan az határozza meg a bemutatott műveket. Legyen szó nyelvi vagy képi absztrakcióról, személyes történetekről vagy kollektív élményekről, a TOBE Galéria, a Várfok Galéria és a Glassyard Galéria kiállításai érzéki módon, komplex narratívák mentén tárgyalnak meg a társadalom számára (is) jelentős kérdéseket.
Egy, a Designers Movie Nights hétfői eseményére szóló páros belépőt sorsolunk ki azok között, akik helyesen válaszolnak kérdésünkre.
Ambivalensnek tűnhet kortárs képzőművészeti alkotásokra a cuki jelzőt használni. A cuki jelzőről Jeff Koons lufikutyái vagy Takashi Murakami színes-illatos pop virágai juthatnak eszünkbe; popkulturális jelentőségüket részben az őket övező viták erősítik. A cuki, mint a fogyasztói társadalom kedvelt szava a képzőművészetben első pillantásra pejoratívnak, kiüresedett dekorativitásra vonatkozó jelzőnek hat.
A szervezők szinte pontosan két év szünet után – 1 nap különbséggel – újból itt vannak a sorozat következő, hatodik programjával. Mi pedig hamarosan Artmagazin játékkal érkezünk, ahol a helyes válaszolók között egy páros belépőt sorsolunk ki!
Az idén első alkalommal meghirdetett Kassák kortárs művészeti díj célja olyan alkotások létrejöttének támogatása, amelyek kapcsolódnak Kassák művészetszemléletéhez és az avantgárd mozgalmak által felvetett kérdések mai értelmezéséhez. A nagyszámú pályázó közül öt alkotó maradt versenyben, pályaműveik öt különböző szemléletmódot képviselnek.
A héten csupa olyan kiállítást ajánlunk, amelyeken női művészek munkáit lehet megtekinteni. Kezdve a sort a Nyolcésfél kiállításával, amely március 8-án, a nemzetközi nőnapon startolt, s ahol számos női alkotó „energiája” egyesül egy térben. A VILTIN Galériában két művész értekezik bibliai teremtéstörténeti és evolúciós, vallási és tudományos kérdésekről. A Tér-Kép Galériában pedig magyar és finn kerámia- és textilművészek fedik fel a város és a természet között meghúzódó disszonanciákat.
A Budapesten született Frey Krisztiánt itthon a magyar neoavantgárd művészet, valamint az Iparterv-nemzedék alkotójaként, nemzetközi viszonylatban pedig a korai computer art pionírjaként tartják számon. 1970-es Zürichbe költözéséig a külső, nyugati hatások hiányában önállóan, a szkriptuális- és gesztusfestészet keretein belül alakította ki festői eszköztárát, de elmozdult a monokromitás irányába is.
E heti ajánlónkban három olyan kiállítást ajánlunk, amelyek bár a fotográfia médiumát helyezik középpontba vagy abból indulnak ki, de radikálisan kilépnek annak hagyományos kereteiből. A Capa Központban két művész mutatja be, szerintük mi a kép, mi a fotográfia. Ezt a kérdést boncolgatja a Vintage Galéria kiállítása is, ahol kamera nélkül, mégis fotográfiai eljárás során létrejövő alkotások sorakoznak fel. A Trapézban pedig egy különleges, eredetileg térképészeti célokra kifejlesztett, fotográfián alapuló 3D szkennelési technológia révén pillanthatunk be a modern automatizált farmok nem éppen idilli mindennapjaiba.
Gyermeki örömről, kíváncsiságról és környezeti változásokra éhes budapesti lakókról tesz tanúbizonyságot a négy aranyba burkolt belvárosi épület. Az elmúlt hetekben történt akció a budapesti szóbeszéd és a közösségi média állandó témájává vált. Az érdeklődés pedig a projektet körüllengő misztikumnak köszönhető: ki csinálja az arany bevonatokat és miért?
