A pályázat kiírója az ausztriai székhelyű Esterházy Privatstiftung. A 2009-ben alapított és nyertesenként ötezer euróval járó, a fiatal, kortárs képzőművészetet népszerűsítő díjat kétévente, minimum kettő, maximum három negyvenöt év alatti magyar képzőművésznek ítéli oda a független, nemzetközi szakmai zsűri.
Mostanra csupán egyetlen kérdés maradt: Táblával vagy kutyával sétálni számít inkább legális munkavégzésnek karantén idején a Műcsarnok előtt? Minden igazságnak megvan a maga helye, ám előbb lássuk a tényeket!
Fókuszban a gondoskodás, a megújuló digitális látogatói élmény és a partnerségeken alapuló új kiállítások.
Első alkalommal 1962-ben indítottak animációs tervező osztályt az Iparművészeti Főiskolán Nepp József szakoktató vezetésével, jobb híján a díszítő-festő szak keretében. A hallgatók Richly Zsolt, Szenes Katalin, Bleier Edit és Gémes József voltak, és közülük hárman diplomáztak 1966-ban. Nepp József úgy emlékezett vissza Gémesre, mint aki teljes vértezetben pattant ki Pallasz Athéné fejéből.
A munkanapokra a Deák Erika Galéria kurátori pályázatának nyertes kiállítását, hétvégére az FKSE – Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület a művészeti alapjövedelem lehetőségét megvitató kerekasztal-beszélgetését ajánljuk.
Fiatal építészként különleges érzés volt Rajk László egykori műtermében – az Art Departmentben – megtekinteni Birkás Ákos (1941–2018) és Rajk László (1949–2019) hetvenes évekbeli kockaházakkal foglalkozó munkáit. A kiállítás kapcsán azonban támadt némi üresség- és hiányérzetem.
2022 tavaszán Pólya Zsombor fiatal képzőművész bedobozolta Kolodko Mihály Dunakorzón álló bronzszobrát (2014), amely Roskovics Ignácot ábrázolja festés közben, s amelynek eredetijét Kolodko először Ungváron állította fel 2012-ben. Pólya „fragile” feliratú deszkadobozát gerillaakcióként helyezte el Kolodko szobra körül, miután a szobrot becsomagolta, hogy ne érhesse kár, és ezzel „elszállításra ítélte”, mivel, mondja a művész „szeretném azt gondolni, hogy nem ez jellemzi a budapesti ízlést…”. Az akciót a 24.hu-n megjelent cikk írója számára azzal indokolta, hogy Roskovicstól „távol állt a plein air festészet, azaz valószínűleg soha nem festette ilyen módon egyik képét sem, így szobra többszörösen is hazug, jelentéktelen, harmadlagos tákolmány, a festészet közérthető és perverz metaforája, nem műalkotás, így műélvezeti értéke sem lehet” (Benedek 2022).
Három január 22-én, a Magyar Kultúra Napján megnyílt kiállítást ajánlunk a hétre: Balatonfüreden Bak Imre kiállításával indul a Vaszary Galéria idei, a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa keretében megvalósuló programsorozata, a Centrális Galériában egy hétig megtekinthető Emine Ziyatdinova a krími tatár közösségről szóló kiállítása, a Foton Galériában a 25. Herczeg Klára-díj nyerteseinek tárlata látható.
ÁÉTI, MÁVTI, Képző- és Iparművészeti Lektorátus, Iparművészeti Vállalat – a hatvanas-hetvenes építészetével, belsőépítészetével kapcsolatos, sokunknak talányos jelentésű fogalmak. Szerdahelyi Laura belsőépítész szakmai múltjában azonban ezek az intézmények főszerepet játszottak. Tervezővállalati munkái közé olyan kiemelt épületek belsőépítészeti tervezése tartozott, mint a balatonfüredi Annabella Szálló tereinek kialakítása és berendezése, a Déli pályaudvar belsőépítészeti részleteinek kidolgozása. Emellett szerepet vállalt a Lektorátus bírálati munkájában, de maga is részt vett bútortervezési pályázatokon, aminek nyomán az Iparművészeti Vállalat boltjaiban láthattuk viszont munkáit.
An exhibition of sculptures by Mona Zimen and paintings by György Király recently opened at the Stadtturm Galerie in Vielshofen, Bavaria, Germany.
TÓT Endre és a Szépművészeti Múzeum Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézete (SZM-KEMKI) pályázatot hirdet kortárs művészeknek. Kutatásra épülő művészeti projektterveket várnak.
Az Art Departmentben Nagy Bálintot, az ENA Kornerben Omarát, az acb Galériában Kelemen Károlyt ajánljuk a heti kiállítás-túra állomásaiként.
A MOME-n és a budapesti Koreai Kulturális Központban január végéig látható a szöuli Nemzeti Hangul Múzeummal együttműködésben megvalósult Túl a tipográfián — a koreai írásrendszer perspektívái című kiállítás. Mindkét kiállítás a koreai írásrendszer, azaz a hangul szépségére és inspiráló hatásaira fókuszál. A kiállítás nagyobbik részében, a kulturális központ Margit híd budai hídfőjénél található épületében három tematikus szekcióban maketteket, szobrokat, installációkat és plakátokat láthatunk, vagyis a hangult mint a képzőművészet és a dizájn forrását új szempontokból érzékelhetjük. A MOME területén két nagyobb volumenű installáció talált ideiglenes otthonra, miközben a félév során mesterszakos hallgatók és koreai oktatók a kurzushéten mélyedtek el az ázsiai írásrendszer komplexitásában. A projekt kapcsán German Kingával, a MOME Emotions kiállítás kurátorával és a koreai alkotások elhelyezésének felelősével, az intézmények együttműködéséről, az egyetem (köz)tereinek kortárs képzőművészetet befogadó első lépéseiről, illetve a koreai kultúrához fűződő viszonyáról beszélgettünk.
Az Ausztriában 1994 óta, nemzetközileg pedig 2009 óta kiosztott rangos díjon a 40 évesnél fiatalabb, a festészet vagy a grafikai területén tevékenykedő művészek munkáját ismerik el.
HAVI ARCHÍV rovatunkban minden hónap elején összeszedjük azokat a korábbi tartalmainkat – mind a nyomtatott, mind az online Artmagazin anyagából – , amelyek valamilyen aktualitással rendelkeznek, így érdemes őket újra elővennünk és elolvasnunk. Mutatjuk januári kiállításokhoz és kulturális eseményekhez kapcsolódó írásainkat!
