Fátyol Viola művészeti gyakorlatának egyik legfőbb vonása, hogy a társadalmi témákhoz a személyesség felől közelít, ezáltal önazonos és hiteles, a „női tapasztalatot” fókuszba helyező művészeti attitűd az övé. Kutatáson alapuló, konceptuális fotográfiai gyakorlatában a megrendezett és a dokumentarista fotó sajátosságait ötvözi, amelynek ő maga is gyakori szereplője. Projektalapú munkáiban a közös munkafolyamat során megismert résztvevők élményvilága személyes tapasztalatain keresztül olyan égető társadalmi kérdéseket hoz felszínre, mint a nemiszerep-elvárások, az időskor és az elmagányosodás, az anyaság és a családi kapcsolatok változó viszonyrendszere.
A HANGSZÍNEK - Új zene a történeti avantgárdban című kiállítás az 1910–1930-as évekbeli avantgárd mozgalmak és az új zenei kísérletek kapcsolatát vizsgálja.
Az Artmagazinnál fontosnak tartjuk, hogy habár napjaink új cikkek írásával és gondozásával, új lapszámok összeállításával telnek, mégse feledkezzünk meg korábbi tartalmainkról – főleg, hogyha azoknak ma ugyanúgy van aktualitásuk. Íme a legfrissebb HAVI ARCHÍV, csupa decemberi történéshez és kiállításhoz kapcsolódó olvasnivalóval:
Érdekes együttállás, hogy Pacsika Rudolf kiállítását pont azon kusza geopolitikai, történelmi és gazdasági jelenségek miatt zárták be idő előtt önkormányzati döntés alapján idén november elsején, mint amelyeket egyébként posztkoncept műveiben is rendre kijátszik egymás ellen. A kultúra akár egymástól távol eső elemeit forgatja össze és mémesíti, hálózatosítja közéleti, filozófiai és kommunikációelméleti síkokon, miközben intellektualitása nem válik elitistává vagy megfejthetetlenné.
Vajon mi az, ami szívünknek kedvesebb? A függetlenség vagy a helyhez, közösséghez, személyhez kötöttség? Váltogathatjuk-e az identitásunkat, a nevünket, kezdhetünk-e minduntalan új életet, ereszthetünk-e gyökeret, vagy gyökértelennek látszunk majd mindörökre egy hatalmas körforgásban?
A remény feszültsége a Virág Benedek Házban, képileg is ismerős érzések az Inda Galériában és szorult helyzetek a Tér-Kép Galériában.
Tizenkettedik alkalommal kerül megrendezésre a PATRON, az FKSE karácsonyi műtárgyvására!
Az FKSE Galéria szerdán záró és a TOBE Galéria szerdán nyíló kiállítását ajánljuk a hétre – szombatra pedig a MODEM maratoni programnapját.
A KVTársulat kísérleti kiállítására és performanszára péntek este 18:00 és 20:00 között, míg szombaton 15:00 és 17:00 között várják az érdeklődőket a Térkép Galériában.
Hans van der Meer 1955-ben született Hollandiában, nemzedékének legjellegzetesebb holland dokumentarista fotográfusaként tartják számon. A Capa Központban Apró rejtélyek címmel december 23-ig látható kiállítása apropóján mi is találkozhattunk vele, így a nyolcvanas években Budapesten készített képeiről és a Magyarországon töltött időről, a fotográfiák és szavak kapcsolatáról, archívumáról és érintőlegesen a fociról is beszélgettünk.
Hans van der Meer was born in 1955 in the Netherlands and is considered the most distinctive Dutch documentary photographer of his generation. On the occasion of his exhibition titled Minor mysteries on view until 23 december at the Robert Capa Contemporary Photography Center in Budapest we were also able to meet him – so we talked about the pictures he took in Budapest in the 1980s and the time he spent in Hungary, the relationship between photographs and words, his archive, and a tiny bit about football too.
Párizs egyik első északi külvárosában, Aubervilliers csatornapartján egy többszintes placcon két-három hetente feltűnik néhány objektum, néha performansszal kísérve. Kivéve, amikor fel sem tűnik, mert olyannyira beleillik környezetébe. A néhány objektum gyakori feltűnésének neve is van: Thundercage.
Elveszni a fordításban. Elveszett a lényeg.
A Nem vagyok robot. A szingularitás határain című kiállítás szervesen kapcsolódik a Ludwig Múzeum kurátori csapata által felépített nemzetközi programhoz. Míg a 2020 novemberében nyílt Lassú élet. Radikális hétköznapok a természet és globalizmus problémáit tematizálta, a nemrég zárt Kiterjesztett jelen. Átmeneti valóságok című kiállítás az időbeliség és az aktuális társadalmi alapélmények összefüggéseit elemezte. A kiállítások célja a jelenkor paradigmáinak átfogó vizsgálata főként társadalmi, gazdasági és ökológiai szempontok alapján. A Nem vagyok robot kiállítás mai világunkat célzottan a technológia, a futurizmus és a poszthumanizmus kérdésein keresztül figyeli.
