Artmagazin 44
Helyszínelők Mona Lisa sírjánál
A művészettörténészeket már rég nem érdekli Mona Lisa, mert túl sok körülötte a találgatás. Mióta viszont popsztárrá vált, a közönség mindent tudni akar róla, mint egy jóravaló celebről. A kutatók helyett pedig főleg a Da Vinci-kódban utazó „brit tudósok” elégítik ki az elvárásokat. A helyzet most valamivel komolyabb: valódi művészettörténészek veszik gondjaikba Mona Lisa csontjait.
Ludwig-adomány Kölnnek
Tavaly novemberben Irene Ludwig követte 1996-ban elhalálozott férjét, Peter Ludwigot a túlvilágra. Volt mit maga után hagynia. A házaspár – egy német csokoládégyár gazdag családi örökségéből – bő fél évszázad alatt grandiózus műgyűjteményt halmozott fel, 12 ezer műalkotással.
A nemzetközi műtárgypiac forgalma 2010-ben
Karácsonyi számunkban (Artmagazin 2010/6. 5.) bemutattuk a világ legnagyobb műkereskedő országainak részesedését az éves aukciós összforgalomból.
Sugárzó impresszionisták
Az atompánik szedi áldozatait. A japán földrengés által kiváltott szökőár komoly sérüléseket okozott a fukusimai erőműben, önfeláldozó munkások hetekig küzdöttek a repedések betömésén, a teljes médianyilvánosság előtt. A híradóközvetítések hatása nem maradt el a múzeumügy területén sem. A Hirosimai Prefektúra Művészeti Múzeuma április elején egy nagyobb impresszionista kiállítást tervezett megnyitni.
Néhány szó a bányászok kalapácsáról – Reflex
Nagy élvezettel olvastam Buzinkay Péter írását (Az elfeledett márka – Szecessziós és art deco díszműkerámiák a kőbányai Drasche-gyárból) az Artmagazin 43. számában a számomra korábban teljesen ismeretlen cég által egykor készített valóban szépséges műtárgyakról.
Festőélet Magyarországon 13.
Legutóbb Faur Zsófi galériájában láthattunk mustrát ebből a hol zavarba ejtő, hol lenyűgöző, zsúfoltan is szellős, mert szellemes életműből.
La Biennale
Idén nyáron ismét sor kerül a magyar szakmabeliek által leginkább várt nemzetközi kortárs művészeti eseményre, a Velencei Biennáléra. Az 54-jére megrendezett biennále 2011. június 4. és november 27. között várja a kultúrturistákat a lagúnák városában. A fő kiállítócsarnokban és az egykori hajóműhelyben, az Arsenaléban ILLUMInations címmel fut majd a nagykiállítás, a nemzeti pavilonokat felvonultató Giardini parkjában pedig – magyar részről – Németh Hajnal törött BMW-je várja a művészetértők rohamát.
„Nem a semmiből jött elő a mai magyar műkereskedelem” – Sinkó Katalin művészettörténész, a BÁV volt becsüse, a Magyar Nemzeti Galéria Nyilvántartási Főosztályának volt munkatársa
1959-től csaknem húsz éven át, mondhatni a cég „hőskorában” volt a Bizományi Áruház becsüse. Amikor végre egyetemre járhatott, 1974-ben a magyarországi műkereskedelem történetéből írta az ELTE-n a szakdolgozatát. 1980-ban mégis a Magyar Nemzeti Galéria Nyilvántartási Főosztályának munkatársa lett. Amikor leültünk az interjúra, még mielőtt bekapcsolhattam volna a magnót, már szabadkozott: nem hiszi, hogy bármivel is hozzá tudna járulni a hazai műkereskedelem történetéhez azzal, hogy beszélgetünk. Szerencsére nem így történt...
A múzsák lázadása
Mi történik a művészettörténet-írás ligeteiben, ha egy képet nézve még az sem teljesen világos, pontosan milyen jelenetet is ábrázol a mű? Hogyan vesznek el információk – sőt néha maga a kép darabjai is – és aztán milyen értelmezési kísérletek épülnek a megmaradt alapokra? Szellemtörténeti kalandozás Lorenzo Lotto Budapesten őrzött kulcsműve kapcsán.
Pictus Arcadicus. Markó Károly és köre
Markó és köre: Mítosztól a képig. A Nemzeti Galéria nagyszabású életmű-kiállítást rendezett a 19. század egyik legsikeresebb magyar festőjének, idősebb Markó Károlynak, a szepességi klasszicista piktornak, akit egy firenzei villáig repített a jó szerencse és a tehetség. Klasszikus ideáltájak aranyló naplementével, antik romokkal, precízen megfestett lombokkal és apró mitológiai figurákkal. Élet és festészet Árkádiában.