Szexklub a Secessionban

Klimt vs. Büchel

Rieder Gábor

Forr a botrány a sokat látott bécsi Secession körül. Még a magyar sajtót is bejárta a hír: szexklub nyílt a bécsi szecesszió egykori központjának aranyleveles kupolája alatt. „Erkölcsi hanyatlás” – dörögték a politikusok. Az akcióért felelős kortárs művész és a múzeum vezetése örül a hírverésnek, éppen az volt a céljuk, hogy társadalmi vitát gerjesszenek. Állítólag ebből a célból kerültek a Secession termeibe a giccses szobrocskák, a pamlagok, az erotikus festmények és filmek.

Christoph Büchel installációja a Secessionban (forrás: flickr)


A Secession épületében rejtőző Gustav Klimt-féle frízhez a turistáknak át kell verekedniük magukat egy swinger klub kellékein, a matracokon, az elfüggönyözött szeparékon, az erotikus képeken és a krómrúddal ellátott színpadon. A különös díszletek egy pár nappal ezelőtt megnyílt kiállításhoz tartoznak, amit a svájci kortárs művész, Christoph Büchel jegyez. A neves, középkorú, bázeli képzőművész pszichológiai kísérletként is felfogható, hiperrealista módon kialakított enteriőrjeiről híres. Állított már ki bombákkal és rakétákkal teli lőszerraktárat, olcsó hotelt, épületből kilógó teherautót és egy punk együttes mínusz 25 fokra lefagyasztott komplett próbatermét is.

Christoph Büchel installációja a Secessionban (forrás: flickr)


Christoph Büchel kiállítása február 19-én nyílt meg a kortárs kiállítóteremként működő Secessionban. A svájci művész ezúttal bevonta a munkába a város másik felén található Element6 néven ismert szexklubot, ami így ideiglenesen a múzeumban működhet esténként. A Klimt által készített Beethoven-frízt rejtő terembe éjszaka nem lehet bejutni, de nap közben a klubhoz tartozó berendezési tárgyak – a heverők, a kitömött oroszlán, a trópusi növények, a szauna és a törülközők – tanúskodnak a furcsa funkcióváltásról.
 

Gustav Klimt: Beethoven-fríz (részlet), 1902


A Secession szóvivője, Urte Schmitt-Ulms szerint Büchel a Beethoven-fríz 1902-es megnyitásakor kirobbant botrányt akarta megidézni. A nagy becsbe tartott szecessziós mester ugyanis a korabeli közízlést sokkoló figurákat festett a falakra, például egy meztelen terhes asszonyt, csont sovánnyá aszalódott nőket és zombiszerű allegóriákat. Az Ember életét megnehezítő démoni figurákat a kortársak „az őrület és a rögeszmék képmásai”-nak, „beteges jelenetek”-nek, „a csodálatos emberi  alak szégyentelen karikatúrái”-nak és „festett pornográfia”-nak tartották. A mostani projekt – ha mást nem is – botrányt szintén kavart. Az osztrák politikusok sorra tiltakoznak, felháborodva az installáció 90,000 eurós árán.

full_000651.jpg
Kiállításajánló: A magyar szecesszió bútortervezői

A hazai bútorművesség hosszú-hosszú ideig engedelmesen követte a nemzetközi divatokat, az empire-től a tonettszékig. A századfordulón ütötte fel a fejét az egyénieskedés, ekkor született meg (építészeti intencióra) az első valóban nemzeti stílus, a magyaros szecesszió. Az ízig-vérig modern nyugati irányzat a népi motívumok beolvasztásával találta meg az utat a meglehetősen konzervatív ízlésű hazai polgárság szívéhez.

full_001416.png
Szecesszió Klimten innen, Klimten túl

Bécs tökéletes szuvenír-nyersanyagot faragott Gustav Klimtből: háromcentis Szecesszió Háza csillámhóeséssel, csókolózó pár narancssárga esernyőn, 135 millió dolláros Adele-portré hűtőmágnesen. De hogyan álljunk a Klimt-brandhez, a romlott kurtizántekintetek, az erotikus nőalakok, a századvégi dekadencia és aranymustrák kisszerű birodalmához? Erről kérdeztük bécsi irodájában az osztrák főváros egyik legsikeresebb múzeuma, az Albertina kurátor asszonyát, Marian Bisanz-Prakkent, aki nemcsak a századfordulós művészet nagy szakértője, de a Szépművészeti Múzeum Nuda Veritas című kiállításának a rendezője is. Ki inspirálta Klimtet, min vesztek össze a szecessziós művészek, mi az a szentélyművészet és mit tartogat a 2012-es esztendő az art nouveau kitartó rajongóinak.

35_Gutenberg4.jpeg
Szecessziós bútorok

A magyar szecessziós bútortervezők gazdag – és rendszerint nevesíthető – életműve már igazán megért egy könyvet. Meg is jelent Somogyi Zsolt kötete a témában az Iparművészeti Múzeum most zajló nagyszabású kiállításához kapcsolódva. A könyv formába öntött katalógus sorra veszi az összes fontos bútordarabot, irányzatok szerint csoportosítva.

full_001877.jpg
Az elfeledett márka

Búvárkodás a pesti ipartörténet mélyén. A tetőcserepek, a saját szabadalmú keramitkockák és az elektromos szigetelők árnyékában dísztárgy-szekció is működött a kőbányai Drasche-gyárban. Jó másfél évtizeden keresztül kiváló szecessziós és art deco iparművészeti tárgyak készültek itt. Majd jött a gazdasági válság, a nippek és az államosítás. Kései igazságszolgáltatás egy elfeledett, letagadott díszkerámia-gyárnak.