ARTMAGAZIN ♡ KECSKEMÉT

Artmagazin projekt

2022-03-31

Április 9-én ismét buszkirándulás!

Az úticél Kecskemét, ahol a modern építészet szinte minden irányzatára akad példa egyetlen négyzetkilométeren belül. Szecesszió, geometrikus szecesszió vagy art deco, modernizmus és posztmodern – ilyen épületeket mutatunk Branczik Márta építészettörténész, állandó túravezetőnk segítségével. Vagy legalábbis ami maradt belőlük.
A Kecskeméti Képtár gyűjteményében Gyergyádesz László igazgató kalauzol majd minket.
Ebéd fakultatívan, a Rozmaring Étteremben.

Kecskemet poszt

Egy kis előzetes:

Aranyhomok Szálló

Szigorú, raszteres homlokzatával, erőteljes geometriai formáival az ötvenes-hatvanas évek modernizmusának egyik legjellegzetesebb példája Janáky István 1963-ban átadott épülete, amelyben a kialakítás szigorú rendjét oldotta a loggiák áttetsző, színes üvegmellvédje, a lépcsőházak üvegkorlátja és az ide tervezett műalkotások sokasága is, amik közül Csernus Tibor falképének részletei még mindig láthatók a hotel előcsarnokában.

A Kodály Intézet könyvtára

Amennyire a modernizmus klasszikus példája az Aranyhomok, annyira más, bizonyos fokig már posztmodern szemléletű a Kodály Intézet könyvtárának épülete. Kerényi József (1939–2016) a város mai arculatát döntően befolyásoló építész volt – hogy miért és hogyan, erre majd a séta során érkezik a válasz. Nemcsak az ő munkásságában, de a 70–80-as évek magyar építészetében is kiemelkedő helyet tölt be a Kodály Intézet jelenleg sajnos bontás előtt álló könyvtárépülete, a „virágablakos ház”. Az Intézet egyéb épületei előtt szinte kapuzatként álló ház különlegessége a homlokzat virágkelyheket idéző plasztikus ablaksora. Hiába, hogy alig pár évvel utána épült, szemléletében fényévekre van Janáky Aranyhomok szállójától!

Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézet könyvtárépülete, részlet, 1965, fotó: © Tóth Sándor

Ha időnk engedi, ellátogatunk a Zsinagóga épületébe és a Fotómúzeumba is, ahol az Artmagazin első grafikusa, Czeizel Balázs kiállítását, egy különleges fotósorozatot nézhetünk meg együtt.

Időpont: 2022. április 9.
Indulás: reggel 9-kor a Hősök teréről, érkezés ugyanide körülbelül este 8-kor
Részvételi díj: 8 000 Ft (az útiköltséget, a Kecskeméti Képtár-belépőt és a vezetések árát tartalmazza)
Jelentkezés: Tormási Anitánál a [email protected] email-címen.

Artmagazin ♡ Salgótarján – Buszos utazás május 18-án az Artmagazinnal

Az Artmagazin buszos utazása most Salgótarján felé veszi az irányt, ahol Branczik Márta építészettörténész (Kiscelli Építészeti Gyűjtemény) segítségével térképezzük fel az egykori Megyei Tanács, a Dornyai Béla Múzeum, a Karancs Szálló és a Művelődési Ház épületei által kijelölt útvonalat.

Artmagazin ♡ Paks – Buszos utazás március 7-én az Artmagazinnal

Mi volt az a tulipán-vita? Milyen anyagokból alakították ki a paksi lakótelep háztömbjeinek oldalán látható modern, minimalista tulipánformákat? Hogyan és ki tervezte az egységesen kialakított paksi városközpontot, amit most fognak átépíteni?

HIGHLIGHTS OF DUNAÚJVÁROS – Buszkirándulás a megvalósult Utópiába, október 7-én az Artmagazinnal

Az Artmagazin Budapestet maga mögött hagyva, de az OFF-Biennáléhoz kapcsolódva két éve Miskolcra kirándult, az Erdély Miklós-mozaikokhoz, aktív vagy már csak legendaként élő kulturális helyszínekre.

Most, a második OFF-Biennále Budapest alkalmával Dunaújváros felé vesszük az irányt október 7-én, szombaton, busszal, ami egyenesen a Vasmű egyiptomi templomokra emlékeztető kapuzata elé visz, hogy aztán az ICA-D munkatársa, Nagy Annamária művészettörténész és a korszerű lakások, kísérleti lakótelepek témáját népszerű tudományos kiállításokkal bemutató Branczik Márta építészettörténész vezetésével járjuk végig az 1950-től rohamléptekkel megvalósuló utópia-várost.

A HETVENES ÉVEK MODERNIZMUSÁBÓL KIÚSZÓ ÓRIÁSHAL ESETE

Ha valakit érdekel, milyen út vezetett a szocializmus modern építészetétől az organikus épületekig, vagy ha tudni akarja, miről folyt a hetvenes évek leghevesebb építészeti vitája, az úgynevezett tulipán-vita, annak Paks, ma még, tanösvényként működik. Útitárs-szerzőnk az Artmagazin idei IBUSZútján Branczik Márta építészettörténész kiránduláson előadott verzióját saját kutatásai és asszociációi alapján alakította élménybeszámolóvá.

Salgótarján, te csodás…

Salgótarján azon kevés magyar városok egyike, amely igazán csak a lakói számára kedves – a kedves pedig nem egyenlő az érdekessel. Márpedig az Artmagazin nem csak azért választotta úticéljául a szocialista iparvárosként ismert megyeszékhelyet, mert háborítatlansága miatt eredeti formában őrzi egy korszak lenyomatát. Branczik Márta építészettörténész vezetésével a városba látogató turisták a „múzeumi” szemlélődésen felül arra is vállalkoztak, hogy felfedezzék Salgótarjánban azt, ami valóban érdekes.

SALGÓTARJÁN, A KORTÁRS MŰEMLÉK

Az első OFF-Biennále Artmagazin-programja az volt, hogy Budapesten kívüli célpontot választottunk egyik cikkünk, Boros Géza Erdély Miklós-mozaikokkal foglalkozó írása nyomán. Akkor Miskolcra mentünk, ahol csodával határos módon megmaradt két mozaik, és ha már ott voltunk, megnéztük a város modern műemlékeit, például az építészeti gondolkodásban paradigmaváltást jelentő Kollektív Házat. Az ezt követő évben jött Dunaújváros egyiptizáló szocreáljával, például a Vasmű, lótuszvirágos oszlopfőivel – majd legutóbb a hazai brutalizmus-skanzennek számító Salgótarján. Egyik útitársunk építészettörténész, ő foglalja össze, mit is láttunk a szintén építészettörténész szerzőnk, Branczik Márta által összeállított túrán.