Középkori freskók kerültek elő Erdélyben

Somogyomon, egy Szeben megyei falu evangélikus templomában került elő az elmúlt évek egyik legnagyobb művészettörténeti emlékanyaga: a használaton kívüli szász templom lemeszelt falai alatt középkori falképek rejtőztek.

A teljesen friss felfedezések között egy középkorra jellemző falképciklus, a Szent László-legendát ábrázoló freskó is előkerült. A restaurátorok felfedezése igencsak jelentős, hiszen a feltárás során előbukkanó képek háromszáz, sőt akár négyszáz éve is rejtve voltak az emberi szem elől.

01 1024x683

A somogyomi templom, forrás: vasarnap.hu

A munkálatokat vezető restaurátor, Kiss Lóránd szerint a folyamat legnehezebb része az, hogy csak annyit tárjanak fel a templom belsejében fellelhető falképek közül, amennyit valóban tudnak konzerválni. Hiszen állagmegóvás nélkül a frissen előkerült freskók könnyen elpusztulhatnak.

És hogy a restaurátori csapat pontosan mit tárt fel eddig? A 14. században épült templomot több ütemben, gazdagon díszítették freskókkal. A hajó legfelső szintjén a Szent László-legenda képei bukkantak fel, amely igazi magyar specifikum, mert egy elsősorban a Magyar Királyság területén jellemző középkori ikonográfiai programot képvisel. A Szent László-legenda mellett Szent Margit és Szent Katalin legendái is előkerültek a somogyomi templomban.

08 1024x683

Részlet a Szent László-legendából, forrás: vasarnap.hu

A restaurátorcsapat mindeddig a templom falfelületének csupán hetven négyzetméterét tárta fel – ami a hajó falképeinek megközelítőleg felét jelenti. Kutatásaik szerint azonban szinte a teljes templombelsőt középkori festmények borítják.

Forrás: vasarnap.hu

full_000596.jpg
Kortárs freskó a Louvre-ban

A magyar szakmai és laikus közvélemény felháborodott a hír hallatán, hogy a Szépművészeti Múzeum felszín alatti bővítése kőkubussal és lépcsőkivágással is járhat. Vajon mit szólnának, ha egy vezető absztrakt festő dekorálná ki az egyik terem mennyezetét? A Louvre nem ilyen szívbajos, most adták át elegáns ünnepség keretében Cy Twombly hatalmas freskóját a világ legismertebb, évi 8,5 millió látogatóval büszkélkedő múzeumában. A klasszikus szobrok fölé került 400 négyzetméteres képóriás a Louvre kortárs művészeti missziójának a része.

full_001308.png
A pannon Botticelli - Interjú az esztergomi studiolo restaurátorával, Wierdl Zsuzsanával

2007. június 8-án bombaként robbant a hír: az esztergomi studiolo reneszánsz falképeit Sandro Botticelli készítette. A szenzációs felfedezés mögött
a restaurálásokat tíz éve vezető Wierdl Zsuzsanna és az ELTE művészettörténész
professzora, Dr. Prokopp Mária kutatásai álltak. A Firenzében bejelentett új attribúciót felkarolta a politika és felkapta a média – csak a szakma fogadta
hűvös elutasítással. Művészettörténész körökben sokan csóválták a fejüket, de
a nyilvánosság előtt kevesen vállalták fel véleményüket. Dolgozhatott-e egy sztárfestő az esztergomi várhegyen? Miről árulkodnak az átfestések alól előkerült eredeti rétegek? Működhet-e a stíluskritika a nedves vakolatra készült
alárajzolás és alászínezés alapján, ha a freskó felső rétege, maga a” festmény”,
lekopott? És főként: mekkora művészeti piacot jelentett a quattrocento Magyarország? Az Artmagazin a falkép restaurátorát faggatta az elmúlt
évtized legnagyobb vihart kavart hazai régészeti felfedezéséről, a lekapart rétegekről, Botticelli-attribúción ülő átokról és a legújabb hipotézisekről.

full_002560.jpg
Restaurátor-műhelytitkok – Férfiakt Fürdőben

A Nyolcak-kiállítás egyik kurátora, Lost and found sorozatunk elindítója, Barki Gergely megint talált valamit. Legutóbb – filmen is meg van örökítve – a párizsi Julian Akadémia poros mappájából bukkant elő egy akkoriban díjat is nyert tanulmányrajz, Czóbel Béla kicsit még iskolás szignójával. És hatalmas ázásfolttal a tetején. Mi történik a restaurátorműhelyben? Mi lép reakcióba mivel? Egy kis természettudomány a művészet berkeiben.

full_003340.jpg
Restaurátor-titkok

Gazdagon illusztrált anekdotafüzér a Szépművészeti Múzeum főrestaurátorának munkásságát bemutató kiadvány. A Gránátalma a szárnyasoltáron magját tizenhárom, Szentkirályi Miklós keze alatt megújult festmény története alkotja, amit a restaurátor/konzervátor tevékenységének leírása, a könyvben használt szakkifejezések szótára, a fontosabbnak ítélt, általa restaurált művek jegyzéke, illetve életrajz („önvallomás”) egészít ki.