"Szilágyi Róza Tekla"
2022 személyes legjei – Szilágyi Róza Tekla szerint
2019-ben új toplistával bővült az Artmagazin Online repertoárja: mi, a szerkesztőség tagjai szedtük össze, hogy milyen kulturális produktumok, élmények és termékek határozták meg az adott évünket. Idén is összeírtuk, hogy mik voltak a kedvenc könyveink, műtárgyaink, kiállításaink, filmjeink, előadásaink, zenéink, archívumaink vagy eseményeink – és a listát még hosszan sorolhatnánk. Íme, Szilágyi Róza Tekla kedvencei.
2021 személyes legjei – Szilágyi Róza Tekla szerint
2019-ben új toplistával bővült az Artmagazin Online repertoárja: mi, a szerkesztőség tagjai szedtük össze, hogy milyen kulturális produktumok, élmények és termékek határozták meg az adott évünket. 2020-ban, amikor a kulturális színtér szokatlan tempóban átrendeződött, kultúrafogyasztásunk megváltozott, és csupa olyasmit gyűjtöttünk listába, ami nem az adott év termése volt, viszont nekünk 2020-ban nyílt lehetőségünk az újrafelfedezésére. Idén igyekeztünk friss (vagy idén újra megjelent) könyveket, műtárgyakat, filmeket, albumokat vagy éppen archívumokat választani – íme Szilágyi Róza Tekla kedvencei.
2019 legjei – Szilágyi Róza Tekla szerint
Új toplistával bővült az Artmagazin Online repertoárja: mi, a szerkesztőség tagjai összeszedtük, mik voltak azok a kulturális „produktumok”, események, amik a 2019-es évünket meghatározták. A kedvenceink között akadnak külföldi és hazai kiállítások, hollywoodi és ázsiai filmek, üdítő színházi drámák, meghökkentő dokumentumfilmek, különleges történettel rendelkező ruhakollekciók vagy szórakoztató-szatirikus sorozatok.
Jutalomjáték a jóképű Nap országában
Jeff Koons: Apollo, DESTE Foundation Project Space, Slaughterhouse, Hydra, Görögország, 2022. október 31-ig
„Van egy fő motívumom, amiről azt gondolom, elég erős ahhoz, hogy építeni tudják rá egy képet – ami körülötte van, az ködös, csak útközben derül ki.” – PINTÉR GÁBOR VIDEÓINTERJÚ
Pintér Gáborral a Longtermhandstandben május és július között megvalósult Sensational Nothing című kiállításán készített interjút az Artmagazin Online. A festőművésszel a képzőművészeti tradíciókról, a nosztalgia tereiről, a „cigiző sörről”, valamint a Hurrikán Press-szel együttműködésben kiadott könyvéről beszélgettünk, amelyben nem a festményei, hanem a rajzai kerültek bemutatásra.
VIDEÓ – Brückner János alkotásai a Nagyvárad tér metróállomáson
A felújított Nagyvárad tér metróállomásra falaira Brückner János képzőművész tervezett grafikákat. Az alkotóval a megújult tér májusi átadóeseményén készített az Artmagazin Online videóinterjút.
Interjú Rafael Vostell-lel, a Wolf Vostell Estate igazgatójával
A nemrégiben a Ludwig Múzeumban megnyílt Boris Lurie & Wolf Vostell. Művészet a Soá után című kiállítás kapcsán Rafael Vostell-lel, Wolf Vostell fiával és hagyatékának gondozójával beszélgettünk a tárlat megnyitóján.
„Egy szarka veszett el bennem." – Szombat Éva videóinterjú
Szombat Éva az egyike azon kortárs magyar fotográfusoknak, akinek a boldogság és a mentális jóllét kérdései köré csoportosuló munkái nem csak szakmai és szubkulturális körökben, de a szélesebb nyilvánosságban is ismertek lehetnek.
Interjú German Kingával a Túl a tipográfián — a koreai írásrendszer perspektívái című kiállítás apropóján
A MOME-n és a budapesti Koreai Kulturális Központban január végéig látható a szöuli Nemzeti Hangul Múzeummal együttműködésben megvalósult Túl a tipográfián — a koreai írásrendszer perspektívái című kiállítás. Mindkét kiállítás a koreai írásrendszer, azaz a hangul szépségére és inspiráló hatásaira fókuszál. A kiállítás nagyobbik részében, a kulturális központ Margit híd budai hídfőjénél található épületében három tematikus szekcióban maketteket, szobrokat, installációkat és plakátokat láthatunk, vagyis a hangult mint a képzőművészet és a dizájn forrását új szempontokból érzékelhetjük. A MOME területén két nagyobb volumenű installáció talált ideiglenes otthonra, miközben a félév során mesterszakos hallgatók és koreai oktatók a kurzushéten mélyedtek el az ázsiai írásrendszer komplexitásában. A projekt kapcsán German Kingával, a MOME Emotions kiállítás kurátorával és a koreai alkotások elhelyezésének felelősével, az intézmények együttműködéséről, az egyetem (köz)tereinek kortárs képzőművészetet befogadó első lépéseiről, illetve a koreai kultúrához fűződő viszonyáról beszélgettünk.
Georgia ablakai
”I wish you could see what I see out my window. (Bárcsak látnád, amit én látok az ablakomon át.)”
Az apóriatároló kipakolása
1986-ban jelent meg a kulturális antropológia iránt is érdeklődő vizionárius amerikai író, Ursula K. Le Guin The Carrier Bag Theory of Fiction (A fikció tarisznyaelmélete) című szövege (1). Az írás az emberi eredet történetét meséli el újra – gondolatmenetének lényege, hogy a technológiára, technikai vívmányokra nem mint az uralom lehetséges eszközeire, hanem kulturális batyuként, hordozóként tekint. Hogy ez pontosan mit jelent? Olvasatában a marokkövek, ölésre alkalmas szerszámok előtt őseink legnagyobb találmányai a tárolásra alkalmas eszközök voltak: kosarak, hajból készített hálók és társaik. Hiszen ha nincs miben hazavinni az élelmet, akkor csak a gyomor által befogadható táplálék hasznosítható, hogyha pedig az élelem nem osztható meg az otthon várakozó, gyalogolni képtelen társakkal, akkor őket kell a hátunkon cipelni, ami lassítja a mozgást – hogy csak két evidens példát említsünk. Le Guin szövegében a főhős szerepét a tárolók, batyuk és zsákok kapják – véleménye szerint az egyik legemberibb gesztus, hogy amire szükségünk van, azt el akarjuk tenni, magunkkal akarjuk vinni, hogy megőrizzük vagy épp megosszuk. Le Guin konklúziói a sci-fi irodalom felé kanyarodnak, azonban néhány fogalmat behelyettesítve könnyedén jutunk el a képzőművészet területén is érvényes tudáshoz. Hiszen: a mű is tároló, üzenetet foglal magában, az üzenet dolgokról mesél, a dolgoknak pedig jelentősége és jelentése van. A művészet egy csomag, amely a dolgokat sajátos és erőteljes kapcsolatban tartja egymással és velünk.
„Itt azt kapod, amit látsz, a valóság nem tetteti magát másnak, mint ami.”
Hans van der Meer 1955-ben született Hollandiában, nemzedékének legjellegzetesebb holland dokumentarista fotográfusaként tartják számon. A Capa Központban Apró rejtélyek címmel december 23-ig látható kiállítása apropóján mi is találkozhattunk vele, így a nyolcvanas években Budapesten készített képeiről és a Magyarországon töltött időről, a fotográfiák és szavak kapcsolatáról, archívumáról és érintőlegesen a fociról is beszélgettünk.
