Óda az időhöz
Tranker Kata Hiányzó végtelen című kiállítása első termében látható munkáinak kiindulópontja John Keats Óda egy görög vázához című verse. Tranker ezzel a gesztussal visszafordítja Keats költeményét, hiszen az inspirációként szolgáló, képzőművészeti alkotásra reflektáló irodalmi műre képzőművészeti munkával válaszol. Amennyiben a különböző művészeti ágak megkülönböztetésének még van – vagy valaha is volt – létjogosultsága, akkor talán a leggyakrabban emlegetett eltérés az irodalmi és a szűkebb értelemben vett képzőművészeti alkotások között az időbeliség jelenléte vagy hiánya. Keats a görög váza időbeli kibontását a narrátor kérdéssorával kísérli meg elérni. Ódája viszont az álló, megfagyott időhöz, a halhatatlansághoz, a gondolatban létező és beteljesületlen gyönyörökhöz (szerelemhez), a nem hallott dallamokhoz szól. Tranker művei ezzel ellentétben a múlthoz és a nosztalgiához fűzött viszonyunkat, a megismételhetetlenség olykor kétségbeejtő gondolatát és a végtelen hiányát járják körül. Az elmúlás és a megvalósíthatatlan archiválás jegyében jelennek meg a régi fotók ismeretlen-elfelejtett arcai, helyszínei, eseményei, a részben kitakart, másik arccal behelyettesített vagy csíkozással fragmentált ábrázatok, a kiszáradt fáról készített felvétel, az elégett gyufaszálak, az eltört cserepek.
A mi házunk
Aki ismeri Szász Lilla munkásságát, nem lepődik meg A mi házunk kivételesen meghitt hangvételén. A 2B Galériában március 10-ig megtekinthető kiállítás különlegessége, hogy ezúttal nem egy ismeretlen család mindennapjaiba vezet be minket, mint ahogyan az alkotó eddigi legtöbb fotósorozata. A kiállított képek Lilla saját nagyszüleit mutatják be a nyilvánosságnak. A nagymama és a nagypapa életében pedig nem volt semmi formabontó vagy rendkívüli. A fotók egy idős házaspárt ábrázolnak, ahogyan sütnek-főznek, végzik a ház körüli dolgokat, és a nap végén szódásszifon szemüvegen át nézik a tévében a lottósorsolást. Van azonban valami hihetetlenül megrázó abban, ahogyan az udvaron szaladgáló tyúkok, a fényképezőgéppel megörökített sütemények vagy a mézes háztető és a kedvenc szelet rossz helyesírással lejegyzetelt receptjei megjelennek a kiállítótérben.
Ezt nézd! – Fiataloké a város
A héten több alkalommal is fiatal művészek debütálásának lehetünk szemtanúi – minden napra jut egy újdonság. A festészet médiumától kezdve egy képmegosztó applikáció lehetőségein keresztül egészen a kortárs fotóig tart a széles skála.
Folytatódik a Gondolat plasztika
Ürbéli élet, Bob Dylan, tökéletes térdek - képzőművészeti performansz előadások a Trafóban
A Budapest100 bemutatja a Duna parti épületeket a XVIII. századtól a XXI. századig
A Budapest100, a nyitott házak hétvégéje idén április 22-23-án zajlik, témája a rakpart.
Hogy miért a violuk contemporary nyerte a 2016-os Artmagazin-díjat?
Háromezer négyzetméter kiállítótér átnézése és egy jó hangulatú, közönség előtt zajló megbeszélés után az Artmagazin átadta a legszebb standnak járó díjat az Art Market Budapest 2016 nyitónapján. Szempontok, érvek, koktélok, Népszabadság – így zajlott az értékelés.
Végtagok- Az FKSE új senior tagjainak kiállítása
A Fiatal Képzőművészek Stúdiója minden évben megválasztja tiszteletbeli tagjait, akik a 35. életévüket betöltött, a képzőművészet területén jelenleg is aktív szerepet játszó Stúdió tagok közül kerülnek ki.
Labus Máté és Győri Blanka kiállítása az Óbudai Társaskörben
Hüledék vetemény, azaz Győri Blanka és Labus Máté mail art projektje.
Minden hang egy vékony kék vonal - Interjú Somló Dáviddal
Február 9. és 12. között Somló Dávid egy belvárosi lakásgalériában mutatta be legújabb hanginstallációját, a „rengeteg csatornás” Minden hang egy vékony, kék vonal című munkát. A galériába belépve egy szőnyegekkel borított padlójú, kényelmesebbnél kényelmesebb ülőalkalmatosságokkal berendezett polgári otthonban találtuk magunkat. Somló Dávid több csatornás hanginstallációja pedig a legmeglepőbb helyekről, a lakás több pontján elhelyezett hangszórókból szólalt meg - a mosdóból, a kabátok mögül vagy a szekrények belsejéből. A kompozíció sokszor a hallásküszöbnél alig hangosabban, misztikusan lengte körül a teret és őszinte figyelmet kívánt.
Sugár János: PST könyvbemutató és az œuvre című munka kiállítása
Sugár János public art tevékenységét bemutató könyv története 2006-ra, illetve annál korábbra, 1993-ra, a Sztriptíz című munkájához nyúlik vissza. A Városház utca egyik épületén, a nyolcvanas évekből származó „Sztriptíz” graffiti bronzba öntésének terve először a Polifónia: A társadalmi kontextus mint médium a kortárs magyar képzőművészetben című kiállításra készült, majd a kivitelezés hiányában, 2006-ban a tranzit.hu Meg nem valósult művek című felhívásának nyertes pályaműve lett, azonban az újbóli sikertelen engedélyeztetési tárgyalások miatt, a kétezres években is kudarccal zárult a terv megvalósítása. Ezek után született meg a könyv ötlete, amely Sugár Jánosnak azon a műveit és projektjeit gyűjti össze, amelyek – a Sztriptízhez hasonlóan – elsősorban nem a művészeti közeg, hanem a városi, köztéri nyilvánosság számára készültek. A tranzit.hu gondozásában megjelent PST (Public – Street – Tactical) Sugár János public art tevékenysége című magyar-angol nyelvű kiadvány egyszerre kívánja elhelyezni Sugár János public art gyakorlatát egy nemzetközi keretrendszerben, a hazai sajátságokat is szem előtt tartva, valamint sorra venni a PST gyűjtőfogalma köré sorolható műveit, újraértelmezve, olyan, a nyolcvanas években készült munkáit is, mint a Gyorskultúra (1984–1988) vagy a Perzsa séta (1985).
Ezt nézd! – Középpontban a fotó
A héten a fotó iránt érdekelődőknek kedveznek a budapesti művészeti intézmények. Többek között kortárs fotográfiai anyagok debütálnak, megismerhetünk egy eddig talán ismeretlen képgyűjteményt, találkozhatunk a MAGNUM fotóügynökség egyik kiemelkedő alakjával és a hazai konceptuális fotográfia egyik meghatározó figurájával is.
...and the Oscar goes to... SING!
Deák Kristóf rendező és Udvardy Anna producer kapta a Mindenki című alkotásért a legjobb rövidfilmnek járó díjat a 89. Oscar-gálán helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben.
Beszélgetések Birkás Istvánnal
Birkás István Lélekfestészet című a kiállításán láthatta először a közönség Keserue Zsolt dunaújvárosi művészeket bemutató portrésorozatának 2007-ben készült első darabját, amely dokumentumfilmben volt mesterét, Birkást kérdezi pályájáról és arról, hogy Dunaújváros milyen szerepet játszott annak alakulásában.
Az Art Market Budapest kezdeményezésére kortárs művészetet adományoz a Magyarországi Német Művészeti Alap
Magyarországon egyedülálló művészeti kezdeményezésként, üzleti, kulturális és diplomáciai szereplők összefogásának köszönhetően kezdte meg működését az a Magyarországi Német Művészeti Alap, amelynek elsődleges célja a német kortárs képzőművészet hazai jelenlétének erősítése és a német-magyar kulturális kapcsolatok támogatása.
Ezt nézd! – Erős „kispéntek”
A héten ismét bejárhatjuk Budapest kulturális térképének egy viszonylag nagyobb szeletét. Csütörtökön érdemes előre csomagolt élelemmel és túrabakanccsal készülni – pörögnek a pesti kiállítóterek, sőt még témabeli átfedéssel is találkozhatunk!