Artmagazin 2008/2.
INTRO
Május 16-án Budapesten tanácskozott a világ legnagyobb múzeumainak vezetőit tömörítő úgynevezett Bizot-csoport európai szekciója. A Szépművészeti Múzeum
egyedüli magyar intézményként 2006 óta tagja a csoportnak, illetve nem is a múzeum, hanem annak mindenkori igazgatoja, a meghívás ugyanis nem az intézményeknek, hanem azok vezetőinek szól, ezért például senki sem helyettesíthető a mindig más helyszínen megrendezett üléseken. Igazi múzeumdiplomáciai sikernek könyvelhető el, hogy ennyi befolyásos szuperintellektust, vagy befolyásos intézménymenedzsert sikerült Budapestre csábítani, és gondoskodni arrol, hogy nyugodtan tanácskozzanak a historikus magyar díszletek között.
Artmagazin 2008/3.
INTRO
Na mi van? Tette fel a kérdést a Műcsarnok, ezzel biztatva a közönséggel
folytatott aktívabb párbeszédre kortárs művészeinket. Minthogy az e kérdéssel tematizált kiállítássorozat a Reneszánsz Év keretében, illetve inkább keretéből valósult meg, volt egy mű, ami nem hagyta kielégítetlenül a miniszteri elvárásokat sem, és egy olyan álépítkezést mutatott be köztéri munkaként, ami a négyes metró amúgy is kedélyborzoló projektjét hackelte meg. A Képíró utcai Kisterem Galéria előtt megjelent egy OSB lapokkal elkerített rész, körülötte néhány sitthalom, a kerítéselemeken a szokásos tájékoztató feliratok, hogy itt épül a 4-es Metró Kálvin téri megállójához tartozó szellőző, amelynek rácsa – és itt jön a miniszteri elvárás – magát Mátyás királyt formázza. Megbízó: Altajai Parakutató Projektiroda és Menedzsment Kft., építész, tervező: Mellékúttervező Vállalat stb.
Goya háborúja
Hétfőn János Károly és Zsófia királyné ünnepélyes keretek között megnyitotta a Prado új kiállítását. A tárlat a 200 évvel ezelőtti függetlenségi háborúnak állít emléket, az egyik legnagyobb spanyol festőművész, Francisco de Goya rajzainak és festményeinek a segítségével. A közönség megcsodálhatja a madridi felkelők kivégzését ábrázoló, gondosan megtisztított képet, de a híres-neves Kolosszust már nem. A kurátorok nem engedték kiállítani a művet. Ismét felkorbácsolódtak az indulatok a festmény eredetisége körül.
Múzeum és pénz
A kultúripar régi vágású hazai részvevői nehezen nyelték le a kapitalizmus kényszerű békáját. A jólfejlett panaszkultúrához ragaszkodva tettek egy bátortalan kísérletet a pénzvilág meghódítására, majd sündisznóállásba merevedtek. Ezt példázza Kovács Gábor esete is, aki mikor belépett a képzőművészeti mikrovilágba, megpróbálta összeegyeztetni mecénási elképzeléseit a szakmai elit elvárásaival. Nem sikerült. Pedig máshol ez már jól (vagy rosszul) működik, hosszú idő óta. Csak a recepteket kéne eltanulni és változtatni egy keveset a mentalitáson.
Moholy-Nagy Galéria
A Collegium Hungaricum Berlin április 5-én megnyitja Moholy-Nagy Galériáját Berlin szívében. Berlin legfontosabb képzőművészeti eseménysorozata, a Berlini Biennále alkalmából a német főváros történelmi múzeumnegyedében magyar és nemzetközi képzőművészetet bemutató új kortárs galéria nyílik. A Collegium Hungaricum Berlin Moholy Nagy Galeriája az ötödik csúcsa annak az új galéria-ötszögnek, amely Berlin történelmi szívében a kortárs képzőművészetet képviseli, – hangsúlyozta Coco Kuhn, a Temporäre Kunsthalle vezetője a megnyitásra készülő magyar galériában való látogatásakor.
Modern fáraók
A német Spiegel folyóirat a művészvilág egyik legbefolyásosabb nagyágyújával, Thomas Krensszel készített egy hosszú és izgalmas interjút. Krens a New York-i Guggenheim Alapítvány igazgatójaként évtizedek óra a múzeumipar globális terjeszkedéséért harcol. Sokan vitatják az általa képviselt és sikerre vitt növekvő múzeum eszméjét. De a legújabb projektbe talán a sokat látott múzeumguru bicskája is beletörik, az Abu-Dzabiban létesítendő fiókmúzeum kapcsán feltehetőleg távozni kényszerül posztjáról.
A meglepetés
Az elmúlt évek példátlan műtárgypiaci virágázásának motorja kétség kívül a kortárs képzőművészet volt. A nemzetközi aukciósházak nagy reflektorai a huszadik század sikerembereit pásztázzák. Az európai művészettörténet múzeumi értékű remekművei a háttérbe szorultak, áraik alig növekednek. Most viszont itt egy klasszikus a Christie's kínálatából: egy majd' 200 éve keresett gáláns jelenet Watteau-tól. A nyáron kalapács alá kerülő festmény minden bizonnyal új rekordot hoz a rokokó művész számára.
A Lipcse-jelenség
Bár a lipcsei iskola az elmúlt évtized egyik legizgalmasabb kortárs képzőművészeti (és nem utolsó sorban műkereskedelmi) jelensége, itthon még sosem foglalkozott vele kiállítás. Pedig a kelet-német sikertörténet minden posztszocialista országban példaadó lehetne. A vasfüggöny lebontása után számos fiatal képzőművész érkezett Nyugatról a nagy múltú, akadémikusan realista lipcsei főiskolára. Ebből született meg a 90-es években az „Új Lipcsei Iskola”, ami olyan sztárművészeket adott a világnak, mint Neo Rauch, Matthias Weischer vagy David Schnell. A Műcsarnok új, nagyszabású kiállítása megismerteti a hazai tárlatlátogatókat is a lipcsei kortárs művészeti színtérrel. Kötelező kultúrprogram minden műbarátnak és szakértőnek!
2008. március 28. - 2008. május 18.
A legkeresettebb művészek
Úgy tűnt, sose lehet onnan kirobbantani. Picasso olyan magabiztosan trónolt minden eladási rangsor élén, mintha bérelt helye lenne. Majd tíz év után most megtört a jég: a pop art amerikai szupersztárja, Andy Warhol beelőzött és elfoglalta az őt megillető első helyet az előző esztendő nemzetközi aukciós összesítésében. Az Artprice közzétette szokásos éves listáját 2007 legkeresettebb (és legtöbb pénzt hozó) képzőművészeiről. Ugyancsak átrendeződött a mezőny!
„Erkölcsileg elítélhető”
Nem hiába követelte meg a moszkvai Puskin Múzeum veterán igazgatónője, Irina Antanova a londoni Royal Academyben bemutatott orosz kiállításhoz a brit kormányzat garanciáját. A volt szovjet múzeumok tele vannak a klasszikus moderneket gyűjtő korábbi milliomosok elzabrált műalkotásaival. Az államilag szavatolt kiállítás körül egyből felizzott a levegő, szakértők és ellenszakértők estek egymásnak a sajtó hasábjain, bírálva vagy megvédve az orosz múzeumokat.
REHAB
A REHAB ('elvonó') egy menedék, ahol elrejtőzhetünk, amikor ki akarunk törni hétköznapi életünkből és azon káros befolyások alól, melyek mentális és fizikai jólétünkre nehezednek. Egy olyan rendszerben, melyben mindenkor kötelesek vagyunk társadalmilag megbízhatónak mutatkozni, az olyan pillanatokban, amikor kis nyugalmat szeretnénk a társadalmi normákhoz való folyamatos alkalmazkodásban, a REHAB egy vészkijárat.
A 7. MŰGYŰJTŐK ÉJSZAKÁJÁRA
Társasági esemény, mini-fesztivál, a legfrissebb képzőművészeti irányzatokkal való ismerkedési lehetőség, a nagymesterek előtt történő főhajtás, összefogás egy jó ügyért, a múlt, a jelen és a jövő iparművészeti remekeinek bemutatója, csütörtök esti könnyed kikapcsolódás - az összes jelző egy eseményt takar: a 7. Műgyűjtők Éjszakáját a négy évente ránk köszöntő szökőnap előtti estén, 2008. február 28-án rendezik meg Budapest belvárosában. A negyedévenként jelentkező program a főváros galériás negyedében, a Falk Miksa utcában és környékén a korábbiakkal megegyező módon 17 órakor kezdődik és éjfélig tart. Ezúttal 12 kiállítás nyílik meg az este folyamán - köztük Antonio Briceno fotókiállítása, a Franciaországban élő Reigl Judit festőművész 60-as években készített "Homme" (ember) sorozatából, valamint több kortárs művész alkotásaiból válogatott tárlatok - ezek mellett koncertekkel, állandó kiállításokkal és bútorfelújítási bemutatóval várják az érdeklődőket.
Kiállítás és közönség
A műkritika és műkereskedelem egyik vezető nemzetközi havilapja, a The Art Newspaper összesítette a múzeumok tavalyi látogatottsági statisztikáit. Az eredmények nem meglepőek, de elgondolkodtatók. Kiderül belőlük, hogy a japánok a legfegyelmezettebb múzeumlátogatók, hogy a klasszikus műkincsektől a kortárs művészetig a közönség bármit megnéz, megfelelő körítéssel. Sőt, azt is megtudhatjuk, hogy a Szépművészeti Múzeum példásan megállja a helyét a nemzetközi mezőnyben!
Változó múzeumvilág
Míg a hazai múzeumok az egyre apadó anyagi forrásokkal viaskodnak, a Nyugati világ művészeti intézményeit a fejlesztés gondja tartja izgalomban. Európában a közgyűjtemények javainak eladhatósága a divatos vitatéma, a tengerentúlon pedig a pénzpiac egyre erősebb ölelése. A magángyűjtők hatalmas, dollármilliós adományaikkal és saját múzeumaikkal gyökeresen formálják át a művészeti és a múzeumi szcénát. Rendszerint saját jól felfogott piaci érdekeik szerint. A The Art Newspaper publicistája, Adrian Ellis erről írt egy keserű esszét:
A valóságból táplált illúzió
A tavaly Essl díjjal jutalmazott Horváth Dánielnek A Földnek szeme van, az erdőnek pedig füle címmel nyílt kiállítása a NextArt Galériában. Az új generációs képalkotó technikákat felvonultató festő látásmódja a ma analitikus festészetébe kapcsolódik be. A fotó után lazábban megfestett munkáknak azonban mégsem adományozza a fotó nyelvezetét. Fotót idéző, mégis festői munkáiban a valóság, a reprezentáció és a kettő között megbúvó csel dominál.