Kortárs sikerek az aukciókon
A nagy nemzetközi aukciósházak az impresszionisták és a modernek után megtartották a kortárs művészet mértékadó, novemberi árveréseit is. Az eredmények biztatók, a középpontban Andy Warhol kétszáz darab egydollárost ábrázoló szitanyomata állt, amely – és ez szimbolikusnak is tekinthető – a nyolcvanas évekhez képest megszázszorozta az értékét. Beindult a kereskedelmi számmisztika: a piaci szereplők nagyon szeretnének hinni a nagy pop artos pénzguru síron túli üzenetének. A szitanyomat üzenete pedig igen optimista: 43,8 millió dollár! Egy kis aukciósháznál ez éves forgalomnak is elmenne! Beindult a gépezet.
Vienna Art Week 2009
A régió legnagyobb – barokktól a kortársakig mindent felölelő – képzőművészeti fesztiválja, a Vienna Art Week ötödjére kerül megrendezésre Bécsben, november 16–22. között. A Csábítás a művészetre mottó igézetében a Vienna Art Week színes programkínálattal várják az érdeklődőket, múzeumok, galériák, nemzetközileg elismert művészek és kurátorok sorát vonultatva fel. A résztvevő intézmények között található a bécsi színtér színe-java, többek között az Albertina, a Belvedere, a Kunsthistorisches Museum, a Kunsthalle, a Leopold Múzeum, a MUMOK, a Liechtenstein Múzeum, az Iparművészeti Múzeum (MAK), a Dorotheum, az Essel Múzeum és a Wien Múzeum.
A Sotheby'snél véget ért a recesszió?
A nemzetközi műkereskedelem kapaszkodik. A nagy vásárok rezzenéstelen arccal kínálják portékáikat, az aukciósházak diszkrét karcsúsítás közepette próbálják fenntartani a normál ügyvitel látszatát. Mindenki bizakodó és várja a pangás végét. A számok viszont kegyetlenek: a tőzsdén jegyzett Sotheby's részvényesei ismét esést könyvelhettek el a harmadik negyedévben. De rögtön érkezett a jó hír is. Az árverezőház november eleji impresszionista és modern aukciója hatalmas sikert aratott. A kritikusok az árverés kapcsán már azt is leírták: „a recessziónak vége”.
Kiterjesztett Valóságok
A fotográfia sokáig azonos volt a meg nem kérdőjelezhető realitással, a valósággal magával. Majd az utóbbi egy-két évtizedben – főként a manipuláló médiának és a digitális fényképezőgépeknek köszönhetően – már a fotónak sem hiszünk. A Pécsi Galéria Kiterjesztett Valóságok címmel olyan fotósokat gyűjtött össze, akik szabadon élnek a fénykép új lehetőségeivel.
Artmagazin 2009/4.
Az Artmagazin új arculattal büszkélkedő számban olvashat Joseph Duveenról, a műkereskedelem amerikai fejedelméről, aki kitömte klasszikus alkotásokkal az olajbárókat. Kiderül az igazság a budapesti Szépművészeti Múzeum féltett kincséről, Leonardo sokat vitatott bronz lovasszobráról. És bemutatkoznak a hazai kortárs geometrikus festők árveréseken kínált hamisítványai is.
Kairó bekeményít
A lopott régészeti tárgyak forgalmazása évtizedekig bombaüzlet volt. A nagy nyugat-európai és amerikai múzeumok százszámra vásárolták az illegálisan kitermelt leleteket. Az olasz és a görög kormány mind erősebb tiltakozása mára radikálisan visszaszorította a feketekereskedelmet. Az utóbbi időben – az energikus Zahi Hawass vezetésével – Egyiptom is egyre határozottabb lépésekre szánta el magát. A világsajtót a napokban járta be a hír: Kairó szakít a Louvre-ral.
Eredeti hamisítvány
Miként a könyveknek, a képeknek is megvan a maguk sorsa. Némelyiké egész kacifántos. Egy 17. századi holland zsánerképről például jó fél évszázaddal ezelőtt kiderítették, hogy hamisítvány. Ráadásul a hamisítók fejedelme, Van Meegeren mester készítette, aki csőbe húzta az egész művészettörténész szakmát, a fő Vermeer-szakértőktől kezdve a náci birodalmi kancellár tanácsadójáig. A kérdéses képről már rég lemondott a szaktudomány, de most a kutatók azt állítják: eredeti.
Design Hét Budapest 2009
Hatodik alkalommal rendezi meg 2009. október 2-11. között a Design Hét Budapest című eseménysorozatot, aktuálisan a Kreativitás és Innováció Európai Éve programjának hivatalos részeként. Az idei év központi témája – a kreatív energiák – az alkotói kreativitásra a tudás alapú termékekre, szolgáltatásokra, valamint az újgenerációs anyagokra és technológiákra fókuszál. A ma már országos jelentőségű fesztivál ismét a főváros egész területén zajlik. Több mint 60 különböző rendezvény, kiállítás, divatbemutató, előadás és workshop során ismerhetik meg a hazai és nemzetközi formatervezés újdonságait, legfrissebb eredményeit az érdeklődők.
Ingyenes múzeumok vége?
Egy hirtelen ötletrohamtól vezérelve a kulturális minisztérium 2004 májusától ingyenessé tett 24 budapesti (és Pest környéki) állami múzeumot. A népszerűsítő beavatkozás mérsékelt sikereket ért el, végül egy EU-s szabályozásra hivatkozva 2008. január 1-jétől meg is szüntették. Az ingyenesség ugyanis csak a magyar állampolgárokra vonatkozott, ami ellentétes volt az uniós Római szerződéssel. A hamar elhalt magyar kezdeményezés után az ingyenmúzeum ötletét adó brit rendszer is válságba került. A londoni polgármester új lehetőségeken töri a fejét.
Interneten az Interpol
A számítógépes világháló rohamos fejlődése nagyon megnehezítette az illegális műkereskedők dolgát. Eddig elegendő volt egy másik kontinenst beiktatni a provenienciába, hogy a kétes eredetű műtárgy múltja kinyomozhatatlan legyen. Az internet miatt a világ összezsugorodott. A biztosítók által létrehozott Art Loss Register weboldalán a műkereskedő vagy a vevő ellenőrizheti a Föld bármelyik pontján megvásárolt műtárgyat. A nemzetközi bűnüldözésre szakosodott, nagy múltú Interpol is halad a korral: felpakolta a világhálóra a sok ezer tételes műkincs adatbázisát.
Vermeer veszélyben
Bécs évtizedek óta építgetett múzeumváros-imidzsét három évvel ezelőtt nagy csapás érte: az egykori tulajdonos leszármazottainak sikerült elperelnie öt világhírű Klimt-festményt a Belvedere gyűjteményéből. A képek ugyanis kétes úton jutottak a zsidó származású magángyűjtőtől az állami intézménybe. Osztrák sajtóértesülések szerint újabb veszély fenyegeti a bécsi múzeumokat: az egykori tulajdonos örökösei bejelentették igényüket a Kunsthistorisches felbecsülhetetlen értékű gyöngyszemére, Vermeer Műterem című festményére.
Iraki Picasso
A nemzetközi szaksajtót évek óta tartja izgalomba a bagdadi múzeumok sorsa, ahonnan remekművek ezrei tűntek el az amerikai csapatok 2003-as érkezése előtt és után. A térség most egy másik művészeti ügy miatt került a média figyelmének középpontjába: az iraki hatóság lefoglalt egy Picasso-festményt, amit tulajdonosa éppen értékesíteni akart. A finoman klasszicizáló akthoz az iraki férfi nem törvényes úton jutott, a dollármilliókat érő remekmű egykor a kuvaiti Nemzeti Múzeum gyűjteményét gazdagította. Az első sajtóhírek szerint. A magyar média – szokásához híven – nem követte tovább az eseményeket...
Vásároljon klasszikust!
A műkereskedelmi szaklapok hasábjain már a válság kezdetén terjedt a jó tanács: vásároljon klasszikus műtárgyat! A számok igazolni látszanak a veterán piaci résztvevők bölcsességét. A két nagy árverezőház nyári árverésein gyönyörűen szerepeltek a régi mesterek. A Sotheby's klasszikusokat felvonultató, nyári londoni aukciósorozatán az összforgalom 45 millió fontra esett csak vissza – a tavalyi 59 millióról. A ház szakértője a jó szereplést a bejáratott és szilárd gyűjtőközönségnek és az új vevők megjelenésének tudta be!
Múzeumlufi
Az ezredfordulós múzeumboom végigsöpört az egész világon Bilbaótól Abu-Dzabiig. A nemzetközi divathullám Magyarországon is talált követőkre, ennek köszönhető a debreceni Modem felépítése és a Szépművészeti Múzeum folyamatosan zajló bővítése. A múzeumboom az Egyesült Államokból indult el, ahol most már azt elemzik, minek volt köszönhető a feleslegesen felpumpált divat. Az artnet.com szerkesztője, Ben Davis szerint mindenért a gazdag bizottsági tagok a felelősek, akik csak befektetést láttak a kulturális intézményekben.
Izzó gondok
Az Európai Unió 2009. szeptember 1-jétől betiltja a száz wattos hagyományos izzólámpák forgalmazását. A cél a takarékos égők használata. A tiltott wattok száma évről évre araszol lefelé, 2010-ben hetvenöt watt lesz a határ, 2011-ben hatvan, 2012-ben pedig lekerülnek a polcról a negyven és huszonöt wattos, régimódi villanykörték is. A vásárlók a hír hallatán megrohamozták a boltokat, hogy bespájzoljanak a hagyományos lámpakellékekből. A muzeológusoknak is el kell gondolkodniuk azon, hogyan biztosítsák a kortárs installációkba az összképhez hozzátartozó égőket.